Továbbra sem érkeznek meg az uniós pénzek, a kamatok az egekben, az infláció húsz százalék felett. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az idei első negyedévben csökkent a hazai gazdaság teljesítménye. A kormány szerint a „veszélyes gazdasági környezetben” is megvédik az embereket.
Immár a harmadik negyedévben sem tudott a hazai gazdaság növekedni. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az idei első negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a tavalyi év utolsó negyedévéhez képest. Újdonság, hogy már éves alapon is visszaesést mért a KSH, miután a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatokban 1,1 százalékos csökkenést mért.
„Bár az előző negyedévhez képest a vártnál kisebb mértékben csökkent a hazai gazdaság teljesítménye, így is technikai recesszióban maradt” – vélekedett Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
A KSH szerint a gazdasági teljesítmény csökkenéséhez a legnagyobb mértékben az ipar járult hozzá. A visszaesést ugyanakkor mérsékelte a mezőgazdaság és a szolgáltatások kedvező teljesítménye. A szolgáltatások növekedéséhez leginkább az egészségügyi szolgáltatások járultak hozzá, amely megközelítette a koronavírus-járvány előtti teljesítményét.
„Az adatok kedvezőnek tekinthetők, mivel az ipar, az építőipar és a kiskereskedelem teljesítménye nagymértékben csökkent az első negyedévben, amit a szolgáltatói ágazatok vártnál jobb teljesítménye ellensúlyozhatott, arra utalva, hogy számos szolgáltatói ágazat jóval válságálóbb lehetett a várakozásoknál” – mondta az elemző.
Suppan Gergely szerint a mezőgazdaság kilátásait a tavalyinál egyelőre jóval csapadékosabb időjárás teszi kedvezővé, ami a tavalyi, kirívóan alacsony bázishoz képest igen nagymértékű javulást mutathat.
A gazdaság teljesítményét nagyban befolyásolták a magas energiaárak, a cégek beruházásait a magas kamatok és az elolvadó kereslet. A húsz százalék feletti infláció miatt már korábban látni lehetett, hogy a kiskereskedelem forgalma bezuhant, kevesebbet vásárol a lakosság, márciusban 13,1 százalékkal csökkent a volumene az előző év azonos időszakához képest. Érdekesség ugyanakkor, hogy a szolgáltatószektor erősödni tudott.
Ehhez kapcsolódóan: Az infláció zuhanását jelzi előre Magyarországon a bizottság
Jobb lehet a második félév
Suppan Gergely a második negyedévtől a fűtési szezon végével, valamint a visszaeső energiaárak hatására jelentősebb fordulatra számít, újraindulhatnak az átmeneti leállásra kényszerülő termelő és szolgáltatóegységek. „A hazai gazdaság feltehetően már túljutott a mélyponton, a második negyedévben pedig véget érhet a technikai recesszió” – tette hozzá.
Szerinte kedvező, hogy az ipar rendelésállománya továbbra is növekedést mutat, a növekedéshez pedig új feldolgozóipari kapacitások is hozzájárulhatnak. A növekedést a mezőgazdaság is nagyobb mértékben támogathatja a kirívóan alacsony tavalyi bázis miatt.
„A fogyasztást egyelőre visszahúzzák a romló reálbérek, ám az év során a romlás mértéke az infláció csökkenésével mérséklődni fog, az utolsó hónapokban pedig újra növekedést mutathatnak a reálbérek, így a fogyasztás fokozatosan stabilizálódhat, év végén pedig már kisebb javulás sem zárható ki” – tette hozzá.
Az idei év egészére egyszázalékos gazdasági növekedést vár az elemző, ez egyébként pesszimistább, mint a kormány által becsült 1,5 százalékos GDP-bővülés.
Ambivalens érzések
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző negyedéveket érintően a KSH negatív revíziót hajtott végre, kiderült, hogy nagyobb volt a visszaesés, mint amekkorát korábban jelzett.
Az elemző szerint az ipar gyengélkedése nem volt meglepetés, hiszen a havi ipari adatok egyértelműen gyenge teljesítményre utaltak. Ezzel szemben kedvező teljesítményről számolt be a KSH a mezőgazdaság esetében.
„Ez sokkal inkább technikai, semmint valós gazdasági teljesítmény. Az év első negyedében ugyanis inkább becslésekről beszélhetünk, hiszen a mezőgazdasági szezon valójában nyáron kezdődik, amikor is tényleges teljesítményekről lehet már beszélni” – tette hozzá. Virovácz szerint mivel a tavalyi év összességében rendkívül rossz volt, az alacsony bázis miatt láthatjuk a pozitív hozzájárulást.
Az elemzőnek meglehetősen ambivalens érzése van az egészségügyi szolgáltatás növekedésével kapcsolatban.
Ehhez kapcsolódóan: Böngéssze végig a magyar közbeszerzések királyait!
„Míg a szolgáltatások pozitív hozzájárulása alapvetően jó hír, sejtésünk szerint ez sokkal inkább köthető az exporthoz, semmint a belső fogyasztáshoz. Hogy az egészségügy került kiemelésre, az mindenképpen gyanakvásra ad okot, ugyanis alapvetően nem húzóágazat, így vélhetően a fontosabb területek a szolgáltatószektoron belül sem tudtak érdemi teljesítményt hozni” – hangsúlyozta.
Előretekintve egyelőre meglehetősen kevés a kapaszkodó, hiszen még áprilisra vonatkozóan sem látni havi gazdasági adatokat. „Tekintettel a még mindig magas inflációs környezetre és arra, hogy a lakosság gyakorlatilag felélte a megtakarításait, aligha számíthatunk érdemi belső növekedésre a második negyedévben. Már azt is pozitív meglepetésnek értékelnék, ha negyedéves alapon képes lenne a gazdaság stagnálni, elkerülve egy újabb visszaesést” – mondta az elemző.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint az adatok jól mutatják, hogy a szankciók negatív hatásai az első negyedévben csúcsosodtak ki. A kormány várakozásai szerint a gazdasági teljesítmény mérséklődése ezen a szinten elérte mélypontját, „a célzott intézkedéseknek köszönhetően a második negyedévben már kedvezőbb növekedési folyamatok lesznek megfigyelhetők”.
Az MTI-nek küldött közlemény szerint ezt támasztja alá, hogy az autó- és akkumulátorgyártás, a mezőgazdaság, az egészségipar, valamint a szolgáltatások bővülése már az első negyedévben is felfelé húzta a gazdaság teljesítményét.
A tárca szerint a kormány célja ebben a nehéz helyzetben sem változott: ki kell védeni a recessziót, 1,5 százalékos gazdasági növekedést kell elérni, és év végig egy számjegyűre kell letörni az inflációt.
A Pénzügyminisztérium arra emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság, valamint a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzése szerint a magyar gazdaság idén elkerüli a recessziót.
„A kormány a veszélyes nemzetközi környezetben is folytatja az egyensúlyi mutatók javítását, valamint garantálja az ország biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést” – hangsúlyozta az MTI-nek küldött közleményben a Pénzügyminisztérium.
Ehhez kapcsolódóan: Mérlegen a Modern Városok Program: hatalmas különbségek a megvalósításban