Hiába emelte meg bő fél éve az anyatej állami támogatását a kormány, nem lett több donor. A Belügyminisztérium ismét pénzügyileg próbálja motiválni az anyákat, pedig szakértők szerint nem ez a megoldás. Anyatejre 43,3 millió, tápszerre 12,5 milliárd forintnyi állami támogatás jutott tavaly.
Brutálisan visszaesett az államilag gyűjtött anyatej mennyisége az elmúlt bő egy évtizedben. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint 2011-ben még 89,4 ezer litert adtak le az állami programon keresztül. Ez 2023-ra 16 ezer literre, vagyis több mint ötödére zuhant. Egyedül 2017-ben volt egy kis megtorpanás, amikor a kormány 1800 forintról 2700 forintra emelte a literenként fizetett állami támogatást, de a következő évben folytatódott a visszaesés.
A kormány tavaly decemberben döntött úgy, hogy 3500 forintra emeli a támogatást, de ez aligha hozott változást. (A 2024-es adatok még nem ismertek.)
A Belügyminisztérium június végén bocsátott társadalmi egyeztetésre egy rendelettervezetet, amely januártól 5400 forintra emelné az anyatejnek a társadalombiztosítási támogatás alapját képező literenkénti árát. Ezzel igyekszik a tárca elismerni és ösztönözni a többlettejjel rendelkező édesanyákat. Ha megvalósul, akkor egy éven belül a kormány lényegében megduplázza az anyatej állami támogatását.
Szinte bárki kaphat
Magyarországon a gyermek nyolc hónapos koráig lehet anyatejet beszerezni orvosi receptre. A koraszülött babáknak alaphangon jár, de a népjóléti miniszter 1997-es rendelete alapján igen széles skálán mozog a jogosultak köre, vagyis a gyermek- vagy háziorvos egy kis jó indulattal szinte bárkinek megírhatja a receptet, amellyel ingyen juthat anyatejhez.
A kormány az anyatejgyűjtő állomások országos kiterjesztéséről is döntött. Át akarják alakítani az intézmények finanszírozását, és ösztönözni akarják a szoptatást és az anyatejgyűjtést. Június 24-i határozatában arra is felkérte a belügyminisztert, valamint a kultúráért és innovációért felelős minisztert, hogy 2026. december 31-ig „gondoskodjanak a Nemzeti Anyatejbank keretén belül egy egységes nyilvántartó informatikai rendszer terveinek kialakításáról”.
Házhoz kell menni
Az ágazatban dolgozók szerint ugyanakkor nehéz lesz megfordítani a trendet. „Az anyagi ösztönzés kevés. Aki eddig anyatejet adott, nem a pénzért csinálta, hanem azért, hogy segítsen olyanokon, akik nem tudják anyatejjel táplálni a kisbabájukat” – mondta a Szabad Európának egy anyatejgyűjtő állomás munkatársa, aki azt kérte, ne írjuk meg a nevét. Elmondása szerint hiába emelte a kormány fél éve az állami támogatást 3500 forintra, nem lett több donor.
„Sokkal nagyobb hírverés kellene, be kellene vonni a kórházakat és a védőnőket is a programra, hogy felhívják a figyelmét azoknak az édesanyáknak, akik több tejjel rendelkeznek, hogy leadhatják a felesleges mennyiséget az anyatejgyűjtő állomásokon” – tette hozzá. Azzal sem ért egyet, hogy szülés után túl gyorsan, már egy-két nap után hazaküldik az anyát az újszülöttel a kórházból. Szerinte az első 72 óra meghatározó.
Ehhez kapcsolódóan: Hiába az állami támogatás, ötödére csökkent az anyatejleadás Magyarországon
„Fontos lenne, hogy a kórházban megfelelő ismerettel és segítséggel lássák el az anyukákat a szoptatásról és az anyatejfejéssel kapcsolatos ismeretekről” – tette hozzá. Szerinte manapság nagyon kevés figyelmet, biztatást kapnak az anyukák a kórházban.
„Vidéki anyatejgyűjtő állomásként a legnagyobb probléma azonban a beszállítás kérdése. Jó lenne, ha – több budapesti kórházhoz hasonlóan – vidéken is körbejárna egy autó, ami minden reggel begyűjtené az anyatejet” – tette hozzá.
