Az orosz választási bizottság hétfőn hivatalosan is regisztrálta indulóként Vlagyimir Putyint a márciusi elnökválasztáson, amelyen egészen biztosan elnyeri újabb hat évre az államfői hivatalt.
A 71 éves Putyin függetlenként indul, miközben továbbra is szigorúan a markában tartja Oroszország politikai rendszerét, amelyet az elmúlt 24 évben ő alakított ki. Miután legnevesebb bírálói, lehetséges kihívói börtönben vagy külföldön vannak, és a független médiát is nagyrészt betiltották, újraválasztása a március 15–17-i voksoláson teljesen biztosnak tűnik.
Ehhez kapcsolódóan: Március 17-re tűzték ki az elnökválasztást Oroszországban
Putyin 2018-ban is függetlenként indult, szemben 2012-vel, amikor az Egységes Oroszország párt jelöltje volt. Az elnök nyolcvan százalék körüli támogatottságával sokkal népszerűbb, mint az Egységes Oroszország, amelyre inkább a Kreml által irányított állami bürokrácia részeként tekintenek, mintsem politikai erőként.
A Központi Választási Bizottság azután hagyta jóvá hivatalosan Putyin indulását, miután megvizsgálta mind a 315.000 aláírást, amelyeket kampánya során Oroszország mind a 89 régiójából összegyűjtött. Az orosz választási törvény értelmében a független jelölteknek legalább háromszázezer aláírást kell felmutatniuk, hogy indulhassanak az elnökválasztáson.
A bizottság már három másik jelöltet is jóváhagyott – őket a parlamenti pártok indítják, így nem kellett aláírást gyűjteniük. Ők Nyikolaj Haritonov a kommunista párt, Leonyid Szluckij a nacionalista Liberális Demokrata Párt és Vlagyiszlav Davankov az Új Néppárt képviseletében.
A három párt mindegyike nagyrészt támogatja a Kreml politikáját. Haritonov 2004-ben már indult Putyin ellen, akkor alaposan lemaradva a második helyen végzett.
Ehhez kapcsolódóan: Anne Applebaum-interjú: Putyin „valójában elpusztítja a modern Oroszországot”
Borisz Nagyezsgyin, a hatvanéves liberális politikus, aki helyi törvényhozó egy Moszkva melletti városban, szintén indulni kíván. Ő nyíltan az ukrajnai konfliktus leállítására és párbeszéd megkezdésére szólított fel a Nyugattal.
Oroszok ezrei sorakoztak fel országszerte, hogy aláírásukkal támogassák Nagyezsgyin elnökjelöltségét. Ez az ellenzéki érzelmek szokatlan megnyilvánulása a mereven kontrollált politikai környezetben, így kihívást jelent a Kreml számára.
A Központi Választási Bizottság várhatóan a héten vizsgálja meg Nagyezsgyin aláírásgyűjtő íveit, hogy eldöntse, bejegyzi-e őt is elnökjelöltként.
Putyin az általa kidolgozott alkotmányos reform értelmében további két hatéves mandátumra jogosult, így 2036-ig hatalmon maradhat.