Szendvicspanelből, konténerből készült börtönszárnyak felhúzásával és a számítási módszer megváltoztatásával küzdötte le a zsúfoltsági adatokat a magyar börtönökben a BvOP. Meg azzal, hogy szabadon engedtek csaknem háromezer külföldi embercsempészt. A körülmények annak ellenére sem lettek sokkal jobbak, hogy a magyar állam csaknem tíz éve ezt ígérte Strasbourgnak – állítja egy volt rab és a Magyar Helsinki Bizottság kriminológusa.
A BvOP bezárja a kiegyezés után nem sokkal épült győri börtönt, ahonnan még tavasszal akartak foglyok megszökni, és sajtóértesülések szerint még két másik intézet is erre a sorsra jut. Bár a kormány 2015-ben öt új börtön megépítését tervezte, csak egy lesz belőle: Csengeren 1500 férőhelyes okosbörtönt építenek ötvenmilliárdból. Ha minden jól megy, szeptemberre már át is adhatják. Azt azonban nem tudni, hogy mi lesz azokkal a fogvatartottakkal, akiknek nem jut sem a reintegrációból, sem az okosbörtönből.
Kiegyezés
Magyarországon a fegyintézetek többsége százéves, de akad olyan is, amelyet a kiegyezés után húztak fel, és azóta is használják. Ilyen a győri börtön is, amelyet felszámolnak és kiürítenek.
A győri intézet fenntartása az épület elavultsága miatt drága a fogvatartottak számához képest. De a biztonsággal is akadnak gondok: még márciusban egy letört ágylétra darabkájával néhány rab megpróbálta kibontani a második emeleten a börtön falát. A Pénzcentrum információi szerint nemcsak a győri börtönt, hanem egy Heves vármegyeit és az egrit is bezárhatják. Ezt az információt a Szabad Európának sem cáfolta a BvOP.
„A BvOP jelenleg vizsgálatokat folytat arról, hogy vannak-e a győri börtönhöz hasonló, a századforduló környékén épült, kis befogadóképességű intézetek, ahol a biztonságos fogva tartás feltételei teljeskörűen már nem biztosíthatók, ugyanakkor a felújítások aránytalanul magas pénzügyi ráfordítást igényelnének. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei, a Heves Vármegyei és a Tolna Vármegyei büntetés-végrehajtási intézetek összesen 401 férőhelyet biztosítanak”
– írta lapunknak a BvOP kommunikációs osztálya.
Nem 46 milliárdból öt börtön, inkább ötvenmilliárdból egy
A kormány még 2015-ben jelentette be, hogy öt új börtönt fognak felhúzni az országban összesen 46 milliárdból. Lehetséges helyszín volt Kunmadaras, Békés, Heves, Komádi, Ózd, Kemecse, Csenger és Komló. Végül az egészből nem lett semmi, viszont új épületszárnyakkal bővültek az addigiak. Némelyiket konténerbörtönnek vagy könnyűszerkezetesnek hívnak. Ilyen a Tökölön lévő 16-os és 17-es körlet is. A beruházásokat a West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte összesen 15,3 milliárdért. Aztán kiderült, hogy a kormány valójában csak egy börtönt fog megépíttetni Csengeren. A projektet még 2022 őszén az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága mentesítette a közbeszerzés alól. Végül mindenféle verseny nélkül az ötvenmilliárdos csengeri börtön építését is a WHB nyerte.
Krámer Lili, a Magyar Helsinki Bizottság kriminológusa lapunknak azt mondta: minden jel arra mutat, hogy idén szeptemberre elkészülhet a vadonatúj csengeri börtön.
„A számokat tekintve úgy tűnik, hogy a büntetés-végrehajtás arra készül, hogy a csengeri börtön megépül. Ugyanis ez a három intézet, amit be akarnak zárni, összesen 401 férőhelyet jelent, Csenger pedig Magyarország legnagyobb börtönkomplexumaként 1500 fős lesz”
– fejtette ki.
