Az Ost-Ausschuss der Deutschen Wirtschaft nevű német gazdasági lobbiszervezet információi alapján született meg az „Orbán-rendszer maffiamódszereiről” szóló cikk a Der Spiegelben – értesült a Szabad Európa. A német cégek egyre borúsabban látják a magyar jogbiztonságot, az aggodalmak között már a Deutsche Telekom kiszorítása is felmerült a magyar piacról.
Orbán Viktor kihasználja, hogy az ukrán háború miatt Németország és az Európai Unió is kevesebb energiát tud a magyar kormányra fordítani, ezért akár a törvényesség határát súroló módon is igyekszik pozíciókat szerezni a hazai gazdaságban külföldi cégek kárára – német gazdasági szereplőkkel folytatott háttérbeszélgetéseink alapján nagyjából ez a kép élhet most Berlinben az idehaza történtekről. Mindehhez a Der Spiegel hetilap egyik cikke szolgáltatta az apropót.
A magyar sajtóban is széles körben szemlézett, Orbán Viktor fokozza a nyomást a német cégeken, hogy elhagyják Magyarországot című írás szerint egyre gyakrabban fordul elő, hogy állami szabályozó eszközökkel hoznak nehéz helyzetbe Magyarországon is működő német cégeket, majd amikor ily módon gazdaságilag ellehetetlenül a működésük, egyszer csak kapnak egy „visszautasíthatatlan ajánlatot” egy kormányközeli magyar oligarchától arra, hogy részben vagy egészben adják el neki a bajba jutott társaságot.
Stratégiai kiszorítósdi
A cikk két német építőipari céget, a Heidelberg Materialsot és a Schwenk Zementet említi, majd idézi Gunther Krichbaum német kerszténydemokrata képviselőt, aki a Bundestagban maffiamódszerekkel vádolta meg Orbán Viktort.
Ezenkívül részletesen felidézi, hogy Orbán Viktor egyik stratégiai célja, hogy a magyar bankpiacon, a médiában, a telekommunikációs szektorban, az élelmiszer-kiskereskedelemben és az iparban többségi magyar tulajdont kell elérni.
A cikk szerint ezt a kormány nagyrészt a külföldi cégek kiszorításával próbálja elérni a magyar piacról, ennek jegyében hoztak olyan intézkedéseket, mint a cement kivitelének korlátozása, az extraprofitadók, az ársapkák bevezetése egyes élelmiszerekre, a fokozott ellenőrzések az élelmiszerboltokban vagy éppen az új építési törvény tervezete, amely szerint az államnak gyakorlatilag monopolszerepe lenne a piacon: meghatározhatná az árakat és a termelési volument is a vállalkozások számára, ha pedig egy külföldi céget értékesítenének, elővásárlási joga lenne.
Ehhez kapcsolódóan: így szerezte meg kvázi a magyar állam a Vodafone-t.
Jogbizonytalanság
A Der Spiegel cikk idézi a Német–Magyar Kereskedelmi Kamara egyik felmérését is, amely szerint a Magyarországon működő német cégek 18 százaléka komoly problémának tartja a jogbiztonság hazai állapotát.
A kamara szokásos beszámolóját április végén mutatják majd be nyilvánosan, de a 18 százalékos arány hosszú évek óta nem látott komoly romlást jelez a német cégek megítélésében, ráadásul a régióban messze a legrosszabb érték.
„Ez persze nem azt jelenti, hogy az itt működő német cégek összecsomagolnak és elköltöznek Magyarországról. Azt azonban látni kell, hogy ma már Magyarország, Szlovákia, Románia vagy éppen Lengyelország szinte ugyanolyan feltételeket képes biztosítani a befektetést tervező német vállalatoknak. Ilyen körülmények között pedig komoly szempont lehet egy döntésnél, ha Magyarországról az a kép alakul ki, hogy a befektetések nincsenek teljes biztonságban” – mondta német forrásunk.
Ő problémaként említette még, hogy a magas szintű német–magyar kapcsolatok befagyása miatt „láthatóan sem Budapesten, sem Berlinben nincs már meg a szándék, hogy vitás ügyeket tárgyalóasztalnál próbáljunk megoldani”.
Idő van
Német részről úgy látják, a kormány folyamatos nyomásgyakorlással, az újabb és újabb tervek nyilvánosságra hozatalával szándékosan teremt bizonytalan üzleti légkört a kiszemelt cégek számára. Ennek egyik, a nemzetközi üzleti életben példátlannak minősülő eseteként említették, hogy bár a Budapest Airport német tulajdonosa többször közölte már, hogy nem akarja eladni a repteret, Nagy Márton gazdasági miniszter mégis bejelentette, hogy márpedig erről fognak tárgyalni.
„A kormánynak van ideje, egy üzleti vállalkozásnak nincs. A kormánynak elég annyit tennie, hogy elbizonytalanítja a tulajdonosokat, a befektetőket az adott vállalat jövőjével, kilátásaival kapcsolatban, egy tőzsdei cég esetében ez már elég is lehet ahhoz, hogy a részvények veszíteni kezdjenek az értékükből. A tulajdonosoknak pedig nincs idejük kivárni, hogy hova futnak ki a kormány lépései, így eljöhet egy pont, ahol inkább úgy dönt: itthagyja a magyar piacot, ezzel még mindig jobban jár” – érzékeltette a magyar kormány lépéseivel kapcsolatos berlini percepciót egy forrásunk.
