A bíróság elutasította a Greenpeace egyik keresetét a Fertő ügyében. Az írásbeli ítélet indoklása szerint a Fertő tavi beruházás csak akkor sértené a Natura 2000 rendeletet, ha a tevékenység egy egész faj vagy annak élőhelye fennmaradását veszélyeztetné. A környezetvédő szervezet vitatja a döntést, és a Kúriához fordulhat, valamint további jogi lépésekre készül a Fertő tó ügyében.
A Greenpeace Magyarország két évvel ezelőtt indított pert a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal közigazgatási határozata ellen, mert a hivatal a beruházó kérésére engedélyezte, hogy nemcsak a téli időszakban, hanem egész évben végezhessen mederkotrást a Fertő tónál zajló, állami pénzből finanszírozott építkezés területén. A szervezet szerint ez súlyos természetpusztítás, ami rendkívüli mértékben veszélyezteti ezt az egész Európában különlegességnek számító élőhelyet és az itt élő védett fajokat.
Korábban videóriportban is beszámoltunk a Fertő tavi építkezés helyzetéről:
A decemberben elutasított és a szervezet által most nyilvánosságra hozott keresetet a Greenpeace még 2021 áprilisában nyújtotta be. A bíróság még abban az évben felkért egy igazságügyi szakértőt, akinek azt a kérdést kellett megválaszolnia, hogy vajon az építkezés folytatása zavarja-e a területen élő békákat. A zöldszervezet szerint az alapos szakértői válasz hazai és nemzetközi adatokkal és átfogó szakirodalommal alátámasztva megerősítette a Greenpeace álláspontját, miszerint az építkezés folytatása károsíthatja a vízi élővilágot, a kétéltűeket, békákat, a peterakásukat, szaporodásukat.
A bíróság december 5-i ítélete többek között így fogalmaz:
„…a Natura 2000-rendelet perben irányadó rendelkezései alapján a fajok, illetve azok élőhelyének a fenntartása a cél. Különbséget kell tehát tenni a fajok és annak egyes egyedeinek védelme között. Nem vitás, a tó medrét érintő kotrás hatással lehet a jelen lévő állatfajok egyedeire, azonban jogsérelmet ezzel kapcsolatban megállapítani akkor lehet, ha a módosítással érintett tevékenység a fajokra mint az egyedek összességére, egészére, illetve a területen jelen lévő fajok élőhelyének egészére jelent veszélyt.”
A Fertő tavi beruházás 2023 januárjában
„Csakhogy a faj az egyedek összessége – közli a szervezet sajtóközleményében Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország biodiverzitáskampány-felelőse. – Persze az utolsó élő egyedig lehet azt mondani, hogy a faj létezik. Ezen az alapon azonban nincs értelme annak sem, hogy minden védett fajnak van meghatározott természetvédelmi értéke. Nyugodtan ki lehet lőni mondjuk egy parlagi sast vagy szedni egy csokor fokozottan védett papucskosbort, mert a faj attól még létezik. Pedig a természetvédelem épp azért kényszerült rá, hogy pénzben is kifejezze a védett fajok egyedeinek értékét, hogy ha valaki elpusztítja őket, akkor ez alapján büntethető legyen” – tette hozzá Rodics.
A Fertő tavi beruházás területe 2022 októberében
A szervezet további jogi lépéseket tervez amiatt is, hogy a kormányhivatal néhány héttel ezelőtt ismét engedélyt adott a projektre, amely azóta a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz került. A Fertő tavi beruházást ráadásul – mint erről a Szabad Európa is beszámolt – közel ötven százalékkal nagyobb területen engedélyeznék, mint korábban.
Korábbi cikkünk a Fertő tavi építkezésről: Jóval nagyobb lehet a Fertő tavi beruházás, mint ahogy eddig gondoltuk
2021 decemberében a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya is állásfoglalást adott ki, amelyben a Fertő tavi, súlyosan természetkárosító beruházás leállítását követelte.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2023. január 1-jén helyi környezetvédők vették észre, hogy a megszűnt állami cég megbízásából addig lezárt (és Mészáros Lőrinc cége által őrzött) területet megnyitották. Az aktivisták az általuk készített fotókat megosztották a Szabad Európa szerkesztőségével is. Egyikük, Molnár Judit biológus kérdésünkre így számolt be arról, mit látott, amikor először ért az évekig elzárt helyszínre: „Először elsírtam magam, amikor megláttam, hogy letaroltak mindent: ahol a cölöpházak voltak, és ahol víz volt, mostanra mindent feltöltöttek, a nádrengeteget letarolták (…) Aztán végtelen düh ébredt bennem ezt a hatalmas pusztítást látva. Nem értem többek között, hogy a nemzeti park vezetősége, akiknek a természet védelme lenne a feladatuk, hogyan engedhették ezt.”