Az az édesanya, aki le akarja adni a felesleges tejét, nem dohányozhat, nem ihat és kábítószerezhet, továbbá ötféle vizsgálatnak kell megfelelnie (VDRL-, bőrgyógyászati és székletvizsgálat, tüdőszűrés, illetve HIV-ellenanyag-szűrővizsgálat).
Emellett komoly áldozatot kell hoznia, hiszen a tejnek minden reggel általában 8 óráig meg kell érkeznie az anyatejgyűjtő állomásra, vagyis újszülött gyermeke ellátása mellett kora reggel be kell vinnie a tejet. Ezért lenne fontos a lapunknak nyilatkozó szakember szerint, ha egy kocsi mindennap házhoz menne.
Jelenleg csak önkormányzati segítséggel lehet anyatejgyűjtő állomást üzemeltetni vidéken. Három évvel ezelőtt egy vidéki kisváros intézményi vezetője azt mondta a Szabad Európának, hogy az állam a 11-12 millió forintos éves büdzsé harmadát állja csak. Ebben a munkatársak bére, a rezsi- és anyagköltség van benne, az épületet már az önkormányzat bocsátja rendelkezésre.
Komoly gondot jelent az is, hogy csak tizenhárom anyatejgyűjtő állomás van Magyarországon. Egy éppen tavaly zárt be Gyöngyösön, miután a kormány átszervezte a védőnői szolgálatot. Az alábbi térképen látszik, hogy Kelet-Magyarország szerencsésebb helyzetben van, a Dunántúlon vannak olyan helyek, ahol ötven-száz kilométeres körzetben egyetlen anyatejgyűjtő sincs. (A térképen még 18 állomás szerepel, de így is jól látszanak a fehér foltok.)
Minőségi szolgáltatás
„Ha a kormány komolyan gondolja az anyatejreformot, akkor minőségi szolgáltatást kell nyújtania” – mondta egy névtelenséget kérő szakmabeli forrásunk. Szerinte nem várható el egy frissen szült édesanyától, hogy napokig kórházakba járjon, hogy elvégezzék az anyatej leadásához szükséges vizsgálatokat.
„Célszerű lenne, ha az otthonában levennék a mintákat, és nem az édesanyának kellene a kórházba rohangálnia – hangsúlyozta. Elmondása szerint a jelenlegi anyatejgyűjtő állomások a hetvenes évek technikai szintjén állnak. – A fejlett országokban sehol nem használnak vízalapú pasztőrözést, sőt törekszenek arra, hogy minél kevesebb víz legyen az anyatej közelében, mert kisebb az esély a bakteriális fertőzésre” – tette hozzá.
Fontos, hogy megfelelő legyen a hűtési lánc, ezért szükséges, hogy az állam szervezze meg az anyatej bejuttatását az állomásokra. Emellett megfelelő, ingyenes fejőgépekkel kell ellátni a donorokat, és meg kell tanítani őket a használatára és a sterilizálásra.
Azt is mondta, hogy egy oktatási, képzési, lehetőleg online tananyagot kell összeállítani, és legfőképpen népszerűsíteni az anyatejleadás fontosságát. „Azokban az országokban sikeres a program, ahol a véradáshoz hasonlóan nem fizetnek pénzt érte, vagyis az önzetlen segítségen alapul. Mindegy, hogy öt- vagy tízezer az ára, egy grammal sem lesz több anyatej. Teljesen hibás az a szemlélet, amelyik pénzügyi motivációra épül” – tette hozzá.
A világon az a trend, hogy a lehető legkevesebb beavatkozáson essen át az anyatej: a pasztőrözéstől kezdve minden beavatkozás rontja a minőségét. Szerinte egy koraszülött babának olyan anyukától van szüksége tejre, aki szintén akkor szült; egy négy hónapos babának egy négy hónapja szült anyának a teje kell, teljesen más az összetétele ugyanis.
„Az anyatejet úgy kellene kezelni, mint a transzplantációs műtétek esetében a donorszerveket” – tette hozzá. Steril környezetre, komoly nyilvántartásra van szükség, azonosításra, hogy kitől származik, folyamatosan vizsgálni kell a minőségét, és nyomon követni.
Az anyatejgyűjtés szorosan összefügg a szoptatással. Szerinte kampányt kell indítani a szoptatás népszerűsítéséért.
