Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és azt mondta: megállapodtak abban, hogy „stabilizálják” a súlyosan megromlott kapcsolatokat, ám úgy hagyta el Pekinget, hogy elutasították legnagyobb kérését: a kommunikáció javítását a két hadsereg között.
A találkozó után Blinken kijelentette: Kína nem áll készen a két hadsereg közötti kapcsolatok helyreállítására, amit pedig az Egyesült Államok kulcsfontosságúnak tart a tévedések és a konfliktusok elkerülése érdekében, különösen Tajvan vonatkozásában.
Ennek ellenére Kína nyugati féltekéért felelős fő diplomatája, Jang Tao azt mondta: szerinte Blinken kínai látogatása „új kezdetet jelent”.
„Az amerikai fél biztosan tisztában van azzal, miért vannak nehézségek a hadseregek közötti kapcsolatokban” – fogalmazott. Ő egyértelműen az Egyesült Államok szankcióit okolta, amelyek Blinken szerint teljes mértékben az amerikai biztonság elleni fenyegetéseket érintik.
Blinken és Hszi mégis elégedettnek mondta magát a tárgyalások két napja alatt elért előrehaladással. Mindazonáltal konkrét megállapodási területekre nem mutattak rá azon közös döntésen túl, hogy visszatérnek az együttműködéshez és a versenyhez, amelynek napirendjét tavaly Hszi és Joe Biden elnök hagyta jóvá egy Balin tartott csúcstalálkozón.
Az továbbra is tisztázatlan, hogy ezek a megegyezések feloldhatják-e a legfontosabb nézeteltéréseket, amelyek közül sok nemzetközi vonatkozású. Ennek ellenére mindketten azt mondták, hogy elégedettek az elmúlt öt év legmagasabb szintű amerikai látogatásának eredményeivel.
A két fél hajlandóságát fejezte ki további tárgyalásokra, de kevés jel utalt arra, hogy bármelyikük hajlandó lenne változtatni az álláspontján olyan kérdésekben, mint a kereskedelem, Tajvan, az emberi jogok helyzete Kínában és Hongkongban, a kínai hadsereg ellentmondást nem tűrő dél-kínai-tengeri fellépése és Oroszország ukrajnai háborúja.
Ehhez kapcsolódóan: Exkluzív: Kína és Oroszország közös taktikája az internet ellenőrzéséről, cenzúráról
A hadseregek és a kommunikáció
Blinken később azt mondta, hogy az Egyesült Államok korlátozott célokat tűzött ki az utazást illetően, és el is érte. Mielőtt elindult Londonba az ukrajnai újjáépítési konferenciára, újságírókkal közölte, hogy többször felvetette a katonai kommunikáció kérdését a két hadsereg között.
„Abszolút életbevágó, hogy legyen ilyen kommunikáció – mondta. – Tovább fogunk dolgozni rajta.”
Az Egyesült Államok közölte, hogy 2021 óta Kína elutasította vagy válasz nélkül hagyta a Pentagon több mint tucatnyi kérését a legmagasabb szintű ilyen párbeszédre.
Blinkennel folytatott találkozójának átirata szerint Hszi azt mondta, hogy elégedett Blinken vezető kínai diplomatákkal folytatott korábbi megbeszéléseinek eredményével, és hozzátette, hogy nagyon fontos a bali napirend újraindítása.
„A kínai fél egyértelművé tette álláspontunkat, a két fél megállapodott abban, hogy követik azt a közös megegyezést, amelyet Biden elnök és én Balin elértünk” – mondta Hszi.
Ez a menetrend veszélybe került az elmúlt hónapokban, különösen azután, hogy az Egyesült Államok februárban lelőtt egy kínai megfigyelő léggömböt a légtere felett, a Tajvani-szorosban és a Dél-kínai-tengeren pedig fokozódott a kínai katonai tevékenység. Mindez – az emberi jogokkal, a kereskedelemmel és az opiáttermeléssel kapcsolatos egyéb vitákkal kiegészítve – ijesztővé teszi a problémás területek listáját.
Ehhez kapcsolódóan: Kína kész arra, hogy szétzúzza Tajvanon az önrendelkezést, az USA fegyvereket és tanácsadókat küld
A legrosszabb már mögöttük van?
De Hszi azt is sugallta, hogy a legrosszabbon már túl lehetnek.
„A két fél előrehaladást ért el, és megállapodásra jutott néhány konkrét kérdésben is – mondta Hszi a washingtoni külügyminisztérium által kiadott átirat szerint részletek kifejtése nélkül. – Ez nagyon jó.”
Blinken hozzáfűzte a Nagy Népi Csarnokban tartott 35 perces megbeszéléshez – amelyet csak egy órával a kezdete előtt jelentettek be –, hogy „az Egyesült Államoknak és Kínának kötelessége és felelőssége kapcsolataink kezelése”.
„Az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy megtegye – mondta Blinken. – Ez az Egyesült Államok, Kína és a világ érdeke.”
Blinken „őszintének és konstruktívnak” nevezte a magas rangú kínai tisztviselőkkel folytatott korábbi megbeszéléseit.
Kínai látogatásának szimbolikus jelentése ellenére Blinken és más amerikai tisztviselők nem adnak nagy esélyt annak, hogy jelentős áttörések jöhetnek a bolygónk két legnagyobb gazdasága előtt álló legnehezebb kérdésekben, inkább annak fontosságát hangsúlyozzák, hogy a két ország jobb kommunikációs csatornákat hozzon létre és tartson fenn.
Ezért az, hogy Kína megtagadta a hadseregközi kapcsolatok helyreállítását, gondot okoz.
Folytatás következik
„Nehéz a haladás – mondta Blinken újságíróknak. – Időbe telik, több látogatást igényel.”
Blinken útja várhatóan az Egyesült Államok és Kína vezető tisztségviselőinek újabb kölcsönös látogatásait előlegezte meg, köztük Hszi és Biden találkozóját Indiában vagy az Egyesült Államokban a következő hónapokban.
Mielőtt Hszivel találkozott, Blinken hétfőn mintegy három órán át tárgyalt Kína vezető diplomatájával, Vang Jivel. A találkozás kemény értékelést kapott.
A kínai külügyminisztérium szerint „választani kell a párbeszéd és a konfrontáció, az együttműködés és a konfliktus között. (…) Az amerikai fél téves Kína-felfogása helytelen politikához vezet Kínával szemben”, ez felelős a kapcsolatok jelenlegi „mélypontjáért”.
Hozzáteszik, hogy az Egyesült Államok felel azért, hogy megállítsák „a spirális hanyatlást Kína és az Egyesült Államok viszonyában, hogy a kapcsolatok visszatérjenek egy egészséges és stabil pályára”. Megjegyzik, hogy Vang „követelte: az Egyesült Államok hagyjon fel a kínai fenyegetés elméletével, törölje el a törvénytelen, egyoldalú szankciókat Pekinggel szemben, hagyjon fel Kína technológiai fejlődésének elnyomásával, és tartózkodjon az önkényes beavatkozástól Kína belügyeibe”.
A washingtoni külügyminisztérium szerint Blinken „hangsúlyozta annak fontosságát, hogy nyílt kommunikációs csatornákon keresztül, felelősségteljesen irányítsák a versenyt az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság között annak érdekében, hogy ne torkoljon konfliktusba”.