Szerdától péntekig Budapesten tartja ülését az Eurofi pénzügyi lobbiszervezet, közvetlenül az uniós pénzügyminiszterek informális találkozója előtt. A Politico szerint az Eurofiról alig tudni valamit a nyilvánosságban, miközben komoly befolyása lehet. Az MNB volt elnöke azt mondta lapunknak: a brüsszeli lap kicsit túloz.
Egy pénzügyi lobbicsoport, amely évente legalább kétszer összehozza a világ legjelentősebb bankjainak, biztosítótársaságainak, hitelminősítőinek a vezetőit az európai központi bankok, az Európai Parlament, valamint az Európai Bizottság legbefolyásosabb tisztviselőivel, hogy zárt körben tanácskozzanak – így írja le a Politico című brüsszeli lap az Eurofi nevű szervezetet. A magyar nyilvánosság – legalábbis az online keresés eredménye szerint – csak két nappal ezelőtt értesülhetett arról, hogy az Eurofi egyáltalán létezik, ekkor jelent meg az Indexen a Politico-cikk ismertetése. Ehhez képest szeptember 11–13. között – az Eurofi korábbi rendezvényeiből kiindulva – a hét második felében százas nagyságrendben találkoznak majd Budapesten azok, akik számítanak az Európai Unió pénzügyi életében mind a piac, mind az állami, közösségi vezetők részéről.
De mi is közelebből az Eurofi? A Politico cikke szerint éppen az a baj, hogy erről keveset tudni. Úgy fogalmaz: „Egy átláthatatlan, önmagát think tankként (nem túl jó magyar fordítással: agytrösztként) megnevező szervezet, amelyik azt ígéri tagjainak, hogy összehozza őket az Európai Unió politikusaival, pénzügyi szabályozásért felelős vezetőivel, és amely tavaly majdnem hatmillió eurós bevételre tett szert csak a tagdíjakból” – amit jellemzően piaci pénzügyi szervezetek fizetnek.
Ötvenezer eurós alapcsomag
Az éves tagdíj pedig nem kevés: ötvenezer euró. Ez a leírás szerint nagyjából az évi két konferencián való részvétel lehetőségét biztosítja, de például ha valaki a gálavacsorán is részt akar venni, külön-tárgyalószobát szeretne magának a konferencia ideje alatt privát találkozók bonyolítására, netán szeretne valamelyik befolyásos vezetővel együtt mutatkozni, az mind-mind felár ellenében elérhető szolgáltatás.
A majdnem hatmillió eurós (egészen pontosan 5,7 a szervezet egyébként nyilvános beszámolója szerint, amelyre a Politico hivatkozik) költségvetés valóban a legnagyobbá emeli az Eurofit a brüsszeli lobbicsoportok között, egy súlycsoportba hozva például a Google-t és az Apple-t is soraiban tudó techlobbival, a híresen befolyásos (ez a Covid óta csak erősödött) Európai Gyógyszergyártók Szövetségével vagy a legnagyobb gazdasági lobbicsoporttal, a BusinessEurope-pal.
Ehhez kapcsolódóan: Magyarország két soros EU-elnöksége: különbségek és hasonlóságok
Csakhogy – legalábbis a Politico szerint – míg utóbbiak viszonylag régóta tevékenykednek, és nagyjából tudható, milyen céllal, az Eurofi kis túlzással a semmiből jött, sokáig alig lehetett hallani róla, majd három év alatt megduplázta a bevételeit. Ráadásul hiába az 5,7 millió eurós költségvetés, jelenleg is csak három főállású alkalmazottja van.
Valószínűleg ezért mondta a Politicónak az üzleti transzparenciáért dolgozó civil szervezet, a Corporate Europe Observatory vezetője, Kenneth Haar, hogy az Eurofi „az egyik legátláthatatlanabb lobbicsoport, amivel csak találkoztam”. Szerinte „nagyon különös, hogy egy elvileg ilyen kicsi szervezetnek ilyen hatalmas költségvetése van”, de az 5,7 millió euró segítségével „minden bizonnyal nagyon könnyű elérést biztosítanak tagjaiknak az európai döntéshozók, szabályozók felé”.
