Ceaușescu katonai beavatkozást kért Gorbacsovtól a magyar reformfolyamat miatt; a miniszterelnököt saját beosztottjai hallgatták le; három-öt-tíz év alatt lezajló európai változásokban gondolkodtak, de a keletnémet menekültek 1989. szeptemberi kiengedése után három hónappal már le is dőlt a berlini fal: az egypártrendszerből a többpárti demokráciába vezető átmenet miniszterelnöke, Németh Miklós visszaemlékezésének második része.
Az átmenet miniszterelnöke, Németh Miklós kétrészes interjúban emlékezik vissza másfél éves miniszterelnöksége néhány fontosabb eseményére. Életútinterjút nem akart adni, de abba belement, hogy néhány témáról kérdezzem, és ezek kapcsán azért egész életéről is beszélt. A Magyarországon lévő szovjet atomfegyverek, a szovjet csapatok kivonása és a határ kinyitása volt a három fő téma, de néhány kérdést a kommunista titkosszolgálatokról is föltettem.
Hallgassa meg:
Your browser doesn’t support HTML5
Gorbacsov ígéretétől a szabad választásokig – Németh Miklós volt miniszterelnök visszaemlékezése, II. rész
Mind a szovjet pártfőtitkárnak, Mihail Gorbacsovnak, mind a Magyarországot egyre gyorsuló reformpályára állító Németh Miklósnak pártja keményvonalasaival, az előző rezsimet minél inkább konzerválni igyekvőkkel is küzdenie kellett. Közben Némethet és a többi pártbeli reformert (Pozsgay Imrét, Nyers Rezsőt stb.) a már szerveződő, a kommunista pártot tárgyalóasztalhoz kényszerítő új pártok és politikusok is nyomták, akik mögött ott állt a rendszerváltás közeledtével mind bátrabb közvélemény és a már lényegében teljesen szabadon működő sajtó.
Az első részt itt hallgathatja meg:
Your browser doesn’t support HTML5
A történelmi átmenet éve: Németh Miklós volt miniszterelnök visszaemlékezése 1989-re, I. rész
Akkor kevesen tudták, hogy amikor Nagy Imre újratemetésén a fiatal Fidesz-politikus, Orbán Viktor a szovjet csapatok kivonását követelte, addigra egy tízezres kontingens már elhagyta az országot, miután tavasszal Gorbacsov Moszkvában megígérte Németh Miklósnak, hogy amíg ő a pártfőtitkár, addig nem történik még egy ’56.
A Szovjetunió nem csak a csapatkivonásba egyezett bele (persze a gazdasági csődben lévő ország finanszírozni sem tudta már a világban szanaszét állomásozó hadseregét), szó nélkül hagyta azt is, hogy Németh Miklós kormánya és határőrsége először csöndben, fű alatt, majd kormányrendelettel legalizálva több tízezer keletnémetet enged ki Nyugatra. Pedig ez három hónap múlva a berlini fal leomlásához, nemsokára Németország újraegyesüléséhez és egy teljesen új európai biztonsági rendhez vezet, amelyben a Szovjetuniónak már nem lesz szerepe; egészen 2022-es ukrajnai támadásáig, amikor a volt szovjet titkosszolgálati tiszt, Putyin vezetése alatt álló Oroszország újból a Szovjetunió utódja és újból európai geopolitikai szereplő kívánt lenni.
Érdekesek az analógiák a Németh Miklós által felidézett évek és napjaink között. Például tudták, hogy először nem is Orbán Viktor, hanem Kádár János zavarta ki az országból a Nemzetközi Valutaalapot, az IMF-et?