Gyerekkorától kezdve lelkész akart lenni. Nyolc évvel ezelőtt költözött be a VIII. kerület egyik legszegényebb részén található Mandák-házba, és kezdte el vezetni a gyülekezetet. Az evangélikus lelkész néhány év alatt felvirágoztatott és a világra és a társadalmi problémákra nyitottá tett egy zárt közösséget. Bolba Márta evangélikus lelkész szerint a kormány a markában tartja az egyházakat, nagyon kevés mozgásteret adva nekik. A lelkész szerint az egyházi vezető alapesetben nem mérlegelhet politikai szempontokat, amikor etikai kérdésekben nyilvánul meg, mint ahogy azt sem lenne szabad mérlegelnie, mi hány forintot ér.
Egy menekültügyi megszólalásod után olyan vádakkal is illetett téged a Fidesz holdudvarába tartozó médium, hogy a deviánsok pártját fogtad. Ugyanitt mondtak rólad csúnyábbat is. Lelkészként megviselnek ezek?
Úgy védekezem, hogy nem olvasom ezeket, mert ez nem színvonal a számomra, és ha a magát mondjuk jobboldali vagy jobboldali konzervatív körnek hívni szerető oldal így fogalmaz, azzal maga alatt vágja a fát. Van néhány barátom, aki screenshotokban meg szokta osztani ezeket velem, de meg szoktam őket kérni, hogy ne tegyék.
Sokkolnak téged a rólad szóló írások?
Lelkészként az érzékenységemből élek, ezek a „cikkek” viszont erőszakosak. Vagy az van, hogy megkeményítem magam, és akkor játsszuk azt, hogy az emberről lepereg ez. De akkor a másik oldalon is elvesztem az érzékenységemet. Nincs olyan, hogy csak a rosszat szűröd ki, a jót meg beengeded.
De azért nagyjából tudod, hogy te nem vagy a Fidesz–KDNP egyik kedvenc lelkésze.
Azt gondolom. Bár azt mondta az egyik KDNP-s képviselő, hogy én nagyon jó ember vagyok, csak kár, hogy nem az ő oldalukon játszom. Ezt egy KDNP-s tornatanár néni mondta, aki alpolgármester volt és Kocsis Mátéval dolgozott együtt. Humán alpolgármester volt.
Mindig lelkész akartál lenni?
Igen, gyerekkori álmom volt. Pont az erőszakosság–erőszakmentességgel van ez összefüggésben. Mert én egy nem jól működő családból jövök. Sok kiabálás volt, nem szerettem otthon lenni. Az akkori evangélikus lelkész elhívott egy gyerekfoglalkozásra a játszóházba, ami nagyon megtetszett és jól is működött. A tanév végére már hetven gyerek játszott együtt minden pénteken. Sokat nevettünk, jókat játszottunk és persze bibliai történeteket olvastunk, játékos formában tanultunk, énekeltünk, imádkoztunk. Nagyon jó volt ott lenni.
Your browser doesn’t support HTML5
Menekültél otthonról?
Nem mondanám menekülésnek, hanem kerestem a helyemet. És találtam helyeket. Gyakorlatilag este 8 körül értem haza. Addig betábláztam mindenféle kedves és jó dologgal az életemet. Nekem az egyház meg az iskola volt az időtöltési hely, meg a könyvtár meg az összes levelezős vetélkedő. Menekülésnek is lehet ezt nevezni, mert tényleg nem volt otthon komfortos. Nem is akarom dramatizálni, nem volt semmi extra, csak nem volt jó.
A VIII. kerület legautentikusabb részén van a tevékenységed szimbólumának és központjának számító Mandák-ház. Az ottani gyülekezet lelkésze vagy, és egyben a ház lakója. Hogy kerültél ide és mi ez a hely?
Az a története, hogy volt egy asszony, akit Mandák Máriának neveztek, és fuvaros vállalkozása volt. Amikor meghalt, az evangélikus egyházra hagyta a vagyonát. Az udvarán mostanra hatszáz négyzetméteres parkot alakítottunk ki, ami sok közösségnek ad teret.
A házban az egyházi tulajdonváltás előtt nagy polgári lakások voltak, utána kis szükséglakásokká alakították ezeket. A tulajdonos elcsereberélte a lakásokat, és egyre több olyan ember költözött be, akik közel álltak az egyházhoz. Az elődöm kitalálta, hogy építsék be a tetőteret, valamint kialakítottak egy diákszállást. Kezdetben tíz-tizenkét, aztán egyre több diák lakott a Mandák-házban. Amikor én átvettem, tizenkilenc-húsz felsőoktatási hallgató élt a házban, most már harmincnyolcan vannak.