Tápszeres babák országa
Az állam nemcsak az anyatejleadást támogatja, de komoly összeget nyújt tápszervásárlás támogatására is. A NEAK legfrissebb adatai szerint 2023-ban 12,5 milliárd forintnyi állami dotációt fizettek ki a tápszergyártóknak. A legtöbb pénzt két multinacionális cég, a Danone és a Nestlé kapta.
Fontos információ, hogy a Danone 2007-ben felvásárolta a Numil tápszer holland gyártóját, a Nutriciát, így együtt közöljük a két cég adatait. A Danone tavaly tehát 8,4 milliárdot, a Nestlé pedig 2,4 milliárd forintot kapott a magyar államtól, vagyis az összes támogatás 86 százaléka e két multinál landolt.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a NEAK tavaly 43,3 millió forintot fizetett ki anyatej-támogatásra.
„Kutatások szerint csupán 27-30 százalék a féléves korig kizárólag szoptatott babák aránya Magyarországon. Mellbevágó eredmény, hogy a hat hónapos csecsemők fele egyáltalán nem jut anyatejhez” – mondta a Szabad Európának W. Ungváry Renáta laktációs szaktanácsadó (IBCLC).
Az általunk megkérdezett édesanyák azt mondták, hogy ma komoly elhatározás kell a szoptatáshoz. A tápszeres babákkal egyszerűbb, kevesebb nyűggel és lemondással jár a táplálás. Nagyobb eséllyel alusszák át az éjszakát, míg az anyatejes csecsemők ritkán alszanak három óránál többet, gyakrabban kell éjszaka is felkelni hozzájuk. Az apukák sem helyettesíthetik az édesanyát, nem úgy a tápszeres etetés során, amikor el tudják látni a kicsit.
A tápszeres táplálás már a kórházban elkezdődik, mert az intézményekben nem nyújtanak megfelelő információt a szoptatással kapcsolatban. Eleve többen vannak egy kórteremben, és sokan döntenek úgy, hogy nem hagyják sírni a csecsemőt, inkább adnak neki egy kis tápszert. Innentől kezdve könnyebben nyúlnak hozzá, ha gond adódik.
Ehhez kapcsolódóan: „Tudom, hogy önző vagyok, mert anyatej helyett tápszert adok a gyerekemnek”
W. Ungváry Renáta azt mondta: sokan választják a biztosnak gondolt tápszeres táplálást szoptatás helyett a csecsemőgondozás körüli bizonytalanságok miatt is. A szülést követő időszakban az anyák egy része gyorsan áttér a tápszerre, ha gond adódik: begyullad a mell, vagy gyógyszert kell szedni, vagy aggódnak amiatt, hogy nem szopik eleget a kisbabájuk.
„Az első életnapok a kórházban kulcsfontosságúak; fontos, hogy hatékony legyen a szoptatástámogatás. Ez ugyanis megalapozná az otthoni folytatást” – tette hozzá. Ha az első napokban tápszeres kiegészítést kap egy baba, az a kutatások szerint jelentősen megzavarja azt az időszakot, amikor a szoptatással kapcsolatban ki kellene alakulnia az összhangnak.
A védőnői statisztikák szerint a budapesti babák 54 százaléka úgy megy haza a kórházból, hogy nem kizárólag anyatejet kapott. „Ez az arány sokkal jobb például Zalaegerszegen, ahol nagy hangsúlyt fektetnek az anyatejes táplálásra. Ha nincs teje az anyának, donortejet biztosítanak neki” – mondta.
„Egyébként felesleges aggódni, hogy vajon lesz-e elég tejünk, és beindul-e a tejtermelés szülés után. Miért pont a főemlős, az ember lenne kivétel?” – tette fel a kérdést a szakértő, aki szerint ugyan előfordulhat, hogy valakinek nem indul be a teje, és az is, hogy indokolt a tápszerhasználat, de ezek a problémák valójában csak az anyák töredékét érintik.
„De az esetek túlnyomó többségében a szoptatásnak megfelelő információk birtokában és családi, társadalmi, egészségügyi támogatottság mellett nem kellene ekkora kihívást jelentenie. A szülést követő néhány nap alatt megfelelő mennyiségű tej áll rendelkezésre, és ha kezdetben nincs is sok, előtej, kolosztrum már a várandósság alatt is van a mellben” – mondta.
