A félelem attól, hogy Belarusz tekintélyelvű vezetője hibrid háborús taktikaként használja fel a migránsokat és a menekülteket az Európai Unió biztonságának aláásására, újabb nyomást gyakorol a huszonhét tagú közösség számos értékére és törvényére.
A Lengyelország, Litvánia és Lettország keleti határán kialakult válság nyomán egyre többen sürgetik, hogy az EU finanszírozza valami olyasminek az építését, amit soha nem akart létrehozni: határkerítésekét és falakét.
Ez az ötlet a héten hangzott el, azon az ünnepségen, amelyen Európa egyik leghírhedtebb és legjelentősebb történelmi határának, a berlini falnak a lebontására emlékeztek.
Fegyverként használt migránsok
Hónapok óta tart a határválság Belarusszal. Az EU vezető tisztségviselői szerint Fehéroroszország régóta hatalmon lévő tekintélyelvű vezetője, Aljakszandr Lukasenka elnök migránsok és menekültek ezreit csalogatja Minszkbe azzal az ígérettel, hogy segítséget nyújt nekik eljutni Nyugat-Európába.
Belarusz tagadja, hogy sakkbábuként használja a migránsokat, de az EU fenntartja, hogy Lukasenka a rezsimje ellen bevezetett szankciókat torolja meg ezzel, miután az elnök vitatott megválasztása hatodik ciklusára tavaly kormányellenes tiltakozásokhoz és a belső ellenzéki vélemények leveréséhez vezetett.
A válság azután bontakozott ki, hogy a közelmúltban menedékkérők nagy csoportjai gyűltek össze egy belarusz határátkelőnél a lengyelországi Kuźnica falu közelében. Varsó megerősítette a biztonságot, és rohamrendőröket küldött, hogy visszafordítsa azokat, akik megpróbáltak a borotvadrót kerítés átvágásával átjutni a határon.
Az EU nem akar fizetni a kerítésért, de ez változhat
A lengyel törvényhozók rendkívüli állapotot vezettek be, és módosították az ország menedékjogi törvényeit. A menekültügynökségek és Lengyelország uniós partnereinek nagyfokú aggodalma ellenére csak katonák léphetnek be a területre. Litvánia hasonló intézkedéseket hoz, és megkezdte határkerítésének meghosszabbítását.
Az EU végrehajtó hatalmi ága, az Európai Bizottság úgy véli, hogy a falak és a drótakadályok nem hatékonyak, és ez idáig ellenállt a finanszírozásukat sürgető felhívásoknak – jóllehet pénzeli az olyan infrastrukturális elemeket, mint a térfigyelő kamerák és berendezések.
A túlfűtött biztonsági légkörben megváltozhat ez a hozzáállás.
Egy mindenkiért, mindenki egyért
„Brutális, hibrid támadással nézünk szembe uniós határaink ellen. Belarusz cinikus és megdöbbentő módon fegyverként használja a migránsok nyomorát” – mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a berlini fal leomlásának 32. évfordulóján tartott keddi németországi rendezvényen.
„Megnyitottuk a vitát a határ menti infrastruktúra uniós finanszírozásáról. Ezt gyorsan le kell rendezni, hiszen a lengyel és a balti határok az EU határai. Egy mindenkiért, mindenki egyért” – mondta Michel.
A migrációs politika értékfosztása?
Ez a megközelítés, akárcsak a többi határtaktika nagyfokú aggodalmat kelt. Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerdán arra hívta fel az EU törvényhozóit, hogy az unió vegye át a vezetést az ügyben, és arra kérte a közösséget, hogy kerülje el a migrációs politika teljes értékfosztását.
„Ezek a kihívások egyszerűen nem igazolják a néhol tapasztalt reflexszerű választ: a felelőtlen idegengyűlöletet, a falakat és szögesdrótot, az emberek erőszakos visszaszorítását, ami magába foglalja a menekültek és migránsok megverését, olykor meztelenre vetkőztetését és folyókba dobását, vagy annak megengedését, hogy a tengerbe fulladjanak; a menekültügyi kötelezettségek alóli kibújási kísérleteket azzal, hogy más államoknak fizetnek cserébe azért, hogy átvállalják az ő felelősségüket” – mondta Grandi.