A BvOP szerint nem csalás, nem ámítás – a csengeri büntetés-végrehajtási intézet valóban megépülhet 2024 őszére. A Szabad Európának küldött válaszukból kiderül az is: arra számítanak, hogy a fogvatartottak betelepítése még idén elkezdődik. A tervek szerint a csengeri csodabörtönben mesterséges intelligencia fogja elemezni a rabok viselkedését, lesznek robotjárőrök meg okos karperec a rabokon, amelyek az adataikat tartalmazzák, és nyomkövetővel is fel lesznek szerelve.
De az okosbörtönről majd később, most nézzük a magyar rögvalóságot és azt, hogy milyen körülményekre számíthatnak azok, akik nem az okosbörtön fogvatartottjai lesznek 2024 őszétől.
Siralomház szendvicspanelből
Csaba jogerősen összesen tíz évet ült börtönben, ötöt pedig apránként előzetesben. Legutóbb azért kellett volna bevonulnia, mert elsikkasztott 4 millió 970 ezret. A pénznek örült, de a miatta leülendő három évnek már nem annyira.
Volt már eleget rács mögött, ezért esze ágában sem volt önszántából börtönbe menni. Ahogy mondja: nagy tervei voltak, ezek között szerepelt az is, hogy inkább „kibujkálja” a letöltendő három évét. Csak éppen nem jött össze.
„Együtt éltem egy házban albérletben egy lánnyal és a barátjával. Úgy volt, hogy a közelben építünk egy közös házat. De végül ebből az egészből nem lett semmi. Februárban kellett volna bevonulnom a börtönbe, de inkább meghúztam magam. Aztán a lány barátja júniusban feldobott a rendőröknek. Közben kaptam három infarktust, azt gondolták, hogy a börtönben meg fogok halni. Hát nem így lett”
– mesélte.
Először a Venyige utcai börtönbe vitték Budapesten, ami szerinte olyan, mint egy siralomház. Három hónapot volt ott, aztán kitalálta: mivel ápolói végzettsége is van, átkéreti magát Tökölre. Ott van kórház, könnyebben tud melót szerezni. Azt mondta: még csodálkozott is azon, hogy ment minden, mint a karikacsapás.
„Rögtön boldogan átszállítottak Tökölre, én meg még csodálkoztam is, hogy ez nagyon gyorsan ment. Aztán amikor átvittek, kiderült, hogy oda épeszű ember nem akarja betenni a lábát. Az a hely borzalom. Ráadásul a kórház is megszűnt, amiről nem tudtam. Tökölön van két épület, amire azt mondják, hogy uniós épületek. Ott van a tizenhatos és a tizenhetes körlet. Ezekben a zárkákban nincs bent víz, nincs bent vécé, ezért 0–24-ben nyitva vannak. Ezek szendvicspanelből készült falak, aminek ha nekifutnék, szerintem pont kiesnék az utcára”
– emlékszik vissza Tökölre, ahonnan éppen egy éve szabadult.
A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a Gyűjtő. A főépület építését 1894-ben kezdték meg Wagner Gyula tervei alapján. Alapító okirata szerint 1896-ban már működött. Nyolcszáz főre tervezték
Nehézsúlyú bűnözők könnyűszerkezetes börtönben
Miután 2015-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) határozata kimondta, hogy embertelenek és túlzsúfoltak a magyar börtönök – és emiatt a magyar állam megsérti a megalázó bánásmód tilalmát azzal, hogy nagyjából másfélszer annyi embert zsúfolnak össze a börtönökben, mint ahány férőhely van –, a magyar államnak lépnie kellett. Fél évet kaptak az EJEB-től a megoldásra.
Kiskunhalason, ahol soha nem volt börtön, a korábbi menekültügyi őrzött szállást alakították át, de az elmúlt kilenc évben klasszikus börtön Csengert kivéve nem épült az országban. A Magyar Helsinki Bizottság adatai szerint 2023-ban az éves átlagtelítettség 103 százalékos volt, legfrissebb, idei adatuk szerint 2024. március 24-én 101 százalékos.
