A Pest megyei Dunaharasztiban egy sóderbánya bővítését és egy közel 200 ezer négyzetméteres, új bánya nyitását tervezi több cég, a lakóházaktól kevesebb, mint 100 méterre. A helyi lakosság és az önkormányzat szerint problémás az ehhez készült hatástanulmány, és a környezetvédelmi engedély. Ráadásul az egyik tervezett bánya közvetlenül egy másik település, Alsónémedi határán fekszik, így az az önkormányzat a helyiekkel együtt gyűjt aláírásokat a beruházás ellen. Dunaharaszti pert indított, Alsónémediben lakossági fórum volt az ügyben.
Március 6-án lakossági fórum volt Alsónémediben, mert a település határán (egy közigazgatásilag már Dunaharasztihoz tartozó részen), sóderbánya nyitását tervezi egy cég. A helyiek a portól, a zajtól, a talajvízkészletek csökkenésétől és környezeti károktól tartanak. Aggódnak az ingatlanjaik elértéktelenedése miatt is.
Az Alsónémediben tartott rendezvény az elmúlt időszak akkumulátorgyártás miatti, sokszor heves hangulatú lakossági fórumaihoz képest sokkal csöndesebben zajlott. Mégis erős érveket soroltak a felszólalók, és újabb bizonyítékát adták annak, hogy a helyi, többnyire a környezetet érintő ügyek mentén elkezdődött valamiféle érdekképviseleti igény a szélesebb lakosság körében.
A tervezett sóderbánya helyszíne
A lakossági fórum szervezői helyi lakók voltak, az eseményt az alsónémedi művelődési házban tartották és az ott megjelenni nem tudó érdeklődők élő közvetítésen keresztül követhették az elhangzottakat (Mi is így tettünk - H. G.). A rendezvényről a helyieket tájékoztató meghívó így fogalmazott:
„Lakókörnyezetünk közvetlen közelében, Dunaharaszti és Alsónémedi határvonalán, a Kristály lakópark nyugati határában, lakóingatlanainktól 75 méter távolságra egy 190 841 m2 területű sóderbányát kívánnak nyitni."
Pert indított az önkormányzat
A meghívóból az is kiderült, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal által kiadott környezetvédelmi engedéllyel(PE-06/KTF/05011/2022. sz. határozat) szemben Dunaharaszti Város Önkormányzata í bírósághoz fordult, a határozat megsemmisítését, új eljárás indítását kezdeményezve. A környezetvédelmi engedély szerint a tervezett bánya területe közel 200 ezer négyzetméter (19 ha 0841 m2), a tervezett éves termelés: 250 000 m3/év (naponta: 1000 köbméter), amire a tervek szerint 7 év alatt kerül majd sor.
Ha a kitermelés megtörtént, ott marad egy bányató, aminek a területe valamivel nagyobb lesz mint 120 ezer négyzetméter. Az engedély szerint reggel 6-tól este tízig működhet majd az üzem, s a kitermelt sóderből naponta 1800 tonnát terveznek elszállítani az 5201. sz. úton. A zajvédelmi hatásterületet 77 méter távolságban határozták meg, és készül majd egy 4 méter magas zajárnyékoló védőtöltés.
Ehhez kapcsolódóan: „Félünk, hogy ránk omlik a hegy” – bányanyitás Recsken
Tüske Zoltán, Alsónémedi polgármestere a lakossági fórumon emlékeztetett arra, hogy bár a környezetvédelmi engedélyt a kormányhivatal megadta a bányanyitáshoz, abban szerepel egy kitétel, hogy a beruházás megvalósításához Dunaharaszti településrendezési szabályozását módosítani kell. Tüske Zoltán szerint a lakossági fórumon elfoglaltsága miatt megjelenni nem tudó Dunaharaszti polgármester őt biztosította arról, hogy ők sem akarnak további bányát a településükre.
Sóderre és betonra cseréljük az ivóvízkészletünket
„Két héttel ezelőttig még nyugodtan sétáltam erre, bár láttam hogy az erdő egy részét kezdték kivágni, de erre gondolni sem mertem volna, hogy ez egy sóderbánya miatt történik" – közölte a fórumon az egyik szervező, Izsák Orsolya helyi lakos, aki szerint több száz lakóingatlanban lehetetleníti majd el az életvitelszerű lakást a zaj és a por, ha megnyílik a bánya, és az ingatlanok nehezen lesznek értékesíthetők.
