Az európai energiaárakat kevésbé piacbarát intézkedésekkel, árkorlátozással és az energiacégek nyereségének megnyirbálásával csökkentené az EU. Ezek a lépések azonban kockázatosak is, mivel várhatóan az orosz gázszállítások leállítását jelentenék. Kérdés, hogy más forrásból lesz-e elegendő energiája a közösség valamennyi tagjának a tél átvészeléséhez. Magyarország tiltakozik a hatósági árszabás ellen.
Komoly vitát hozott Brüsszelben az energiaügyi miniszterek találkozója. Az eredményt illetően vegyesek az értékelések, leginkább az ársapka kérdése osztotta meg a tagállamokat. A rendkívüli ülés célja az volt, hogy politikai vitát folytassanak a felek, hogy megismerjék egymás álláspontját, ez alapján kirajzolódhat a további irány. A soros elnökség szerint előrelépés történt: „A mai napon sikerült megállapodnunk az ideiglenes sürgősségi intézkedések közös irányában, és egyértelmű feladatot adtunk a bizottságnak, hogy néhány napon belül határozott és kézzelfogható javaslattal álljon elő. Mindent megteszünk, hogy segítsünk polgárainknak és vállalatainknak, akiknek magas energiaárakkal kell szembenézniük” – jelentette ki Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter a megbeszélés végén.
Ehhez kapcsolódóan: Az Európai Unió a fenyegetések ellenére árplafont javasol az orosz gázraÁrsapka és önkéntesség
A vitaanyag az Európai Bizottság elnöke által szerdán bejelentett ötpontos intézkedési terv volt, amelynek célja az árak kordában tartása, ha lehet, mérséklése úgy, hogy megmaradjon az energiaellátás biztonsága. A javaslatok között ott van a fogyasztás csúcsidőben történő korlátozása az ipari felhasználók részéről, az energiavállalatok hirtelen jött, rendkívüli profitjának elvétele és visszaforgatása a nehéz helyzetbe került lakosság és vállalkozások számára, ugyanezen cégek likviditási gondjainak enyhítése, illetve az orosz gázra vonatkozó ársapka bevezetése. Már előzetesen felmerült több tagállam részéről az az igény, hogy ne csak az orosz, hanem valamennyi gázszállító esetében határozzanak meg maximált árat. Később ennek az álláspontnak egyre több támogatója volt. Az elnökség nevében Jozef Síkela azt mondta, hogy az orosz gázárplafon a legnehezebb a tárgyalt lehetőségek közül. „Tovább kell vizsgálnunk a hatásokat” – tette hozzá.
Úgy tűnt, az Európai Bizottság ragaszkodna az orosz gázársapkához, persze az ő mozgásterüket a tagállamok határozzák meg. Kadri Simson energiaügyi miniszter szerint a bizottság tovább fog lépni az Oroszországnak fizetett gázárak maximálása terén, ami „árthat Putyin kasszájának, és nem teszi lehetővé Oroszországnak, hogy a kínálat csökkentése ellenére fenntartsa bevételeit”.
Újabb kérdőjel, hogy a takarékossági célok megvalósítása kötelező vagy önkéntes alapon fog történni. A bizottság továbbra is szorgalmazza a kötelezővé tételt, de a tagállamok inkább maradnának az önkéntes megoldás mellett.
Ehhez kapcsolódóan: Válaszok az energiasokkra – A földgázárak szorításából menekülne EurópaMagyarország vétózna
Magyarország ellenzi az orosz gázra kivetett ársapkát – ezt nagyon határozottan jelentette ki a tanácskozás szünetében Szijjártó Péter. A külügyminiszter egy olyan sajtótájékoztatót tartott, amelyre – ahogy tavaly július óta minden alkalommal – csak a kormánypárti médiumok tudósítóit hívták meg, így a Szabad Európa tudósítóját sem. A miniszteri érvelés szerint a gázár felső határa tulajdonképpen szankciós intézkedés, hiszen már most lehet tudni, hogy Oroszország egy ilyen lépésre úgy válaszol, hogy leállítja a gázellátást. Szijjártó szerint emiatt nem lehet a kereskedelmi intézkedésekre vonatkozó minősített többséggel dönteni erről a kérdésről, egyhangúságra lenne szükség, mint a többi szankciós döntésnél. Ugyanakkor a miniszter figyelmen kívül hagyta azt a körülményt – amely világosan kiderül a tanácsülés záródokumentumából –, hogy nemcsak az orosz gázra, hanem valamennyi beszerzésre vonatkozóan felső árat határozna meg az EU.
Szijjártó hosszasan bírálta a szankciós intézkedéseket, szerinte Brüsszel azt ígérte, hogy sikeres lesz a szankciós politika, de úgy véli, hogy ezek a döntések kudarcot vallottak, a háború súlyosabb szakaszában jár, mint valaha, az árak pedig mennek felfelé. Azt nem említette Szijjártó Péter, hogy eddig valamennyi szankciós döntést valamennyi tagállam, így Magyarország is megszavazta.
Ami a többi javaslatot illeti, Szijjártó azt mondta, hogy azok támogatható célok, ráadásul szerinte ezek többé-kevésbé már meg is valósultak Magyarországon.
Az energetikai tanácsülésen is felszólalt a miniszter. Itt többek között arról beszélt, hogy Magyarország leszerződött a Gazprommal, hogy pluszföldgázmennyiséget tudjon vásárolni. Majd ezt mondta: „Tudom, hogy ezt sokan koldulásnak minősítik, de ezt nem vesszük jó néven. Kemény és komoly tárgyalások voltak, amelyeket én vezettem, arra kérek mindenkit, aki nem volt jelen, hogy ne ítélkezzen.”
Folyt. köv.
Az Európai Bizottság illetékes tagja szerint már jövő hét kedden bemutatják a mostani iránymutatások alapján elkészülő új jogszabálytervezeteket. Ezeket természetesen nem négy nap alatt dobják össze, a javaslat kodifikálása folyamatosan, az egyeztetések eredményeinek fényében zajlik. A kész szövegről azután megkezdődik a tagállamok közötti egyeztetés, de erre nem sok időt hagynak, mert a cseh elnökség közlése szerint két héten belül újabb, rendkívüli energetikai tanácsülést fognak összehívni, amelyen már döntést is lehet hozni. Ha ez mégsem sikerülne, akkor egyre valószínűbb, hogy az állam- és kormányfők október 20–21-i tanácsülésének is a napirendjére kerül a kérdés.
Tinne Van der Straten belga energiaügyi miniszter úgy fogalmazott: „Most gyors végrehajtásra van szükség, még a fűtési szezon kezdete előtt. Ez azonnali pénzügyi könnyítést hozhat az európai háztartások és iparágak számára.”
Ehhez kapcsolódóan: Újabb rekordot döntött az infláció az eurózónában