Egy ukrán gyalogságot szállító harckocsi száguld egy fémlemezzel megjelölt célpont felé. A katonák lemásznak, gránátokat dobálnak és géppuska-sorozatokat engednek el. Aztán megismétlik, minden egyes alkalommal egyre gyorsabban.
Ez csak egy gyakorlat, de a valódi háború hangjai is alig hét kilométerről hallatszanak, így ez a napi tréning is érzékelteti, mekkora a tét Ukrajna északkeleti frontján, ahol már megkezdődött a várt orosz offenzíva és a harcok meghatározhatják a konfliktus következő szakaszát.
Az idő itt kulcsfontosságú, ezért a harckocsikat és a tartalékos gyalogsági rohamegységeket egyesítő gyakorlatoknak a gyorsaság és az összehangoltság a célja.
„A összehangoltság fontos lesz az ukrán védelmi vonalak felé irányuló orosz offenzívák megállításához" – mondta Petro Szkiba ezredes, a 3. Különleges páncélosdandár parancsnoka.
Kupjanszk, a fontos célpont
Az elmúlt hetekben felerősödtek a kifárasztást célzó tüzérségi harcok Kupjanszk környékén, ami egy stratégiai fontosságú város Harkiv megye keleti szélén, az Oszkil folyó partján. Az orosz támadások részei annak a fokozódó nyomásnak, amely a Donyeck és Luhanszk tartományokat is magában foglaló Donbász néven ismert iparvidék egészének elfoglalására irányul. A Kreml számára ez egy nagyon szükséges győzelem lenne, mivel a háború második évébe lépett.
A kupjanszki diadal mindkét fél számára eldönthetné a jövőbeli támadási irányvonalakat: Ha Oroszországnak sikerül az ukrán erőket a folyótól nyugatra szorítani, az szabaddá tenné az utat egy jelentős offenzíva előtt délebbre, ahol Luhanszk és Donyeck közigazgatási határai találkoznak. Ha az ukrán védelem kitart, az felfedheti az orosz sebezhetőséget és lehetővé tehet egy ellentámadást.
Az Associated Press a harcokról tábornokokkal, parancsnokokkal, három dandár katonáival valamint az felőrlő harcok által érintett város civiljeivel beszélt Kupjanszk térségében.
„Az ellenség folyamatosan fokozza erőfeszítéseit, de a mi csapataink is fokozzák ott az erőfeszítéseiket, időben pótolják és tartják a védelmet" – mondta Dmitro Kraszilnkov dandártábornok, a harkivi katonai közigazgatás vezetője.
Az ukrán hadsereg által az orosz hadsereg alól felszabadított vasútállomás épülete Kupjanszk-Vuzlovij faluban (Harkivi terület), 2022. október 2-án.
A harcok útjába eső városokban és falvakban az állandó orosz bombázások következtében az otthonokat lerombolták, egyes lakóházakat többször is eltaláltak. A civilek a hidegben várnak élelemre és sorban állnak, hogy megkapják a tejadagokat és a betört ablakok befedésére szolgáló anyagokat.
"Nekünk semmi közünk ehhez a háborúhoz, miért mi fizetjük meg az árát?" – kérdezte Olekszandr Luzsan, akinek édesanyja házát kétszer is eltalálták.
Tűz a hóban
A harctéren az ukrán katonák rakétavetőt helyeztek harcállásba, a fegyvereket a parancsnokaik által küldött koordináták alapján vezetik a célra. Várják a végső parancsot.
A másodpercek percekké válnak. A hó némán, sűrű, nedves rögökben hull egy elszáradt napraforgómező mellett.
"Tűz!" – rakéták sortüze robban az égbe orosz célpontok, gyakran páncélozott személyszállító járművek vagy harckocsik irányában. Hogy elkerüljenek egy esetleges ellentámadást, az ukrán hadsereg 14. dandárjának katonái összepakolnak és elindulnak, a szovjet korszakból származó BM-21-es "Grad"-okon zötykölődve.
Az északkeleti front mentén nincsenek gyors győzelmek, mondta Vitalij, a művelet tüzére, aki az ukrán katonai protokolloknak megfelelően csak a keresztnevét adta meg. "Ez háború – valaki visszavonul, valaki előrenyomul. Minden nap van egy pozícióváltás".
Oroszország február elején fokozta a támadásokat, miután három nagy hadosztályt telepített a térségbe. A harcok Kupjanszktól északkeletre összpontosulnak, ahol a Kreml csapatai marginális területi nyereséggel indítottak offenzívát. Az ukrán erődítmények eddig megakadályozták a nagyobb előrenyomulást, mondták ukrán magas rangú katonai tisztviselők.
A Nagy Roman herceg nevét viselő, 14. önálló gépesített dandár ukrán katonái egy szovjet korabeli Grad sorozatrakétavetővel lőnek orosz állásokra Harkiv térségében, Ukrajnában, 2023. február 25-én.