„Sóderre és betonra cseréljük az ivóvízkészletünket"– mondta a Szabad Európa kérdésére telefonon egy névtelenséget kérő helyi lakos, aki részt vett a fórum szervezésében. Ő az ivóvízkészletek miatt is aggódik, mert szerinte a talajvíz sóderbánya miatti megbolygatása erre is hatással lesz. „Azt kell átgondolni, hogy mi tűnik el örökre: erdő, mező, termőföld, emberek és állatok élőhelye, és a vizeink is veszélybe kerülnek, utána nem marad más, csak egy bányató, vagy elkerített horgásztó."
A lakossági fórumon elhangzott, a dunaharaszti önkormányzat által indított közigazgatási per keresetében kifogásolták, hogy szerintük
- szakértői jogosultság nélkül készült a hatástanulmány,
- védendő erdő és sportlétesítménynek való terület van ott, ahol a bányát tervezik, amiről a környezetvédelmi engedély úgy fogalmaz: „meg kell teremteni az összhangot"
- az engedély ellentétes a felszín alatti vizeket védő jogszabállyal, nincs kellő részletességgel feltárva, hogy milyen víznyomáscsökkentést jelenthet Alsónémedi környékén a bánya, bár a dokumentum elismeri, hogy hatással lesz a vízállományra a beruházás
- többen kifogásolták, hogy hatalmas forgalmi terhelést jelentenek majd a sódert szállító teherautók, és azt, hogy korábban fás terület volt az, ahol elkezdődött a bánya kialakítása.
A rendszerváltás óta küzdenek a bányák nyitása ellen
Egy résztvevő szerint a környezeti hatástanulmány „kukába való", és ennek illusztrálására felolvasta az által különösen sérelmezett részeket, például azt, hogy „a lakosság egészségügyi kockázata nulla százalék” , s hogy „a föld feletti gerinctelen fauna nagyobb távolságot megtenni nem képes tagjai a kitermelés időszakában valószínűleg elpusztulnak, vagy kevés számú túlélőjük lehetséges".
Az alsónémedi polgármester bejelentette: csatlakoznak a szomszédos Dunaharaszti által indított perhez, új hatástanulmányt készíttetnek, elismert szakértőkkel, és az önkormányzat recepcióján kihelyezik az aláíró íveket a beruházás megakadályozására.
A Szabad Európa megkeresésére Alsónémedi polgármestere , Tüske Zoltán elmondta, hogy egy nagyon régi bánya van ott, amely még a korábbi rendszerben kezdte meg a működését. „A rendszerváltás óta küzdünk a bányák nyitása ellen, eddig sikerrel."
Dunaharaszti jegyzője, Kiss Gergely pedig azt válaszolta a kérdésünkre, hogy jelenleg egy működő bánya van Dunaharasztiban, amit a Duna-Dráva Cement Kft. üzemeltet. A cég ezt bővíteni szeretné, és új bányát akar nyitni ugyanakkor két másik cég is, a Gerulus Kft. és a Nagy-Kavics Kft.
„Dunaharaszti Város Önkormányzata megelégelte ezt a tevékenységet, és a rendelkezésére álló – sajnos, erősen korlátozott – eszközökkel igyekszik a fenti bányanyitásokat megakadályozni. Ezért mindhárom alkalommal pert indítottunk a környezethasználati engedély kiadása miatt, alperes a Pest Vármegyei Kormányhivatal, amelyik az engedélyeket kiadta. A perben neves környezetvédelmi szakértőket bíztunk meg azzal, hogy álláspontunkat - miszerint a bányák nyitása súlyos környezetkárosítással jár – alátámasszák."– tette hozzá a jegyző.
A bányanyitásra engedélyt kapott céget, a Gerulus Kft-t is megkerestük, hogy megismerjük az álláspontjukat a kialakult helyzetről, de telefonon azt közölte velünk a vállalkozás képviselője, hogy nem nyilatkoznak az ügyben.
Ehhez kapcsolódóan: Az akkugyárak árnyékában