Azt már mi tesszük hozzá, hogy az Eurofi honlapján azért van annyi információ, amely alapján nagyjából profilt rajzolhatunk róla. 2000-ben alapította Jacques de Larosière, a francia jegybank volt elnöke – a Politico szerint híresen jó kapcsolatai voltak az EU vezetőivel, erre azóta is nagyon ügyelnek a szervezetben. A honlapon megjelentetett információk alapján minden fél évben tartanak egy konferenciát abban az országban, amelyik éppen az EU soros elnökségét adja. Bár ezek zárt ajtók mögött zajlanak, utólag közlik a résztevők névsorát. Innen lehet tudni azt is, hogy a tavaszi rendezvényükön, a belgiumi Gentben magyar részről a következők voltak jelen:
Előadók
Túri Anikó 2023-tól a Gazdaságfejlesztési, majd 2024-től a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára.
Kandrács Csaba 2019. október 2. óta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke.
Tóth Tibor 2022 júliusától a Pénzügyminisztérium államtitkára.
Vastag László az MNB pénzpiaci szervezetek prudenciális és fogyasztóvédelmi felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója.
Részt vett még Andor Krisztián, az NGM helyettes államtitkára (a honlap tévesen Krisztinaként írja), aki június közepén felmondott.
Az Eurofi periodikát is közöl, amelyben jellemzően az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank pénzügyi, gazdasági döntéseit elemzik és kritizálják. A legutóbbiban például arról írnak, hogy „a csak a növekedésre koncentráló” uniós politika a mesterségesen alacsonyan tartott kamatokkal komoly terhet rótt az európai bankszektorra.
Nincs válasz
A budapesti ülés napirendjéről egyelőre semmit nem tudni, a Politico és lapunk is hiába kereste a szervezetet. Brüsszeli laptársunknak ugyan sikerült az egyik alkalmazottat utolérnie telefonon, de utólag ő is visszavonta a nyilatkozatát. Erről csak annyit közöltek, hogy arról beszélt: ők nem lobbiszervezet, csak „a párbeszédet segítik elő”. Kerestük az MNB, a Pénzügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztályát, de tőlük sem jött válasz cikkünk megjelenéséig.
Bod Péter Ákos volt jegybankelnök ott lesz a budapesti rendezvényen
Részt vesz viszont a budapesti ülés informális rendezvényein Bod Péter Ákos. (A Politico szerint a nagy dolgok úgyis ezeken a vacsorákon, fogadásokon dőlnek el, nem a konferenciateremben.) Az MNB volt elnöke szerint „ártatlanabb az ügy, mint ahogy a Politico cikke sugallja. (…) Az Eurofi egy találkozási felület a pénzügyi szabályozás állami szereplői és a jelentős pénzintézetek között. A kiindulási alap az, hogy a piaci szereplők önszabályozása nem elég – ezt egyébként bőven megmutatta a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság is. Harmonizálni kell Európában a nemzeti szabályozásokat, hiszen ha mindenki másképp szabályoz, az versenyhátrányt jelent. Az ilyen fórumok, a nemzetközi szervezetek nem jogszabályokat készítenek, hanem szakmai ajánlásokat tesznek, amiket az erre hivatott legitim testületek jogszabályalkotási folyamatba fordítanak” – mondta a Szabad Európának.
A Corvinus egyetem oktatója szerint „ez a tevékenység teljesen legitim. Most az ad érdekességet a konferenciának, hogy a magyar elnökséggel szemben komoly fenntartások vannak, ezért a miniszteri értekezleteket a tagállamok felelős miniszterei rendre bojkottálják. (Az uniós külügyminiszterek ülését például nem is Budapesten, hanem Brüsszelben tartották – a szerk.) A magyar kormány kénytelen bekaszírozni ezt az arcvesztést, de az Eurofi ülésének nincs köze a nagypolitikához, kevesebb nyilvánosságot is kap, így a meghívott résztvevők is sokkal szívesebben jönnek el.”
A rendezvénynek ezúttal már csak azért is jelentősége lesz, mivel szokás szerint közvetlenül az uniós pénzügyminiszterek informális ülése (Ecofin) elé időzítik. Az viszont erősen kérdéses, erre hányan jönnek majd el a meghívottak közül. A Mandiner a Bloombergre hivatkozva arról írt, hogy sok miniszter hagyja ki a budapesti látogatást, például Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke is csak az euróövezet pénzügyi vezetőinek csúcstalálkozójára megy el, az Ecofint bojkottálni fogja.