„Tíz évvel ezelőtt 140 százalékos volt a telítettség, de 2020 óta csinált a BvOP így vagy úgy rengeteg férőhelyet. Előtte azonban megváltoztatták az élettérre vonatkozó számítási módszert. Alapvetően az volt a szabály, hogy egy többszemélyes zárkában négy négyzetméter élettérnek kellett jutnia egy fogvatartottra, és abba korábban nem számítottak bele a tárgyak, a mostani rendszerben meg már beleszámítanak. Tehát az ágy, az asztal meg a szék is beleszámít az élettérbe. Ezt egyébként az európai sztenderdek megengedik. Mindezzel azt akarom mondani, hogy valójában úgy küzdött a BvOP a túlzsúfoltság számai ellen, hogy érdemben valójában nem történt semmi: megváltoztatták a számítási rendszert, és hozzátoldott konténerépületeket húztak fel. Vannak olyan intézetek, ahol könnyűszerkezetes épületeket adtak át, amit a sajtóban konténerbörtönnek hívtak, de a bv. következetesen könnyűszerkezetesnek hívja, például Veszprémben”
– mondja Krámer Lili, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.
A fogvatartotti körlet egyik zárkája a Budapesti Fegyház és Börtön egyik régóta lezárt, azonban 2015-ben felújított szárnyában. A négyszintes épületben 1240 négyzetméteren 41, uniós normáknak megfelelő zárkát adtak át
Csaba szerint trükkökben bővelkedik a magyar börtönrendszer, a túlzsúfoltságot is „megoldják okosba”.
„Hogy ne jelentsd fel őket túlzsúfoltság miatt, azt csinálják, hogy egyhuzamban 28 napot eltöltesz nyomorogva másik 16 emberrel a zárkában. Utána átvisznek egy ugyanolyan 17 férőhelyesbe, ahol viszont csak öten-hatan vagytok. Ott vagy 28 napot, majd visszavisznek a zsúfoltba, és akkor nem tudsz túlzsúfoltságra hivatkozni. De azt tudnod kell, hogy Tökölön a 14-es és a 15-ös körletben már az azbeszt kicsit fel van törve, szóval ha megkaparod egy kicsit a betont, gyakorlatilag ki tudsz menni a börtönből”
– emlékszik vissza a tököli börtönviszonyokra.
Egy neve elhallgatását kérő, szintén éveken át Tökölön büntetését töltő férfi azt mondta a Szabad Európának: szerinte a zsúfoltság, az erőszak és a drog a legnagyobb gond még mindig az intézetben. A papírozás mostanában nagyot fut a rácsok mögött. Ismer olyan férfit, akinek emiatt sokkal több pénze lett a börtönben, mint a szabad életben.
„Sokan drogoznak bent. Szívják ezt az idegméreggel átitatott papírt, amit vagy a hozzátartozók, vagy barátok juttatnak be nekik, vagy máshogy kerül be a börtönbe. De a lényeg: bejut egy droggal átitatott A4-es papír mondjuk kézzel írt levélként. Aki megkapja, az rárakja a spejzkártyát, és kivág belőle egy akkora darabot, amit elad több tízezer forintért. (Minden fogvatartott egyéni spejzkártyát kap, amelyet bankkártyához hasonlóan lehet használni a börtönön belül. Fizetni csak ezzel lehet a rács mögött – B. R.) Azért egy pár kocka kijön belőle, tehát komoly pénzeket lehet keresni bent egy A4-es drogos papírral”
– magyarázta a férfi, aki csalásért ült.
Csaba szerint nemcsak a droggal, hanem az erőszakkal is gond van a rács mögött. Ő kannibálzárkában ült. Azért hívják így, mert általában erőszakos bűncselekmények miatt elítéltek vannak egy helyen, akik – Csaba szerint – megeszik a gyengébbeket vagy azokat, akik olyan bűncselekményt követtek el, ami már az ő értékrendjükbe sem fér bele. Ritkán kerülnek be olyanok közéjük, akikkel nem egy súlycsoportban vannak.
Szabadulása előtt tíz nappal új fogvatartottat raktak a zárkájukba. A férfi nem akarta megmutatni a többieknek a vádiratát. Végül az egyik fegyőr árulta el a zárkafőnöknek, hogy mit követett el. Miután kiderült, hogy pedofil – Csaba állítása szerint nem akart kockáztatni –, átkérte magát egy másik zárkába, mert tudta, hogy a többiek meg fogják kínozni az új rabot. Előkerült a seprűnyél, a kólásflakon és a felforralt víz is.
