Nem sikerült az uniós mezőgazdasági minisztereknek megfelelő választ adniuk arra, hogyan kezelik a fekete-tengeri gabonaútvonal oroszok általi lezárását, sőt a helyzet még nehezebbnek tűnik azáltal, hogy öt kelet-európai uniós tagállam el akarja kerülni, hogy az ukrán termékek a szárazföldi szállításoknak köszönhetően a saját piacaikon is megjelenjenek. A helyzet ismét élelmiszerválsággal fenyeget azokban az afrikai, közel-keleti országokban, amelyek számítanak az ukrán agrártermékekre.
Kettős szorításban érkezik el az idei mezőgazdasági betakarítási szezon az ukrán termékek számára: egyrészt az oroszok ismét lezárták a fekete-tengeri útvonalat, másrészt a kelet-európai, Ukrajnával szomszédos országok – köztük Magyarország – változatlanul meg akarják akadályozni, hogy a termékek megjelenjenek a saját piacaikon. Az EU átmenti intézkedésekről döntött, amelyek szerint az érintett országokba csak tranzitként léphetnek be az ukrán mezőgazdasági termékek, a kelet-európai kormányok azonban az ideiglenes intézkedések határidejének meghosszabbítását és újabb termékekre történő kiterjesztését szeretnék elérni.
Közben Litvániának van egy áthidaló megoldása, amellyel a fekete-tengeri szállítások nagy részét ki lehetne váltani. A nyugat-európai kormányok nem nézik jó szemmel a kelet-európai intézkedéseket, mivel azok tulajdonképpen szembemennek az uniós joggal. Az Európai Bizottság igyekszik közvetíteni és elkerülni, hogy jogi kérdéssé váljon a helyzet, és esetleg kötelezettségszegési eljárást kelljen indítania az egyoldalú korlátozások bevezetőivel szemben.
Egymillió tonna helyett tízezer
Ukrajna az utolsó, majdnem teljes háborúmentes hónapban, 2022 februárjában 1.041.000 tonna gabonát exportált. Márciusban már csak 33.209 tonnát, áprilisban pedig a szám lement az alig értelmezhető 9199 tonnára: két hónap alatt kevesebb mint egy százalékra csökkent az export. Az orosz támadások célzottan érték el az ukrán mezőgazdasági létesítményeket, silókat, gépeket, az elfoglalt termőterületek egy részét alá is aknázták.
2022-ben, az inváziót követően a korábban használt földterület közel negyedét nem tudták beültetni – ez akkora terület, mint Belgium –, holott Ukrajna óriási szerepet játszik a világ élelmiszer-ellátásában. Nagy ország termékeny talajjal, rengeteg esővel, hosszú, forró nyarakkal és elegendő mezőgazdasági munkaerővel – mindezek együtt a világ egyik legnagyobb terménytermelőjévé teszik. A háború előtt a világ napraforgóolajának fele Ukrajnából származott, valamint a világ árpájának csaknem egyötöde, kukoricájának hatoda és a búza nyolcada. Ezeknek az exportja – különösen a búza esetében – döntő fontosságú néhány ázsiai és afrikai ország számára, amelyek az ukrán gabonától függnek.
Ebben a helyzetben az erőfeszítések arra irányultak, hogy két útvonalon biztosítsák az ukrán gabona szállítását. Az egyik a Törökország és az ENSZ közvetítésével megvalósuló, a Fekete-tengeren keresztül történő szállítás, a másik pedig az Európán át vezető szárazföldi útvonalak.
Ehhez kapcsolódóan: Putyin afrikai vezetőket fogad, miután kilépett a gabonaegyezményből
A Fekete-tengeren keresztül
A fekete-tengeri gabonakezdeményezés döntő szerepet játszott abban, hogy Ukrajna exportálhassa gabonáját a világpiacokra, ezzel segítse a világ rászoruló, kiszolgáltatott lakosságát. Az EU–Ukrajna szolidaritási folyosók mellett a fekete-tengeri kikötők részleges megnyitása fontos szerepet játszott az Oroszország Ukrajna elleni háborúja által okozott példátlanul magas élelmiszerárak stabilizálásában és csökkentésében. Az elmúlt évben folyamatosan csökkent a világ élelmezésében alapvető szerepet játszó élelmiszerek ára: az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) élelmiszerár-indexe 23 százalékkal esett vissza a 2022 márciusában elért csúcshoz képest.
A fekete-tengeri gabonakezdeményezés több mint ezer hajóval közel 33 millió tonna gabona és egyéb élelmiszer biztonságos exportját tette lehetővé 45 országba. Ez a mennyiség magában foglal jelentős mennyiségű, 725.000 tonna gabonát is, amelyet az Élelmezési Világprogram (WFP) által bérelt hajók szállítottak a WFP afganisztáni, etiópiai, jemeni, kenyai, szudáni és szomáliai humanitárius műveleteinek támogatására. Ukrajna a háború ellenére is a WFP legnagyobb búzabeszállítója volt 2022-ben; a világprogram globális szemesbúza-beszerzésének több mint felét biztosította.
A szolidaritási sávok és a fekete-tengeri útvonal több mint 68 millió tonna mezőgazdasági termék exportját tette lehetővé. Ez segített megfékezni az áremelkedést, de az export szintje alacsonyabb maradt, mint a korábbi években, és az árak még mindig magasabbak, mint az invázió előttiek.
