Az ukrajnai háború globális élelmiszerhiányt okoz

Your browser doesn’t support HTML5

Oroszország ukrajnai invázióját világszerte megérzik a gazdaságok, a háború élelmiszerhiányt okoz. Oroszország és Ukrajna egyaránt kulcsfontosságú mezőgazdasági szállító, és a konfliktus – amelyben két jelentős szereplő lényegében kiesik a piacról – még inkább rávilágított a globális élelmiszer-ellátási lánc törékenységére.

Csak 2021-ben Oroszország és Ukrajna világvezető volt az árpa, a kukorica, a repcemag, a napraforgómag és a napraforgóolaj exportjában. Együttesen a világ búzakínálatának közel harminc százalékát exportálták. Oroszország a globális búza 17 százalékát vitte ki, míg Ukrajna a világ repcemagtermésének húsz százalékát.

Oroszország ukrajnai inváziójával azonban a mezőgazdasági ellátási lánc megszakadt, ami világszerte veszélyezteti az élelmiszer-szállításokat és az élelmiszerárakat.

Meg kell törni a blokádokat

Oroszország támadó stratégiái közé tartozik az élelmiszerexport számára létfontosságú ukrán kikötők blokádja és bombázása. Május 10-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aggodalmának adott hangot a közelgő élelmiszerválság miatt, és arra kérte a nemzetközi vezetőket, hogy azonnal tegyenek lépéseket az ukrán kikötők blokádjának megszüntetésére, hogy az ukrán búza eljuthasson más piacokra.

Válaszul a G7-ek külügyminiszterei Németországban találkoztak, hogy megvitassák a sürgős gabonaszállítások kérdését, és kijelentették, hogy Oroszország ukrajnai inváziója „a közelmúlt történelmének egyik legsúlyosabb élelmiszer- és energiaválságát idézte elő” – amely most a világ legszegényebb országait veszélyezteti.

Mivel létfontosságú kikötőit blokkolták, Ukrajna nyugati határán keresztül, vasúton szállította a terményt, valamint az ország dunai kikötőiből, amíg még nyitva voltak. A háború kezdete óta eltelt három hónapban mintegy 25 millió tonna gabonát nem engedtek ki az ukrajnai kikötőkből.

Nyugati szankciók és élelmiszerhiány

Oroszország eközben nem szünetelteti gabonatermelését, és folytatja exportját a Fekete-tengeren és az Azovi-tengeren keresztül. Vlagyimir Putyin orosz elnök a gazdasági tisztviselők moszkvai találkozóján elmondta, hogy az ország idén rekordbúzatermésre számít. A Nyugat által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók azonban megakasztották a logisztikát és a kifizetéseket, ami számos tranzakciót megnehezített, ha nem lehetetlenített el teljesen.

A szankciók miatt az olyan létfontosságú termékek, mint a növényvédő szerek és a vetőmagok orosz exportja is leállhat, ami alacsonyabb terméshozamokhoz és rossz minőségű terméshez vezethet.

A globális élelmiszerhiány azt jelenti, hogy az árak is megugrottak. Az élelmiszerek összes kategóriájának árai már 2020 vége óta emelkedtek, de a globális gabona- és növényolajpiacok – amelyekben Ukrajna és Oroszország is jelentős szerepet játszik – a leginkább érintettek. A FAO élelmiszerár-indexe 2022 márciusában 159,3 pontot, minden idők legmagasabb értékét érte el, ami 12,6 százalékos emelkedést jelent februárhoz képest, amikor az index kilencvenes évekbeli létrehozása óta már rekordmagas szinten állt.

Mindez veszélyezteti az élelmiszer-biztonságot azokban az országokban, amelyek gazdaságilag már most is sebezhetők és nagymértékben függnek az orosz búzától – például a Közel-Keleten, Afrikában és Közép-Ázsiában.

Alex Smith, a Breakthrough Institute élelmiszer- és mezőgazdasági elemzője a Szabad Európának adott interjújában elmondta, hogy Libanon például teljes búzaellátásának mintegy ötven százaléka Ukrajnától függ, miközben az ország már amúgyis a világ egyik legsúlyosabb gazdasági válságával néz szembe.

Az afrikai országok, amelyek a Covid–19-világjárvány és a természeti katasztrófák – például aszályok, árvizek és földcsuszamlások – miatt már korábban is élelmiszerválsággal küzdöttek, most élelmiszerhiánnyal és emelkedő árakkal küszködnek.

A világ vezetői élesen bírálták, hogy Oroszország geopolitikai célokra használja a gabonaexportot. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke május 24-én a davosi Világgazdasági Fórumon azt mondta, hogy az ukrán gabonaraktárak bombázása mellett az, hogy – állítása szerint – Moszkva saját élelmiszerexportját is fékezi, zsarolásnak számít.

„Ez az éhség és a gabona felhasználása az erőfitogtatásra” – mondta.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott vitában David Beasley, a Világélelmezési Program (WFP) ügyvezető igazgatója azt követelte, hogy a világ vezetői tegyenek azonnali lépéseket a fekete-tengeri kikötők újranyitására, és segítsenek annak a világszerte 276 millió embernek, akiket jelenleg az éhezés veszélye fenyeget. Hozzátette, hogy ha nem születnek hamarosan intézkedések, „a tétlenség hatása még évekig érezhető lesz az egész világon”.

A Közép-Ázsiába irányuló export betiltása

Márciusban Oroszország – júniusig – ideiglenesen betiltotta a gabonakivitelt az Eurázsiai Gazdasági Unió (EEU) tagországaiba, azaz Kazahsztánba, Kirgizisztánba és Örményországba. Az EEU-nak szintén tagja Fehéroroszország, de Minszket mentesítették a tilalom alól.

Válaszul Kazahsztán megtiltotta a búzakivitelt közép-ázsiai szomszédaihoz. Kazahsztán jelentős búzatermelő, de viszonylag olcsón importál búzát Oroszországból nemzeti fogyasztásra és más országoknak, például Tádzsikisztánnak, Üzbegisztánnak, Türkmenisztánnak és Kirgizisztánnak történő továbbértékesítésre. Ezek az országok búzaimportjuk mintegy kilencven százalékát Kazahsztánból kapják.

Segély és más lehetséges megoldások

Május 23-án a Pentagon arról számolt be, hogy mintegy húsz ország jelentett be új katonai segélycsomagokat Ukrajnának. Dánia ígéretet tett arra, hogy Harpoon rakétavetőket és hajóelhárító rakétákat küld Ukrajnának, amelyek segíthetnek a blokád megtörésében és az élelmiszer-szállítmányok felújításában.

Az EU a maga részéről közölte, hogy szárazföldi folyosót kíván építeni Lengyelország balti-tengeri kikötőihez. A tervet a blokk mezőgazdasági biztosa, Janusz Wojciechozki jelentette be az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének május 10-i konferenciáján. Wojciechozki Gdańsk és Gdynia kikötőit említette a legéletképesebb lehetőségként.

Vlagyimir Putyin közben nyugati vezetőkkel folytatott beszélgetéseiben azt állította: kész engedni a gabonaexportot, ha feloldják az országa elleni szankciókat. Moszkva emellett azt sugallta, hogy az ukrán exportot az ukrán kikötőket védő aknazár bénítja. Ezt fel kéne oldani – amit az ukránok szerint arra használhatna ki, hogy megtámadja a kikötőket.