Az ukránok jobb fegyvernemi koordinációval próbálnak áttörni
Oroszország számára a kupjanszki hadművelet két célt szolgál: Az ukrán erők kiszorítása a tartományi határok mentén fekvő településekről, mert ez lehetővé tenné Luhanszk tartomány elfoglalását.
Az ukrán csapatok visszaszorítása az Oszkil folyótól nyugatra és ottani körbezárása új védelmi vonalat hozna létre és megakadályozná a délebbre fekvő kritikus Szvatove-Kreminna vonalra való telepítést, ahol külön orosz offenzíva folyik a donyecki régió elfoglalására, a Limánban elhagyott állások visszaszerzésére. Szvatove, amelyet Moszkva tavaly tavasszal elfoglalt, 60 kilométerre délkeletre fekszik Kupjanksztól.
Az ukrán erők a gyalogsági és harckocsizó egységek közötti koordináció javulására számítanak, amivel megfoszthatják Oroszországot attól a lehetőségtől, hogy áttörje az ukrán vonalakat. Az ukrán csapatok továbbra is ellenőrzésük alatt tartják a Harkiv határához közeli Luhanszk régió belsejében lévő településeket.
A tüzérség és a lőszerhiány komoly aggodalomra ad okot ezen a fronton, ahol a táj erősen erdős, a kis falvakat hatalmas mezőgazdasági területek választják el egymástól, és az ukrán katonák bizonyos napokon kilenc órán át tartó ágyúzás alá kerülnek. A nagy hatótávolságú fegyverek hozzájárulnának a gyorsabb győzelemhez az ilyen környezetben – mondta Kraszilnkov.
Szerhij, a 92. dandár gyalogsági katonája, aki szintén csak a keresztnevét használta, azt mondta, hogy a lőszerhiány miatt egysége nem tudott előrenyomulni és elfoglalni az ellenséges állásokat.
"Ők 40 lövést adhatnak le az irányunkba, mi pedig kétszer a célba találva visszalőhetünk" – mondta. "Nekik van mennyiségük, de mi hatékonyabbak vagyunk".
Az ukrán hadseregnek tényleg kevés a lőszere.
„El akarnak vágni bennünket a folyótól... de nem hagyjuk"
Az elkövetkező hónapok kritikusak lesznek, jósolta. Az oroszok egyértelműen "el akarnak vágni minket az Oszkil folyótól. Azt akarják elérni, hogy mi visszaszorítsuk a csapatainkat ... és ők elfoglalhatják a folyó mentén az egész területet Kupjanszktól Kreminnáig".
„De mi ezt nem fogjuk megengedni" – mondta.
Egy lerombolt ház romjai között, ahol a katonák egy csoportja pihent, egy ukrán katona levágott keze feküdt. Az orosz felderítő drónok kiszúrták a katonákat, és február 17-én egy S-300-as rakéta kettéhasította a házat.
Olena Klimko a szomszédban lakik. A csapás betörte az ablakait és megrongálta a háza tetejét.
A háború előtt 27 ezer lakosú Kupjanszk városának orosz bombázása olyan gyakori lett, hogy „minden alkalommal, amikor lefekszünk aludni, imádkozunk Istenhez, hogy reggel felébredjünk" – mondta. Időnként úgy tűnik, hogy a csapásoknak egyértelmű célpontjai vannak, ahol katonák haladnak át. Máskor viszont válogatás nélkül lőnek.
A lövések még intenzívebbek Kupjanszk külvárosaiban, az orosz vonalakhoz közelebb, ahol az ellátmányhoz való hozzáférés is korlátozott.
A határ menti Vovcsanszk faluból a lakosok három órát autóznak a Pecsenyicsenszki víztározón lévő, Harkivba vezető rögtönzött hídhoz. A lakosok szerint ez az egyetlen módja annak, hogy élelmet szerezzenek. Ritkán hagyják el otthonaikat, mert félnek az intenzív ágyúzástól.
De mint sok ukrán, akik hasonló veszélyzónákban élnek az 1000 kilométeres frontvonal mentén, a legtöbbjük nem hajlandó végleg elhagyni a szülővárosát.
Zelena faluban több tucat idősebb lakos egy buszváró alatt várta a hóesés közepette, hogy megérkezzen egy élelmiszerszállító teherautó. „Ma nyugodt napunk van, hála Istennek" – mondta Viktoria Bromszka, miközben az élelmiszercsomagját tolta haza.
Luzsan fadeszkákat és egy svájci segélyszervezet által szállított tárgyakat szedett össze, hogy lezárja édesanyja házát. A Kupjanszkban a csoport menedékcsomagjait igénylők mintegy negyede másodszorra érkezik. A készletek növelik a belső hőmérsékletet a lepusztult otthonokban,
A február 17-i támadás célpontja egy idős asszony otthona volt, akit gyermekei evakuáltak Harkivba. Az hogy pihenőhelyet kínálnak az ukrán katonáknak, a kockázatok ellenére gyakori: „Hogyan mondhatnánk nemet? Ők harcolnak értünk" – mondta Klymko.