Szárazföldi konfliktus
A szárazföldi útvonalon már az év elején konfliktus alakult ki, mert a tranzitra szánt ukrán gabona megjelent a piacokon. Levitte az árakat, ami miatt a termelők felháborodtak és a kormányukhoz fordultak. Öt ország – Lengyelország, Bulgária, Magyarország, Szlovákia és Románia – alkotott szövetséget, kárpótlást kértek, és azt, hogy tiltsák meg az ukrán áru piacra kerülését az országukban. Sőt, például Lengyelország és Magyarország le is zárta a határait a szállítmányok előtt. Az EU átmeneti intézkedésként egyrészt mintegy 150 millió eurós kártérítési csomagot ajánlott fel az érintett országok gazdálkodóinak, másrészt 2023. szeptember 15-ig engedélyezte, hogy az ukrán áruval megpakolt kamionok, vonatok csak tranzitszállítmányként kerülhessenek ezekbe az országokba. Ebben a helyzetben jött a hír július közepén: Oroszország felmondja a gabonaegyezményt, azóta újra támadja a kikötőket, sőt újabb ukrán rakodópontok ellen intéz támadásokat, néhány kilométerre a román határtól.
Az EU mezőgazdasági miniszterei Brüsszelben azért gyűltek össze július végén, hogy valamilyen megoldást találjanak. Az öt ország fenntartotta álláspontját: szeptember 15. után sem szeretnék, ha megjelenhetnének a piacaikon ukrán agrártermékek, és azt is kérték, hogy ez további termékekre is vonatkozzon, ne csak a búzára, a kukoricára, a repcére és a napraforgómagra. Végleges vagy tartós megoldás azonban nem született.
Ehhez kapcsolódóan: Oroszország folytatta a gabonatárolók bombázását Odesszában
Kelet kontra Nyugat
A keleti koalíció levelet küldött az Európai Bizottságnak, amelyben többek között a következő áll: „Amennyiben a megelőző intézkedést nem hosszabbítják meg, ez a frontországokban komoly hatással lesz az árakra és a tárolókapacitásra, ami különösen fontos szempont a betakarítandó gabona miatt.”
„Az Ukrajnából származó behozatal a gabona és olajos magvak árának csökkenését okozta, ezzel nagy veszteségeket okozott a román gazdáknak, akik abban a nagyon nehéz helyzetben vannak, hogy termékeiket a termelési költségeknél alacsonyabb áron adják el” – mondta Florin-Ionuț Barbu, Románia mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere.
„A frontországok agrárminisztereivel közösen kértük Brüsszelben az importtilalom év végéig történő meghosszabbítását. Emellett fontos a szolidaritási folyosók működésének javítása és eredeti céljának helyreállítása. A probléma továbbra is az, hogy a szárazföldi szállítás költségei nagyon magasak. Erre hatékony megoldás lehet, ha az EU a szállítási távolságot figyelembe vevő, progresszív pénzügyi támogatást nyújt a szállítási költségekhez. Ezzel elérhető, hogy az ukrán gabonát szárazföldi úton is megérje elszállítani az európai kikötőkbe, és onnan tovább oda, ahol tényleg szükség van rá” – írta közösségi oldalán Nagy István magyar agrárminiszter.
Ugyanakkor például a francia agrárminiszter elutasított mindenféle egyéni akciót. „Európaiként fogjuk ezt a kérdést kezelni, nem egyénileg. Egyoldalú intézkedéseink nem lehetnek. Nem lehetnek egyéni kalandok. Csak közösen leszünk képesek szembenézni az időnként destabilizálódó piacok által jelentett kihívásokkal” – jelentette ki Marc Fesneau.
Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa annyit mondott a találkozó után, hogy a brüsszeli testület szeptember közepe előtt egy piacelemzéssel áll elő, amely az ukrán baromfihús és gyümölcsök európai megjelenésére vonatkozik.
A miniszterek abban állapodtak meg, hogy figyelemmel kísérik a helyzetet. A tanácsülésről kiadott közleményben ez áll: „A miniszterek tudomásul vették továbbá a fronton lévő tagállamok tájékoztatását az egyes, Ukrajnából származó termékekre vonatkozó uniós megelőző intézkedések szeptember 15. utáni meghosszabbítására irányuló kérésükről, valamint a nemzeti stratégiai tervek alapján meghatározott eltérésekre vonatkozó kérésekről. A miniszterek a szolidaritási sávok további megerősítését, új útvonallehetőségek feltárását, a belső piac védelmének megőrzését szorgalmazták, és elítélték a Fekete-tenger Oroszország általi elzárását.”
„A mai vita tükrözi a tanács azon kötelezettségvállalását, hogy segíti Ukrajnát gabonaexportjában, ugyanakkor biztosítja az EU mezőgazdasági piacainak és gazdálkodóinak ellenálló képességét. A tanács a továbbiakban egyetértett abban, hogy az EU-nak továbbra is javítania kell a piacok nyomon követését, hogy megfelelően reagálhasson a fejleményekre, és előre tudjon számolni a lehetséges válságokkal” – fogalmazott a soros elnökség nevében Luis Planas Puchades megbízott spanyol mezőgazdasági, halászati és élelmiszerügyi miniszter.
Litván terv
Beszámolhatunk viszont egy előremutató kezdeményezésről is. Litvánia a balti-tengeri útvonal megerősítését szorgalmazza, amelynek része a lengyel–ukrán határon az adminisztratív eljárások egyszerűsítése, valamint a litván Klaipėda kikötőben történő közvetlen vámkezelés az időmegtakarítás és a rakománykapacitás növelése érdekében.
„A balti infrastruktúra életképes és megbízható tranzitútvonallá válhat az ukrán termékek számára. A balti-tengeri kikötőkben nagy a mezőgazdasági termékek szállítási kapacitása, összesen évi 25 millió tonna gabona számára” – áll a litván kormány levelében, amelyet az Európai Bizottságnak címzett.
Ehhez kapcsolódóan: Kihatással voltak-e a nyugati szankciók az orosz gabonaexportra?