„Elintézték rendesen, de könyörgök, amikor beraknak egy ilyen embert egy kannibálzárkába, az őrnek miért csak két hét múlva esik le, hogy az ember már járni sem bír, és majdnem halálra van verve?”
– teszi fel a költői kérdést Csaba, aki a Tökölön lehúzott évek alatt semmilyen fejlődést nem tapasztalt a húsz-harminc évvel ezelőttihez képest. Pedig azokból az időkből is vannak bőven emlékei. Azt mondja: még 2023-ban is minden egyes őrségváltásnál minden rabnak le kellett vetkőznie és vigyázzban kellett állnia.
„Reggel és este, minden váltásnál szinte meztelenül kellett állnunk. Így ellenőrzik, hogy megvan-e a létszám. Persze le kellett vetkőzni, és közben lógatni a répád, miközben nézték, hogy van-e rajtad ütésnyom, ilyesmik. Tökölön az utóbbi időben már leszoktak erről, ott elég volt a felsőtestünkről levenni a ruhát, de azt le kell.”
Fogvatartottak kártyáznak a zárkában a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetében, Szirmabesenyőn 2013. július 30-án
Távgyógyítás és telemedicina
Még év elején Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt mondta az ötvenmilliárdos csengeri börtön kapcsán, hogy olyan fejlett technológiai eszközöket használnak majd ott, amelyekkel követni lehet a fogvatartottak útját, valamint mesterséges intelligencia segítségével elemzik a viselkedésüket az arcfelismerő kamerákon keresztül.
„Az éjszakai őrjárathoz lesznek robotok, nem kell a személyi állománynak a kulcsot zörgetve körbejárnia. A robot érzékeli, hogy minden rendben van-e, mindenki a helyén van-e, okoskamerával felszerelve megszámolja az embereket a fogvatartottakon lévő okos karperec segítségével, és beazonosítja őket”
– mondta Krámer Lili kriminológus.
A BvOP szerint azonban ez csak a jéghegy csúcsa. Szerintük Csengeren a nagy létszám ellenére ugyanolyan intenzíven valósul meg majd a reintegráció, mint bárhol máshol.
„Most is vannak olyan intézeteink, ahol ezer fő feletti férőhellyel rendelkezünk, és kiváló reintegrációs programokon vesznek részt a fogvatartottak”
– közölte lapunkkal a BvOP. Szerintük az új csengeri börtönben az okostechnológia és a digitális megoldások legújabb fejlesztéseit fogják alkalmazni, amelyek segítségével jelentősen csökken majd az ott dolgozók leterheltsége, így még hatékonyabban tudnak majd működni a különböző reintegrációs, oktatási és munkáltatási programok.
Csaba azt mondja: a reintegráció sosem jött szembe vele a börtönben.
„Azt csak nagyon kutya emberek kapják meg. Mondhatok nevet, mert a barátom, Tanyi György például”
– mondja.
A hamarosan megnyíló csengeri okosbörtönben alkalmazott technológiai újítások közül többet már a hagyományos börtönökben is alkalmaznak.
A szolgálati alkalmazás a fogvatartás elősegítése (SAFE) rendszer egy kifejezetten a büntetés-végrehajtási feladatok támogatására kifejlesztett alkalmazás. Az applikációval a felügyelők okoseszközeikkel a börtönön belül bárhol és bármikor elérhetik a fogvatartottakra vonatkozó legfontosabb adatokat, információkat. Külön alkalmazások segítik az évi mintegy ötvenezer előállítás megtervezését és végrehajtását, a felderítési tevékenységet, a fogvatartottak kérelmeinek ügyintézését.
„Ez utóbbi projekt eredményeként a börtönfolyosókon megjelentek az úgynevezett KIOSZK berendezések. Ezek a vandálbiztos táblagépek elektronikus ügyintézési pontként szolgálnak a fogvatartottak számára, és számtalan papíralapú kérelem benyújtását váltják ki”
– írta a Szabad Európának a BvOP. Az országos parancsnokság kommunikációs osztálya szerint már a telemedicina és a távgyógyítás lehetőségei is segítenek a fogvatartottak egészségügyi ellátásának javításában és hatékonyabbá tételében. A távolság leküzdésével így már lehetővé vált az orvosi konzultáció is.