Több helyen is sikerült megállítania az orosz inváziós erők előrenyomulását az ukrán hadseregnek az ország keleti részén, miközben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa jóváhagyta egy bizottság felállítását a háborús bűncselekmények kivizsgálására.
A brit hadsereg napi jelentése szerint az ukrán védelmi erők megakadályozták az oroszok átkelését a Sziverszkij Donyec folyón Szeverodonyecktől nyugatra. A támadók a kísérlet során több páncélosukat és az általuk telepített pontonhidat is elvesztették.
Mint írták, a térségben így nem tudtak semmilyen számottevő előrelépést elérni, márpedig feletteseik részéről egyre fokozódik a nyomás az orosz parancsnokokon, akik emiatt kockázatosabb manőverekre is vállalkoznak a harcmezőkön.
A kijevi kormány arról számolt be, hogy sikerült kárt tenniük az orosz haditengerészet egyik logisztikai támogató hajójában a fekete-tengeri Kígyó-sziget közelében.
Az Ukrinform állami hírügynökség Szerhij Bratcsukot, az Odesszát is magában foglaló regionális katonai körzet parancsnokságának szóvivőjét idézte, aki arról tájékoztatott, hogy támadásuk eredményeként kigyulladt és használhatatlanná vált a 95 méter hosszú Vszevolod Bobrov hajó. Az erről szóló híreket független forrásból egyelőre nem lehet megerősíteni, az orosz fél nem közölt információkat ez ügyben.
Ehhez kapcsolódóan: Amnesty: Bizonyítható, hogy orosz csapatok háborús bűnöket követtek el Kijev közelébenHáborús bűnök
Az immár csaknem három hónapja tartó fegyveres konfliktus során az orosz hadsereg a vádak szerint súlyos háborús bűncselekményeket követett el, katonái fegyvertelen civileket kínoztak, gyilkoltak és erőszakoltak meg.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa az előző napi ülésén nagy többséggel jóváhagyta egy vizsgálóbizottság felállítását az Ukrajnában elkövetett jogsértések feltárása és dokumentálása érdekében. Az elfogadott határozatban egyebek mellett kínzásokról, mészárlásokról és szexuális erőszakról írtak.
Michelle Bachelet, a világszervezet emberi jogi főbiztosa előzőleg közölte, hogy az orosz hadsereg visszavonulását követően holttestek ezreit találták tömegsírokban a korábban elfoglalt Kijev-környéki településeken.
„A törvénytelen öldöklések, köztük a Kijevtől északra lévő területeken elkövetett azonnali kivégzésekre utaló jelek léptéke sokkoló” – hangsúlyozta.
Eközben olyan biztonságikamera-felvételek kerültek nyilvánosságra, amelyeken látható, hogy az orosz különleges erők katonái március 16-án megölnek egy 65 éves fegyvertelen biztonsági őrt és a főnökét, majd kifosztanak egy boltot az ukrán főváros mellett.
Ehhez kapcsolódóan: A NATO kész üdvözölni az új északi tagokat, Ukrajna visszaszorítja az orosz erőketÁtalakuló biztonsági architektúra
Szintén csütörtökön a hagyományosan semleges Finnország eddigi politikájával szakítva bejelentette, hogy haladéktalanul kérni fogja a csatlakozást a NATO-hoz. Az Oroszországgal körülbelül 1340 kilométeres közös határral rendelkező ország a Krím félsziget 2014-es annektálása után már jelentősen megerősítette együttműködését az észak-atlanti szövetséggel.
A helsinki bejelentésre reagálva Moszkva katonai-műszaki válaszintézkedéseket helyezett kilátásba.
Finnország hivatalosan feltehetőleg május 15-én fogja kérelmezni felvételét a katonai szervezetbe, miközben legközelebbi partnere, az ugyancsak hosszú ideje semleges Svédország várhatóan hasonlóan fog lépni.
NATO-tisztségviselők szerint már a június végi madridi csúcstalálkozón aláírhatják a csatlakozási jegyzőkönyveket, amennyiben a felvételi kérelmek a következő hetekben megérkeznek Jens Stoltenberg főtitkárhoz.
Az Azovstal ostroma
Az orosz hadsereg péntekre virradóra is folytatta a mára szinte porig rombolt Mariupol utolsó ellenállási bástyájának számító Azovstal acélüzem ostromát.
Ukrajna fogolycserét ajánlott fel Oroszországnak az ott rekedt sebesült katonák kimenekítése érdekében. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy jelenleg is folynak a tárgyalások. A Kreml nem erősítette meg az egyeztetések tényét.
Az inváziót megelőzően négyszázezres lakosságú kikötővárosban még mindig mintegy százezer ember tartózkodik, akiket egyelőre nem tudtak kimenekíteni, mert bár a szemben álló felek többször is megegyeztek az evakuációs célú tűzszünetről, ezek a kísérletek általában végül kudarcba fulladtak.
A dél- és kelet-ukrajnai harcok közepette Kijev leszögezte, hogy nem indítja újra a gázszállítást a Luhanszk megyei Szohranyivka mérőállomáson keresztül, amíg nem szerzi vissza az ellenőrzést a tranzitrendszer felett.
Az ukrán gáztranzitot üzemeltető vállalat május 10-én jelentette be, hogy a felfüggesztésre a megszálló erők beavatkozása, a szabálytalan gázvételezések miatt van szükség, illetve azért, mert jelenleg nem tudják végrehajtani a szükséges ellenőrzéseket. Ennek nyomán az utóbbi napokban tovább csökkent az Európába érkező földgáz mennyisége.