Az augusztusi, vitatott eredményű belarusz elnökválasztásra és az azt követő tüntetéseken alkalmazott rendőri brutalitásra reagálva az unió külügyminiszterei november 19-én megállapodtak abban, hogy cégekkel egészítik ki a szankciós listát.
Figyelembe véve, hogy a belarusz erős emberrel, Aljakszandr Lukasenkával és több tucat vezető tisztségviselővel szemben korábban meghozott szankciók nem állították meg az elnyomást, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell bejelentette, hogy a személyeken túl, immáron már intézményekkel, cégekkel és vállalkozókkal szemben is alkalmazni fogják a korlátozó intézkedéseket. Borrell hangsúlyozta: „ez már hatással lesz a gazdaság működésére is”. Az még tisztázatlan, hogy mely intézmények kerülhetnek fel a listára.
Your browser doesn’t support HTML5
Több mint 1200 embert vettek őrizetbe Belaruszban
Nem adja át a hatalmat
A Belaruszt 26 éve irányító Lukasenka elleni tüntetések már több mint 100 napja tartanak, a demonstrálókkal szemben fellépő hatósságok pedig egyre agresszívabbak. A tüntetők szerint az augusztus 9-i választást elcsalták, a nyugati országok nagy része a mai napig nem ismerte el Lukasenkát legitim vezetőnek, aki szinte titokban esküdött fel hivatalára.
Demonstrálók ezreit tartóztatták le, többeket megöltek vagy életüket vesztették a rendőri brutalitás következtében. Az ellenzéki politikusok egy részét bebörtönözték, többen pedig elmenekültek az országból. November 15-én könnygázzal és villanógránáttal oszlatták a tömeget, 1200 embert vettek őrizetbe, 23 újságírót, köztük a Szabad Európa tudósítóját is.
Halálra vertek egy belarusz tüntetőt: képeken a gyászoló tömeg
November 13-án a feketeruhás biztonsági erők olyan mértékben bántalmaztak egy 31 éves férfit, hogy az a kórházban belehalt a sérüléseibe. Lukasenka viszont továbbra sem hajlandó lemondani.
Ehhez kapcsolódóan: A Szabad Európa munkatársait is letartóztatták Belaruszban53-an a kitiltottak között
Az unió már 53 fővel szemben fogadott el beutazási tilalmat és eszközbefagyasztást a tiltakozások elnyomása és a választás eredményének meghamisítása miatt. Az unión kívül az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia is korlátozásokat vezetett be több belarusz tisztségviselővel szemben.
A videókonferencián tanácskozó külügyi vezetők szerint Belaruszban nem javul a helyzet.
„A miniszterek éppen ezért megállapodtak abban, hogy egy újabb kör előkészítésével folytatják a szankciós lista kibővítését, válaszként a hatóságok brutalitására, valamint a belarusz emberek demokratikus jogainak támogatásaként”- jelentette be Josep Borrell. Az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hozzátette, hogy a szankcionálni kívánt intézményekre a tagállamoknak kell javaslatot tenniük.
Az EU külügyminiszterei legközelebb december 7-én üléseznek, amin várhatóan támogatni fogják az Európai Bizottság javaslatait a Belarusszal érvényben lévő együttműködés visszaszorítására.
Szvjatlana Cihanouszkaja, ellenzéki vezető, aki az ország elhagyására kényszerült, a hét elején sürgette az uniós vezetőket, hogy célzott pénzügyi szankciókat vezessenek be azokkal az emberekkel szemben, „akik Lukasenka zsebében vannak”.
Érdekesnek találta cikkünket? Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát! Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.