Ezen a ponton került szóba a Deutsche Telekom és a telekommunikációs szektor. Forrásunk szerint azzal, hogy a kormányközeli 4iG megszerezte a Vodafone-t, a kormány pedig kisebbségi részt szerzett magának a Yettelben, „a magyar telekommunikációs piac lényegében kétszereplőssé vált: vannak a magyar kormány érdekeltségei és van a Deutsche Telekom. Ebből azért az Orbán-kormány eddigi lépéseit tekintve elég kényelmetlen és aggasztó következtetések adódnak” – mondta forrásunk, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy mindeddig a német telekommunikációs óriás nagyon komoly és szép nyereséggel járó szerződéseket kötött a magyar állammal.
Ráadásul a német kormány egyelőre ezeket a tendenciákat úgy kezeli mint európai versenyjogi problémákat, és elsősorban az Európai Bizottságtól várna megoldást, amely viszont forrásaink szerint egyelőre nem képes megfelelő garanciákat nyújtani az uniós jogszabályok itteni érvényesítésére, ráadásul lassú is.
Kihúzták a gyufát?
Most ugyanakkor sikerült a jelek szerint a gyufát kihúzni az egyik legbefolyásosabb német lobbiszervezetnél is. Információink szerint ugyanis a Der Spiegel-cikk legfőbb állításai az Ost-Ausschuss der Deutschen Wirtschaft (OA) nevű német gazdasági szervezet egyik belső jelentésén alapulnak. A magyarul leginkább Keleti Tanács névre fordítható szervezet – mint neve is mutatja – a közép-kelet-európai régióban működő német cégeket tömöríti.
Minthogy Németország számára a régiós jelenlét mindig is stratégiai cél volt, az OA is a legbefolyásosabb gazdasági lobbiszervezetek közé tartozott. Tagjai között – csak ábécésorrendben – olyan, idehaza is nagyon ismerős neveket találni, mint az Airbus, az Allianz, a Bayer, a Commerzbank, a Daimler, a Deutsche Telekom, a Gebrüder Weiss vagy éppen a Knorr Bremse, és még sorolhatnánk. Ezért is figyelemre méltó, hogy a Szabad Európa információi szerint a Der Spiegel német hetilap március utolsó napján az Orbán-kormányt „maffiamódszerekkel” vádoló cikket alapvetően az OA egyik belső jelentése nyomán írták.
Egy német forrásunk szerint a cikkben szereplő cégek és esetleírások mind-mind megjelentek ebben a korábban a tagoknak elküldött dokumentumban. Érdekesség, hogy az OA vezetésében az a Klaus Mangold is bent ül, akit tavaly augusztusban Magyar Érdemrenddel tüntettek ki a magyar–német gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért, és akinek tanácsadócégével 8,2 milliárd forintos szerződést kötött korábban a kormány ugyanebben a tárgyban. (Mangold híresen jó kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyinnal is.)
Szintén gondot jelent az itteni német cégeknek – vélhetően nem csak nekik –, hogy jelenleg hét olyan minisztérium is van, amelyikhez gazdasági ügyek tartoznak, így sokszor még az sem tiszta, éppen kivel kellene megpróbálni tárgyalni – ha a kormány részéről mutatkozna is erre szándék.
Ehhez kapcsolódóan: önkritikát gyakorolt a kormány, miután törvényileg iktatta ki a versenyhivatalt a Vodafone felvásárlásából.
Nagy Márton nekiment Matolcsynak és Szijjártónak
Ebből a szempontból némi pozitívumot jelent a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fóruma, amelynek jelenleg a német és az amerikai kereskedelmi kamarán túl a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége a tagjai.
A fórum április 4-én tartotta második ülését, és információink szerint még a résztvevőket is meglepte, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter milyen éles hangon bírálta Matolcsy Györgyöt és Szijjártó Pétert. Matolcsy György esetében ez persze annyiban kevésbé meglepő, hogy az MNB elnöke már hónapok óta a kormány gazdaságpolitikájának egyik leghangosabb kritikusává lépett elő, és erre válaszként őt is rendszeresen támadják kormánypolitikusok. (Nagy Márton egyébként alelnök volt korábban az MNB-ben.)
A külgazdasági és külügyminisztert azonban kormányon belül eddig még senki nem bírálta. Érdekes, hogy az ülés előtt egy nappal ismét közölt egy cikket a témában a Der Spiegel: a Hogy szorítja ki Orbán Viktor a német cégeket Magyarországról? című írás gyakorlatilag megegyezik az előzővel, mintha azért készült volna, hogy ismét nyomatékosítsák annak főbb állításait.
Ehhez kapcsolódóan: Elmaradt reformról, lassuló felzárkózásról, gazdaságpolitikai hibákról beszélt ismét Matolcsy György