Németországban több tucat várost pereltek be, amiért nem tettek eleget a légszennyezés ellen. Tiszta levegőhöz pedig nekünk is jogunk van, és csak az állampolgárok fogják tudni kikényszeríteni ezt. Ha kell, akkor perrel.
A 2005 és 2017 közti adatok alapján rendszeresen és tartósan rossz a levegő Magyarországon több helyen, ezért az uniós bíróság nemrég elmarasztalta Magyarországot. Azt is megállapították, hogy a magyar kormányok a bíróság figyelmeztetése ellenére nem álltak elő kézzelfogható tervvel a levegőminőség javítására.
Ha nagyon sokáig nem vagyunk hajlandók érdemben tenni a szennyező anyagok kibocsátása ellen, akkor akár uniós támogatásokat is visszatarthatnak a jövőben.
Ehhez kapcsolódóan: Légszennyezés miatt marasztalta el Magyarországot az EUEz most csak a szállóporra (PM10 részecskékre) vonatkozott. De az sem jó hír, hiszen a szállópornak való tartós kitettség növeli a szív- és érrendszeri, a légzőszervi megbetegedések és a tüdőrák kockázatát. Különösen a kisgyermekekre és a légúti betegségekkel küzdőkre veszélyes, és igazából az egészségügyi határérték alatt is káros az embernek. A közlekedés, az ipar illetve a háztartási szén- és fatüzelés okozza jellemzően.
A Légszennyezés.hu szálló por szmogtérképén megnézheti, hogy épp hol nem tanácsolják, hogy az ember kimenjen a szabadba, vagy hogy egyáltalán az ablakot kinyissa. Február 19-én délután például ez Budapesten, Putnokon, Várpalotán, Székesfehérváron vagy Győrben is így volt.
Egy kicsit nehézkesebben, viszont mérőállomások szintjén meg tudja nézni az egyes légszennyezettségi szinteket az Országos Légszennyezettségi mérőhálózat oldalán is. Az EU-s és a hazai szabályok szerint legfeljebb 35 napon lehet magasabb a PM10-koncentráció az egészségügyi határértéknél (napi átlag 50 µg/m3). De van, ahol évente 70-90 napig is ez a helyzet nálunk.
A Levegő Munkacsoport többek közt azt emelte ki, hogy a kormányoknak több mint tíz évük lett volna érdemben tenni a helyzet ellen. De ez az EU és a civil szervezetek folyamatos jelzései és javaslatai ellenére sem tették meg.
"2011-ben született ugyan egy kormányhatározat a PM10 kibocsátáscsökkentési programról, de az ebben szereplő intézkedések túlnyomó részét nem hajtották végre”
– foglalta össze Bendik Gábor, a civil szervezet jogásza.
Nem az EU-ra kell várni, a mi felelősségünk a tiszta levegő kikényszerítése
Massay-Kosubek Zoltán, az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) brüsszeli képviselője szerint viszont ítélet ide vagy oda, ettől még a magyar állampolgárok feladata, hogy kikényszerítsék a tiszta levegőhöz való jogukat.
Ő többek közt azt hozta fel példának, hogy Németországban 39 per van folyamatban egyes városok ellen, hogy a szennyező autók elleni hatósági fellépést jogilag kikényszerítsék. A teljes érvelését a Másfélfokon olvashatják.
Megkérdeztük, hogy ezek a perek hogy mennek a gyakorlatban. Massay-Kosubek Zoltán szerint a Deutsche Umwelthilfe civil csoport szervezi német ügyvédekkel együttműködésben.
"A stratégiai környezetvédelmi perek szempontjából a ClientEarth NGO érdemel kiemelkedő figyelmet – nekik ugyanis pont ez a profiljuk. A lobbi mellett a peres eljárással akarják kikényszeríteni a környezetvédelmi jog érvényesítését"
– válaszolta Massay-Kosubek Zoltán. Egyébként nem kizárólag légszennyezéssel foglalkoznak, az erdőirtástól az óceánok szennyezésén át a különböző kereskedelmi egyezményekig több fronton próbálják kikényszeríteni a környezetvédelmi szempontokat.
Talajmenti pára és füst Salgótarjánban 2018. november 14-én. A Nemzeti Népegészségügyi Központ előző napi tájékoztatása szerint több településen romlott a levegő minősége, öt városban egészségtelennek minősítették a levegőt a szálló por (PM10) magas koncentrációja miatt, további tizenhat településen kifogásolt volt a levegő minősége.
Elmondása alapján az aarhusi egyezmény adja a jogi alapot az ilyen jellegű perekhez.
"A környezetvédelem és a demokrácia szempontjából egyaránt kiemelkedő jelentőségű egyezmény nemcsak a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférését, hanem a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételét szabályozza. Eszerint a környezetre vonatkozó döntésekről a nyilvánosságot tájékoztatni kell a hatósági tervezett intézkedésekről, és biztosítani kell a közigazgatási, bírósági jogvédelemhez való jogot" – magyarázta.
A légszennyezés kapcsán a jog kötelező határértékeket ír elő, ha és a szennyezés ezt meghaladta, akkor nyilvánvalóan jogsértés történt.
"A kérdés az, hogy a hatóságok megtettek-e minden elvárhatót ennek csökkentése érdekében. A németországi perek pontosan azért irányulnak például a szennyező dízelautók egyes városrészekről való kitiltására, mert más, enyhébb intézkedés nem vezetett eredményre" – érvelt az EPHa képviselője. Azt is kiemelte, hogy itt nem kifejezetten a szennyező autók ellen akarnak fellépni, hanem a légszennyezettség csökkentéséért.
Illetve, hogy ugyanezen az alapon Magyarországon is be lehet perelni azt a várost, amelyik nem hajlandó konkrét lépéseket tenni a légszennyezés csökkentéséért.
Külön kérdés még, hogy egy dolog a szennyező autók forgalmának csökkentése, de nem az messze nem csak az autók szennyezik a levegőnket. Helyileg eltérő mértékben, de erős szennyezők lehet neki az ipari létesítmények vagy lakossági égetés is.
A fűtési szegénység is lehet ludas
Az ipari szereplőket könnyebb szabályozni, de lakosság télen sokszor azért égeti el az autógumit is, mert nincs más választása, sokaknak mindent fel kell használniuk, amivel fűteni tudnak.
Krakkóban például a ClientEarth segítségével betiltatták a szén- és fatüzelésű fűtést 2019-ben. Egy hasonló lépés azonban önmagában több magyar településen azzal a veszéllyel járhatna, hogy semmi mással nem tudnak fűteni a rászorulók.
Füstköd Debrecenben 2019. február 21-én. A szálló por légköri koncentrációja ezen napon meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket a városban.
Massay-Kosubek Zoltán szerint akkor várható el a lakosságtól a megfizethető, kevésbé szennyező alternatívák használata, ha azok rendelkezésre állnak. Itt tehát ő maga rendszerszerű megoldást támogatna
"Nem a felvilágosító kampányokra, nem a büntetésre helyezném a hangsúlyt, hanem akár EU-s források felhasználásával a fűtési rendszerek átalakítására, a hőenergia felhasználására, napelemek lakossági támogatására. Természetesen nem a Marson élek, ez nem választható el a szegénység kérdésétől, ezért fontos a végrehajtásba a helyi lakosságot ismerő, annak bizalmát élvező civil szervezetek bevonása."
– érvelt Massay-Kosubek Zoltán.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.