W. Ungváry Renáta szerint világszerte megfigyelhető a cumisüveg-kultúra terjedése. „Abból sosem lett botrány, ha valaki nyilvános helyen cumisüvegből megetette a babáját, abból viszont már igen, ha egy anya házon kívül szoptatta meg a gyerekét” – mondta. Bár létezik magyar, a szülés utáni időszakra vonatkozó, jó csecsemőtáplálási protokoll, a gyakorlatban nem mindig alkalmazzák. Ráadásul az emberek nagyon keveset tudnak az anyatejről és a szoptatás fontosságáról, a közoktatási tananyagban egyáltalán nem szerepel a téma.
Így aztán sokan nem tudják, hogy az anyatejnek elsősorban nem tápláló, hanem immunológiai funkciója van: első védőoltásként működik, védőréteggel látja el az újszülött tápcsatornáját, kedvezően befolyásolja a vércukorszintjét, elősegíti a magzatszurok kiürülését. Hosszú távon befolyásolja a kicsik egészségét, miközben rövid és hosszú távon is pozitív hatással van az édesanyák egészségére.
„Amikor egy újszülött az aranyórában elkezd szopni, az édesanya szervezetében megemelkedik az oxitocinszint, ami segíti a méhösszehúzódást, ezáltal csökkenti a vérzésveszélyt. És ez csak az első ajándék, amit a szoptatástól várhatunk” – tette hozzá.
Túl sok a császármetszés
A tápszeres táplálás trendjét erősíti az is, hogy nagyon sok a császármetszés Magyarországon; 2019-es adatok szerint arányaiban itthon végzik a harmadik legtöbbet az Európai Unióban. A hazai szülések 41,5 százaléka nem természetes úton, hanem orvosi beavatkozással történik.
A G7.hu cikke arra mutatott rá, hogy a hetvenes évektől kezdve hogyan alakult át a szülészetek munkája. Kiderült, hogy harmadával kevesebb gyermek születik hétvégéken és ünnepnapokon, mint egy átlagos hétköznapon. Ennek oka a megindított szülések és a programozott császármetszések elterjedése, illetve az, hogy az orvosok hétvégére nem szívesen programoznak szülést, továbbá az orvosi és egészségügyi szakszemélyzet létszáma.
W. Ungváry Renáta elmondta, hogy kutatások és tapasztalatai alapján a császármetszések indokolatlanul magas aránya is hozzájárul a szoptatással összefüggő kezdeti nehézségekhez.
Amikor a születés során leválik a méhlepény, vagy amikor műtéti úton eltávolítják, az olyan hormonális átalakulást indít el a szervezetben, ami tejbelövelléshez vezet, függetlenül a szülés módjától. „Azonban császármetszés után gyakran nem valósul meg az aranyóra, a testkontaktus az édesanyával, amikor az újszülött először szophatna. Pedig ennek igen nagy jelentőse volna” – tette hozzá.
W. Ungváry Renáta szerint az anya állapota sem olyan műtét után, hogy fürgén tudna ugrálni a babához, erős fájdalmai vannak, ami megnehezíti a gyermeke felé fordulást és a szoptatás minél kényelmesebb kivitelezését. Egy nagy hasi műtét után az anyák is ápolást és törődést igényelnek.
Emellett a műtét előkészítéseként sok folyadékpótló infúziót kap a kismama, ezért sok esetben a császáros anyák mellbimbókomplexuma erősen ödémássá válik, ami megnehezíti az újszülött mellre tapadását. Emiatt összességében komplikáltabbá, fájdalmasabbá válik a szoptatás éppen azokban a napokban, amikor amúgy is a legerősebb a műtét utáni fájdalom.
„A császármetszés során sok a kezdeti nyűg, amelyek ugyan egyenként nem súlyosak, de keservessé teszi az első napokat. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a császáros babák az első életnapokban nagyobb arányban kapnak tápszeres pótlást” – mondta.
W. Ungváry Renáta örül, hogy a kormány az anyatejellátás reformjára készül, de szerinte nem biztos, hogy pénzzel kell motiválni a leadást. Szakértők bevonásával kell megreformálni a rendszer egészét, nem feltétlenül a pénzügyi ösztönzésre kell koncentrálni. De az is biztosnak tűnik, hogy ha a kormány szeretné elérni az anyatejleadás növekedését, kisebb egészségügyi reformot kell végrehajtania.
Ehhez kapcsolódóan: Állami prioritások: ötvenmillió forint anyatejre, tizenegymilliárd tápszerre