Orbán Viktor ellenállásának következményei már itt vannak, Magyarország súlyosan elszigetelődött, a NATO-bővítésről szóló szavazás késleltetése pedig olaj a tűzre, mert a saját szövetségi rendszerével konfrontálódik, és ez háborús helyzetben nem megengedhető – mondta a Szabad Európának Balázs Péter volt külügyminiszter és uniós biztos. A V21 csoport (a V21 tagjai 1990 és 2012 között miniszteri vagy egyéb országos felelősségű tisztségeket láttak el – a szerk.), amelynek Balázs Péter a társelnöke, nyílt levelet írt a parlamenti képviselőknek, amelyben nyomatékosan kérik, hogy az Országgyűlés haladéktalanul ratifikálja Svédország és Finnország felvételét a NATO-ba.
Balázs Péter szerint a magyar kormány nem adott magyarázatot arra, hogy tavaly nyár óta miért halogatja a svéd és a finn NATO-csatlakozás ratifikálását, csak tologatta maga előtt a szavazást. Eközben a másik opponens, Törökország világos problémákat fogalmazott meg Svédországgal kapcsolatban a kurd emigráció és Fethullah Gülen híveinek ottani tartózkodása miatt, tehát tudni lehetett, hogy Törökországnak mi a kifogása.
Elfoglaltságra, időhiányra hivatkozni nevetséges egy olyan parlament esetében, amely bármit képes megszavazni 24 óra alatt, ha az első számú vezető úgy parancsolja. A katatörvénytől kezdve számtalan példa volt erre, legutóbb az orvosi kamara ügyében – tette hozzá a volt külügyminiszter, aki szerint ez egy politikai játszma, amelynek csak negatív hozadéka lehet Magyarország számára.
Ha valakinek kifogása van, akkor azt az ügy elején kell ismertetni. Eltelt hét-nyolc hónap, amíg Orbán Viktornak semmilyen kifogása nem volt Svédországgal és Finnországgal szemben, csak az utolsó pillanatban húzta elő azokat – érvelt Balázs Péter.
Ehhez kapcsolódóan: Tovább csúszik a finn és svéd NATO-csatlakozás ratifikációja
Mint mondta, most történt egy érdekes lépés, Törökország Finnország esetében beadta a derekát, de Svédországgal szemben fenntartja az ellenkezését, és Magyarország egy az egyben követi a török álláspontot, anélkül hogy ennek bármi komoly indoka lenne. Az ugyanis nem indok szerinte, ami miatt Orbán Viktor delegációt menesztett a két országba, mert bírálták a magyarországi helyzetet. Mind a két ország bírálta egyébként, a finnek és a svédek egyaránt, és most beáll a török álláspont mögé. (Kocsis Máté, a Fidesz-frakció vezetője pénteken jelentette be, hogy előrehozzák a finn NATO-csatlakozásról szóló parlamenti szavazást március 27-re, és egységesen támogatják, Svédország ügyében azonban később döntenek.)
Ehhez kapcsolódóan: Március 27-én szavaz az Országgyűlés a finn NATO-csatlakozásról, a svédről csak később
„Meglehetősen kritikus a helyzet, közvetlen szomszédunkban háború dúl, ebben az ügyben a magyar kormány elég látványosan az orosz álláspontot teszi magáévá. A V21 ezért döntött úgy, hogy most már szólni kell, és fel kell szólítani az országgyűlési képviselőket, hogy végre álljanak a sarkukra, és próbáljanak szavazógép helyett valódi parlamenti képviselőként működni, politikai felelősséget viselni, és igenis megszavazni azt, hogy egy feszült helyzetben, amikor két jól felkészült ország szeretne csatlakozni a védelmi szövetségünkhöz, ezt ne akadályozzák” – fogalmazott a volt külügyminiszter.
Balázs Péter szerint ahhoz álomfejtőt kellene kérdezni, hogy Orbán Viktor miért csinálja ezt, ők csak azt tudják megítélni, hogy ez kinek jó és kinek rossz. Törökországnak átmenetileg támogatást ad, hogy nincs egyedül, de leginkább Oroszországnak jó az ukrajnai háborús helyzetben, hogy a NATO egy ideig még nem erősödik vele szemben – tette hozzá.
