Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felfüggesztette az ukrán belbiztonsági szolgálat (SBU) vezetőjét, aki gyerekkori barátja, és egy másik közeli szövetségesét, a főügyészt is félreállította, arra hivatkozva, hogy nem sikerült kiszűrniük az orosz kémeket.
Ivan Bakanov, a nagyhatalmú SBU vezetője és Irina Venediktova főügyész Zelnszkij 2019-es hatalomra kerülése óta az elnök politikájának emblematikus képviselői voltak, mint fiatal, lojális tisztviselők, akiket a korrupció elleni küzdelemmel bíztak meg.
De csaknem öt hónappal Oroszország inváziója után Zelenszkij elismerte, hogy két szövetségese nem tudta kiszűrni az árulókat és kollaboránsokat a szervezeteikből.
Zelenszkij vasárnap jelentette be, hogy menesztette Bakanovot és Venediktovát. Az elnök közigazgatási helyettese hétfőn pontosított, hogy nem elbocsátották, hanem további vizsgálatig felfüggesztették őket.
Zelenszkij közölte, hogy az SBU és az ügyészség több mint hatvan tisztviselője Ukrajna ellen dolgozott az oroszok által megszállt területeken, és 651 esetben indítottak hazaárulás és kollaboráció miatt eljárást a rendvédelmi szervek hivatásos tagjai ellen.
„A nemzetbiztonság alapjai ellen elkövetett bűncselekmények ilyen magas száma (...) nagyon komoly kérdéseket vet fel az illetékes vezetők számára” - mondta Zelenszkij. „Minden egyes ilyen kérdés megfelelő választ fog kapni” – tette hozzá.
Zelenszkijt ma már széles körben határozott háborús vezetőként ünneplik, de az invázió előtt még azzal vádolták, hogy tapasztalatlan külsősöket, köztük közeli barátait nevezte ki olyan posztokra, amelyekhez nem értenek.
Bakanov Zelenszkij gyerekori barátja, aki segített neki a médiavállalkozásának vezetésében televíziós karrierje alatt. Később ő vezette azt a sikeres kampányt, amelynek köszönhetően Zelenszkijt elsöprő többséggel választották meg elnöknek.
Venediktova, aki éppen a múlt héten vett részt egy hágai találkozón, amelyen az ukrajnai orosz háborús bűnök üldözéséről tárgyaltak, a politikába való belépése óta adott tanácsokat adott Zelenszkijnek, például az igazságügyi reformmal kapcsolatban.
Your browser doesn’t support HTML5
A nemzethez intézett esti beszédében Zelenszkij azt is bejelentette, hogy nemrég hazaárulás gyanújával letartóztatták az SBU korábbi vezetőjét, aki felügyelte a Krím régiót, amit Oroszország 2014-ben elfoglalt, de Kijev és a Nyugat továbbra is ukrán területnek tart.
Zelenszkij azt mondta, hogy az SBU korábbi vezetőjét már az invázió kezdetén kirúgta, és most bebizonyosodott, hogy a döntés indokolt volt.
„Elegendő bizonyíték gyűlt össze ahhoz, hogy feljelentést tegyünk az illető ellen hazaárulás gyanújával. Minden bűncselekménye dokumentálva van” – mondta az elnök.
Háromezer cirkálórakéta
Miután az invázió elején Moszkva nem tudta elfoglalni a fővárost, Kijevet, az orosz erők pusztító bombázásba és rakétázásba kezdtek Ukrajna déli és keleti részén, ahol oroszbarát szeparatisták már 2014 óta ellenőrzik a területek egy részét.
Zelenszkij szerint Oroszország eddig több mint háromezer cirkálórakétát vetett be, és „lehetetlen megszámolni” az eddigi tüzérségi és egyéb csapások számát.
Több tucat rokon és helyiek vettek részt vasárnap a négyéves Liza Dmitrieva temetésén, aki egyike volt annak a 24 embernek, akik a múlt héten haltak meg egy orosz rakétacsapásban Vinnicja városában.
A nagy hatótávolságú, fejlett nyugati fegyverek hatása már érződik a harctéren: Kijev harminc orosz logisztikai- és lőszer elosztóközpont ellen hajtott végre sikeres csapásokat, amelyekhez a nemrég Nyugatról kapott rakéta-sorozatvető rendszert használták.
Az ukrán védelmi minisztérium szerint a csapások pusztítást okoztak az orosz utánpótlási útvonalakon, és jelentősen csökkentették az orosz erők támadó képességét.
Ukrajna déli műveleti parancsnoksága arról számolt be, hogy a Herszon régióban vasárnap megsemmisítettek két orosz Pancir rakétarendszert, három stratégiai kommunikációs rendszert, egy radarállomást, két lőszerraktárt, valamint 11 páncélozott katonai járművet.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajna déli ellentámadást jelentett beAz orosz hadsereg rádióelektronikai hadviselést is alkalmaz, hogy zavarja a műholdas kommunikációt – közölte az ukrán vezérkar hétfőn.
Oroszország fokozza a hadműveleteket
Kijev a frontvonal teljes hosszában intenzív orosz tüzérségi tevékenységről számolt be a hétvégén és úgy véli, ez egy újabb támadás előkészítése, miután úgy tudja, hogy Oroszország arra utasította a katonai alakulatait, hogy fokozzák műveleteiket, megakadályozva az ukrán csapásokat a Moszkva által ellenőrzött területeken.
Az ukrán vezérkar közölte, hogy csapatai visszaverték az orosz támadásokat a Donyecki régió több városában.
„Jelenleg harcok folynak Hrihorivka közelében, a Luhanszk és Donyeck régiók közötti közigazgatási határ közelében” - közölték.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajna újabb orosz szárazföldi támadásra készül a masszív keleti ágyúzás utánAz éjszaka legalább tíz robbanást jelentettek a déli Mikolajiv városából, de áldozatokról nem érkezett hír, míg Avdijivkában és Novij Donbászban két ember meghalt és tíz megsebesült - közölte az ukrán vezérkar helyi tisztviselőkre hivatkozva.
A Reuters nem tudta ellenőrizni a jelentéseket.
A brit védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy Oroszország megerősíti a védelmet a megszállt dél-ukrajnai területeken, miután az ukrán vezetők ígéretet tettek arra, hogy kiűzik onnan Oroszországot.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én indította meg invázióját, amelyet „különleges katonai műveletnek” nevez, hogy demilitarizálja szomszédját és megszabadítsa a veszélyes nacionalistáktól.
Kijev és a Nyugat szerint ez egy imperialista földrablás és egy olyan ország visszafoglalására tett kísérlet, amely a Szovjetunió 1991-es felbomlásával szabadult fel Moszkva uralma alól.
A második világháború óta Európában zajló legnagyobb konfliktusban az ENSZ szerint több mint ötezer ember vesztette életét, több mint hatmillióan kényszerültek elmenekülni Ukrajnából, és nyolcmillió ember otthonát rombolták le.
Ukrajna és a Nyugat szerint az orosz erők civileket támadnak és háborús bűnöket követnek el, Moszkva azonban tagadja ezt.
Ehhez kapcsolódóan: Az ukrán menekültek zöme a fogadó országokban maradna a háború végéig