„A jogállamiságon alapuló Európai Uniónak jobban kellene kezelnie ezt, és képes is lenne rá” – tette hozzá.
Lukasenka zsebébe megy
Az Európai Bizottság adatai szerint idén körülbelül nyolcezer migráns lépett be Belaruszból, a határőrök mintegy 28 ezer határátlépési kísérletet hiúsítottak meg.
Monique Pariat, a belügyi bizottság magas rangú tisztviselője elmondta, hogy legtöbben irakiak vagy szíriaiak, akik Libanonból, Jordániából, Törökországból, Szíriából és az Egyesült Arab Emírségekből repülnek Minszkbe. Sok pénzt fizetnek egy állami tulajdonú turisztikai cégnek, ami Lukasenka zsebébe megy – tette hozzá.
Nem tudnak megegyezni
Ez az utolsó dolog, amit az európaiak látni akarnak. Az EU legmakacsabb politikai válságát robbantotta ki, hogy 2015-ben jóval több mint egymillióan menekültek a közösség országaiba a közel-keleti konfliktusok elől. Az államok nem tudnak megegyezni abban, ki vállalja a felelősséget a menekültekért és migránsokért, és hogy más EU-országok számára is kötelezővé tegyék-e a segítségnyújtást.
Hat évvel ezelőtt Görögország és Olaszország állt a fontvonalban. Spanyolország az elmúlt években több ezer menedékkérőt fogadott be. Most Lengyelországon, Litvánián és Lettországon a sor.
Putyin osztja a lapokat?
Nyugaton sokan úgy vélik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatja Lukasenkát Európa célbavételében.
„Nagyon jól tudják, hogy ez a téma megosztja az Európai Unió tagállamait. Nagyon is tisztában kell lennünk azzal, hogy az ő játékukat játszanánk, ha magunk között civakodnánk” – mondta Isabel Wiseler-Santos Lima luxemburgi konzervatív uniós törvényhozó.
A múlt hónap végén tartott csúcstalálkozón a közösség vezetői arra utasították a bizottságot, hogy „tegyen javaslatot a szükséges változtatásokra az EU jogi kereteiben és megfelelő pénzügyi támogatással alátámasztott konkrét intézkedésekre az azonnali, megfelelő válasz biztosítása érdekében.”
Néhány héttel korábban tizenkét tagország – Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Szlovákia – azt követelte az Európai Bizottságtól, hogy módosítson a schengeni övezetről szóló szabályokon.
Erősebb határvédelmet sürgetnek
Erősebb határvédelmet és új eszközöket szeretnének, hogy elkerüljék „a túlterhelt migrációs és menekültügyi rendszerek, valamint a kimerített szálláskapacitás súlyos következményeit”, amelyek ronthatják az EU határozott fellépési képességébe vetett közbizalmat.
A kérdés az, hogy ezek az eszközök visszaszorítást jelentenének-e. Az emberek beutazásának megtagadása – gyakran erőszakkal anélkül, hogy lehetőséget adnának menedékjog kérésére – a nemzetközi menekültügyi szerződések és az uniós jog szerint illegális.
Sokan aggódnak
Az EU tisztviselői és az ENSZ ügynökségei már most aggódnak amiatt, hogy Lengyelország megtagadja a bejutást határtérségébe a belarusz határ közelében, ahol több ezer ember beléptetését tagadták meg olyan körülmények között, amelyeket nem tudnak függetlenül igazolni. Nyolc ember meghalt a határ menti senkiföldjén.
A bizottság megvizsgálja a menedékjogról szóló lengyel törvény új keletű módosításait is, „amelyek jelen esetben nem tűnnek biztosítottnak” – mondta Adalbert Jahnz szóvivő.
Régi módszerek térnek vissza
Ahogy nő a feszültség, úgy szigorodnak a biztonsági intézkedések, a régi módszerek újra teret nyernek.
„Európának meg kell védenie külső határait, és az idő bebizonyította, hogy az egyetlen hatékony megoldást a fizikai akadályok jelentik az európai polgárok megvédésére az illegális migránsok tömeges érkezésétől” – írta Orbán Viktor magyar miniszterelnök múlt heti levelében a bizottságnak, amelyben azoknak a költségeknek a megtérítését kéri, amelyeket kormánya a saját határkerítéseire fordított.