„Azt, hogy Orbán mit miért tesz, már sokan próbálták megfejteni, és csak a tünetekről tudtak nyilatkozni, arról, hogy például abból csinál politikát, hogy a mainstreammel mindig szembemegy. Ő maga mondta, hogy ő a bot a küllők között. Tehát úgy próbálja Magyarország egyébként csekély súlyát ellensúlyozni, hogy akadályoz dolgokat. Sokkal hasznosabb lenne az országnak, ha kevesebb zajjal, de segítené a megoldást. Mindaz, amit tesz, az ország és a nemzet érdekével ellentétes, ezért szólaltunk meg” – mondta Balázs Péter.
A volt külügyminiszter hozzátette: szerinte van egy kapcsolat az uniós pénzek visszatartása és a NATO-bővítés akadályozása között, de ha Orbán Viktor azt hiszi, hogy ezzel tudja zsarolni az EU-t, nagyon téved, mert ez két külön szervezet és két külön téma – jelentette ki.
A V21 levelének címzettjei a képviselők, de ők valószínűleg ugyanúgy fognak viselkedni, ahogy eddig, ezért az igazi címzett a közvélemény – mondta a V21 társelnöke. Hozzátette: arra hívják fel a figyelmet, hogy itt nemzeti érdekek forognak kockán, és a kormány nem az ország érdekében cselekszik, hanem ellenkezőleg.
Balázs Péter szerint Orbán Viktor ellenállásának következményei lényegében már itt vannak, súlyosan elszigetelődött Magyarország. Egy darabig még a lengyel kormány mellette állt, de az oroszbarátság miatt az is levált Orbán Viktorról, tehát ma már azt lehet mondani, hogy az EU-NATO körökben szinte egyedül van, kivéve Törökországot, de az is csak egy konkrét ügyben – mondta a volt külügyminiszter.
„A NATO-bővítés ratifikálásának késeltetése olaj a tűzre, mert a saját szövetségi rendszerével konfrontálódik Orbán Viktor, és ez egy adott helyzetben nem megengedhető. Ezt a budapesti amerikai nagykövet is kimondta, hogy ahol háború van, ott nem lehet középen lavírozni, ott az egyik vagy a másik oldalra kell állni, és nem kétséges, hogy Magyarországnak azon az oldalon van a helye, ahol a biztonságát garantálják” – fogalmazott.
Balázs Péter, a Válasszunk! 2018 (V18) elnöke a csoport fórumán a budapesti Benczúr szállodában 2018. április 4-én
Orbán Viktor békéje
Balázs Péter emlékeztetett arra, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió akkor történt, amikor Magyarországon már tetőzött az országgyűlési választási kampány, amelyben Orbán Viktor és csapata mindig a pillanatra reagált.
„Minden józan ember a békét szereti, ezért ők választási jelszóvá tették, hogy legyen béke, és ebbe beleragadtak, azóta sem tudnak kikecmeregni belőle. Jól hangzik a béke, csak azóta a helyzet érett, alakult, változott, és tudjuk, hogy ha a mai napon megállítanák a harcokat, ott tűzszüneti határ keletkezne. Láttunk már olyat, hogy ilyen határokból lettek később államhatárok vagy elhúzódó konfliktusok határvonalai. A jó békéhez tartós megoldás kell. A pillanatnyi helyzet erre nem alkalmas, ezt láthatjuk, egyik fél sem fogadná el azt a vonalat, ahol most állnak” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor: Napról napra nő a világháború lehetősége
Szerinte politikai naivitásra vagy politikai számításra mutat az a jelmondat, hogy béke mindenek felett. A békéhez tárgyalások kellenek, a tárgyalásokhoz pedig tárgyalási alap és közös tárgyalási cél; ennek feltételei még nem adottak. A két fél olyan távol áll egymástól, hogy egy vagy több közvetítő kell, és garantáló hatalmak is, amelyek egy remélt megoldást segítenek érvényre juttatni – jelentette ki.
Az orosz–ukrán háború szerinte addig húzódik, ameddig a felek bírják tartalékkal. Mindkét félre igaz, hogy ameddig van ember, pénz és fegyver, addig csinálják.
„Mindkét fél külső segítségre is szorul. Oroszország próbál Kínától, Észak-Koreától, Irántól és máshonnan eszközöket szerezni, Ukrajnát pedig az egyész Nyugat támogatja, úgyhogy majd meglátjuk, hogy meddig győzik. Az emberanyagot mindkét fél maga adja, oda kívülről más nem léphet be, ez az egyik szűk keresztmetszet. A másik pedig az idő, hogy a támogatók meddig tartanak ki egyik vagy másik fél mellett” – fogalmazott Balázs Péter.
Ehhez kapcsolódóan: Képes lehet-e Kína békét teremteni Oroszország és Ukrajna között?