Az ONT belarusz állami tévécsatorna bemutatta a Szabad Európa belarusz börtönökben fogva tartott újságíróiról szóló propagandafilm első részét. Azzal vádolják a szereplőket, hogy „megpróbálják lángra lobbantani Belaruszt”.
A Szvaboda Szlova (Szólásszabadság) című sorozat minden jel szerint azért készült, hogy hitelességük megkérdőjelezésével lejárassa azokat a független újságírókat, akik néhány héttel az elnökválasztás előtt országszerte kormányzati visszaélésekről és elnyomásról tudósítottak.
Ellenzéki vezetők szerint a legutóbbi – 2020 augusztusában megtartott – választást elcsalták. Ez tömegtüntetésekhez vezetett, amelyeket Aljakszandr Lukasenka tekintélyelvű vezető brutális eszközökkel torolt meg.
A közelgő, január 26-i elnökválasztást olyan színjátéknak tartják, amely újabb, immár hetedik elnöki ciklust biztosít Lukasenkának, aki 1994 óta vezeti az országot, és Putyin orosz elnök hűséges szövetségese Moszkva Ukrajna elleni háborújában.
A sorozat első részében Andrej Kuznyecsik, a Szabad Európa belarusz szolgálatának újságírója látható, akit 2021 novemberében vettek őrizetbe. Lefogyott, és fáradtnak tűnik, miközben az egyik filmessel beszélget a börtönszerű környezetben. A háttérben hullik a hó, rácsok és börtönfalak láthatók a meg nem nevezett helyszínen.
Ehhez kapcsolódóan: Három éve van belarusz börtönben Andrej Kuznyecsik, a Szabad Európa újságírójaA kétgyermekes Kuznyecsiket eredetileg tíz nap börtönre ítélték huliganizmus vádjával, amit tagadott. A büntetés letöltése után szélsőséges csoport létrehozásával vádolták meg, és 2022 júniusában hat évre ítélték egy közepes biztonságú büntetés-végrehajtási telepen.
A kabátot és sapkát viselő Kuznyecsik nyugodt és kimért hangon beszél, de fáradtnak látszik. Az epizód azzal ér véget, ahogy az őrök elkísérik.
A Szabad Európa belarusz szolgálata nem idéz olyasmit, amit ismeretlen körülmények között szereztek fogva tartott személyektől.
A videó végén az állami csatorna bemutatta a propagandasorozat következő részének előzetesét, és közölte, hogy abban Ihar Loszik, a Szabad Európa belarusz szolgálatának újságírója, Ihar Karnej volt veterán riporter és Jurasz Zjankovics ellenzéki aktivista, belarusz–amerikai állampolgár szerepel.
A magát továbbra is ártatlannak valló Kuznyecsik és mintegy 150 belarusz politikai fogoly, köztük Loszik és Viktar Babarika volt elnökjelölt ugyanabban a börtönben tölti büntetését, az északi Navapolack városában. A létesítmény az ország egyik legszigorúbb büntetés-végrehajtási intézeteként ismert.
Belarusz emberi jogi csoportok politikai fogolynak ismerték el Kuznyecsiket és ügyét, és a Szabad Európa újságírói és a független média elleni szélesebb elnyomó kampány részének tekintik Belaruszban.
Az egygyermekes Loszikot 2020 júniusában vették őrizetbe baranavicsi otthonában.
Ehhez kapcsolódóan: Már ezer napja rács mögött van a Szabad Európa belarusz szolgálatának munkatársaElőször tömeges zavargások megszervezésével és azokban való részvétellel vádolták meg, később újabb vádakat emeltek ellene. 2021 decemberében tizenöt évre ítélték egy zárt tárgyaláson, amelyet egy fogolytáborban tartottak.
A belarusz hatóságok ezután fokozták erőfeszítéseiket a független média elnyomására, a célkeresztben a Szabad Európa belarusz szolgálata, ottani nevén a Szabadság Rádió állt.
Ugyanabban a hónapban, amikor Loszikot elítélték, egy minszki bíróság kimondta, hogy a Szabadság Rádió Telegram-csatornája, közösségi oldalai és YouTube-tartalma szélsőséges, a belügyminisztérium pedig hivatalosan is szélsőséges csoportnak minősítette a portál online forrásaival dolgozó emberek egy csoportját.
A vitatott elnökválasztás nyomán indult tömeges tiltakozások idején, 2020 augusztusában a hatóságok blokkolták a hozzáférést a Szabadság Rádió weboldalához és több mint negyven másik független médiumhoz. Ezek a webhelyek csak VPN-szolgáltatásokon keresztül érhetők el Belaruszban.
A vitatott választások óta, amelyek a hatodik elnöki ciklushoz juttatták az autoriter Aljakszandr Lukasenkát, belarusz polgárok tízezreit tartóztatták le, amiért hangot adtak elégedetlenségüknek a rezsimmel szemben. A megtorlások az ország elhagyására késztették az ellenzéki politikusok zömét biztonságuk és szabadságuk érdekében.
Sok nyugati kormány megtagadta a választások eredményének elismerését, és nem tekinti Lukasenkát az ország legitim vezetőjének. Szankciókat vezettek be a rezsim ellen, válaszul az ellenvélemények elfojtására.