Mintegy száz fő vett részt a magyar kimenekítési akcióban Afganisztánban. Akivel kapcsolatba tudtak lépni és ki akart jönni, azt kihozták. Összesen 547 ember menekítettek ki a magyarok; alternatív megoldásokra is szükség volt – a magyar gépek harminc percig maradhattak a kabuli repülőtér betonján. A kimenekítés közben senki nem sérült meg. A honvédelmi miniszter és a hadsereg parancsnokának beszámolója az afganisztáni magyar akcióról.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter az akció részletezése előtt felelevenítette, hogy Magyarország 2003-ban csatlakozott a NATO afganisztáni hadműveleteihez, vagyis tizennyolc éven át szolgáltak magyar katonák Afganisztánban. Elsősorban tartományi újjáépítési feladataik voltak.
Mint mondta, a NATO célja az volt, hogy „együtt megyünk be Afganisztánba, és együtt megyünk ki Afganisztánból”. Benkő Tibor úgy fogalmazott: Joe Biden amerikai elnök csapatkivonási bejelentésével kezdődött az az áldatlan állapot az országban, amelynek következményeként menekültek százezrei próbálják elhagyni Afganisztánt.
Ehhez kapcsolódóan: Tompára és Röszkére viszik a kimenekített afgánok újabb csoportjátAugusztus 17-én kezdték az Operation Sámán szervezését
A kormány úgy döntött, hogy ki kell hozni az országból a magyar állampolgárokat és azokat az afgánokat, akik a magyarokat segítették. A Honvédelmi Minisztérium augusztus 17-én kapta a feladatot. Különleges műveleti feladatokra felkészített katonákból álló műveleti csoportokat kellett létrehozni. Augusztus 18-án készen állt az a katonai és technikai eszköz, amellyel a feladatot meg lehetett kezdeni, 19-én hajnalban tudták elindítani a magyar katonákat.
Az Operation Sámán elnevezésű kimenekítési akciót – a különleges egység tagjai adták ezt a nevet neki – a Magyar Honvédségnek a saját adottságaira támaszkodva kellett végrehajtania. Találni kellett olyan, Afganisztánnal szomszédos országot, amelyben előretolt bázist hozhatnak létre, ahonnan végre tudják hajtani a kimenekítést, és ideiglenesen befogadja a kimenekítetteket – ez az ország Üzbegisztán.
Benkő Tibor hangsúlyozta, hogy a „kiharcolt” embereket gyorsan ki kellett hozni a kabuli repülőtérről, fontos volt a folyamatos kapcsolattartás a kimenekítésre várókkal. Ebben segített a külügy; általában gördülékeny volt a belügyi, a külügyi és a honvédelmi tárca együttműködése az akcióban.
Amint kijuttatták a kimenekítetteket Üzbegisztánba, szinte azonnal továbbhozták őket Budapestre. Három gépet küldtek haza, a kimenekített személyeket a Belügyminisztérium vette át.
Your browser doesn’t support HTML5
"Nem adom fel, amíg ki nem hozom mindnyájukat"
Akit el tudtak érni, azt kihozták
Azokat a magyarokat, akiket a meghatározott időben és helyen el tudtak érni, és ki akartak jönni Afganisztánból, száz százalékban kimenekítették, ahogyan azokat az afgánokat is, akivel kapcsolatba tudtak lépni azok közül, akik a magyarok munkáját segítették az elmúlt tizennyolc évben. Ez a honvédelmi miniszter szerint ötvenhét afgán családot, köztük száznyolcvan gyermeket jelent.
A magyar katonák összesen 547 magyar, amerikai, osztrák és afgán állampolgárt hoztak ki Afganisztánból. Tizennégyszer fordultak a magyar gépek. Egy-egy körben hat-hetven embert sikerült kihozni. A WizzAir és az üzbég légitársaság is segítette a magyar katonák munkáját. Arról, hogy mennyibe került az akció, még nem tudtak beszámolni, de azt mondták, hogy a hozzávetőleges költségeket közlik majd.
Arra a kérdésre, maradtak-e még kint magyarok, és hogyan jutnak haza, Benkő Tibor azt mondta, Afganisztánban az élet nem állt meg, maradtak kint cégek, azoknak lehetnek magyar alkalmazottai.
Ehhez kapcsolódóan: Civil légitársaságok is beszállnak a tálibok elől menekülők kimentésébenHarminc perc a kabuli betonon
Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a honvédség parancsnoka szerint a magyar katonák történelmet írtak a kimenekítési akcióval. Nem volt még ehhez hasonló a Magyar Honvédség történetében.
Mint mondta, előretolt műveleti bázist hoztak létre Üzbegisztánban, onnan szálltak fel a magyar gépek, amelyek a leszállást követően harminc percig maradhattak a kabuli reptéren. Ez később változott.
Úgy kellett tehát megszervezni a kimenekítést, hogy a repülőtéren a magyar gépekre várakozók minél gyorsabban felkerüljenek a repülőre, és ne vigyenek fel veszélyes anyagot. (Ruszin-Szendi Romulusz szerint volt olyan ország, amelynek a gépén bombát próbáltak összeszerelni.)
A honvédség parancsnoka arról is beszélt, hogy kezdetben egyetlenegy beléptetési pont volt a kabuli reptéren. A magyar katonák ezért kreatív és alternatív megoldásokat kerestek, hogy mindenki, akit ki akarnak hozni, felszállhasson a gépre.
A kimenekítési akcióban mintegy száz katona vett részt, az akció közben senki nem sebesült meg, de van olyan afgán, aki korábban megsérült, és betegség is előfordult a magyar katonák között.
A sajtótájékoztatón szó volt arról, hogy a kimenekítési művelet véget ért. Azt, hogy a jövőben milyen felkérést kap Magyarország a NATO-tól, még nem tudni, de a magyar kontingens kijelölt tagjai képesek lesznek a további NATO-műveletekben részt venni, ha erre sor kerül. Mint mondták, Brüsszelben napok óta tárgyalnak egy tervről, hogy akiket még ki kell menekíteni, azokat kihozhassák.
Ehhez kapcsolódóan: Húsz év Afganisztánban – Amerikai mérlegen az USA részvételeMindenki az életéért küzdött, mindenki menekülni akart
Benkő Tibor úgy fogalmazott, hogy nem volt egyszerű a kabuli reptérre bejutni, mindenki az életéért küzdött, mindenki menekülni akart. Voltak olyan információk, hogy az érvényes papírokkal rendelkezőktől elvették a papírokat, eltépték, és magára hagyták az illetőket.
A repteret felügyelő amerikaiakat ért kritikákkal kapcsolatban a honvédelmi miniszter azt mondta, ilyen káoszban azt, hogy kit engednek be a reptérre, nagyon nehéz megítélni. Ezt csak nagyon keményen lehet kézben tartani.
A honvédelmi miniszter elmondta azt is, hogy a Magyar Honvédség nem hagyott hátra felszereléseket, teljes egészében kivonult Afganisztánból
A Magyar Honvédség az afganisztáni misszió tizennyolc éve alatt hét magyar katonát, köztük két nőt veszített – emlékeztetett a honvédelmi miniszter. Benkő Tibor szerint sok tapasztalatot hoztak haza magukkal. Szerinte az egyik tanulság az, hogy hiába tanították, szerelték fel eszközökkel az afgán katonákat, ha nincs meg az elkötelezettség, a haza iránti hűség, pillanatok alatt összeomlik a rendszer.
Ehhez kapcsolódóan: Afganisztán hosszú árnyékot vet Európára