Mikor kerültél a Mandák-házba, és hogyan?
Nyolc évvel ezelőtt. Akkor az idős lakók egyike azt mondta, hogy ez egy templomház. Ő találta ki ezt a kifejezést, mert gyakorlatilag szeretetotthonként funkcionált. Konfliktus nem volt a lakókkal, könnyebben vették ezeket a kanyarokat, így az evangélikus egyház menekültszolgálata is nyitott ott egy irodát az udvarban. A Rosa Parks Alapítványnak a Láthatatlan Tanodája is kapott nálunk teret.
Hogyan építettél közösséget, és miért?
Ez folytonos volt, hiszen már amikor megérkeztem, akkor is élt már itt egy lakóközösség, akik engem hívtak meg lelkésznek. Rögtön otthon éreztem magam. Amikor odakerültem, akkor még több idős, nyugdíjas lakó volt a házban. Nagyon idős emberek voltak. Ebben a nyolc évben a legtöbbjük vagy ápolásra szorult, és idősotthonba költözött, vagy már meghalt. Akik ott éltek, ők jártak az istentiszteletre. De elég gazdátlan volt a terület, a közösség meg akkoriban nagyon zárt. Az volt a környezetével való kapcsolata, hogy zárjuk be az ajtót, nehogy bejöjjenek a cigányok lopni. Egy eléggé kirekesztő, szélsőséges, főleg jobboldali, de annak is a szélső-MIÉP-es iránya volt az uralkodó mint eszmeáramlat. Ezek az emberek félelemben éltek. Nagy reteszeket tettek az ajtóra, nehogy valami baj legyen.
Mi történt azokkal a lakókkal, akik a VIII. kerület kellős közepén úgy éltek ott, hogy közben rettegtek a romáktól és cigányoktól, és MIÉP-esnek számított a gondolkodásmódjuk?
Egyrészt voltak, akik meghaltak ebből a rétegből. Volt négy-öt ember, aki egyszerűen elment. A gyülekezet fele – arányaiban sok, de mégis csak négy-öt olyan emberről van szó, aki nem tudott ezzel azonosulni, és nagyon felháborodott, hogy mit keresek ott, és menjek el. Vagy mi, vagy ő. Azt mondta a gyülekezet nagyobb része, hogy akkor ők menjenek el nyugodtan, én meg maradjak.
Túl liberális voltál a számukra?
Akkor sok minden baj volt. Például az, hogy fiatal vagyok meg nő vagyok. Ez a liberalizmus furcsa dolog. Én egy háromgyerekes, házasságban élő, konzervatív ember vagyok. A liberalizmus akkor emberi jogi liberalizmust jelent, vagy valami ilyesmit. Mondjuk én nem hagyom szó nélkül, ha valamilyen embercsoportot valami miatt bántanak. Nagyon alaposan tudom érvelni Jézus tanításai alapján ezt a fajta erőszakmentességet. Jézus soha nem hívott fel erőszakra, gyűlöletbeszédre vagy kirekesztésre, vagy kinek nincs itt helye, kinek kívül tágasabb. Ilyet nem nagyon tudok kiolvasni az evangéliumból. Ezt el is fogadták. Nem politizálok szószéken, igyekszem arról beszélni, ami az emberek lelki éhségére válasz. Ez túlmegy azon, hogy ki a jobboldali meg ki a baloldali. Akik túlléptek azon a ponton, hogy én másként gondolkodom kicsit, mint ők, azokkal az emberekkel az együttműködés sikeres volt.
2017-ben indultál az időközi választáson a VIII. kerületben. Miért érezted akkor azt, hogy be kell szállnod a helyi politikába?
Akkor már évek óta keddenként találkoztunk néhány kerületi aktív állampolgárral a gyülekezeti termünkben. Közöd Civil Társaság néven gyűltünk össze. Mindenről beszéltünk, ami nem magánügy, hanem kerületi közügy. Főképpen a kerületi bérlakásrendszer dolgaival foglalkoztunk, a bérlők meg a tulajdonos kapcsolattartásával. Amikor panaszos vagy vitás helyzet volt, próbáltunk beavatkozni. Volt egy konkrét eset, amikor családonként – száz családnak – kijött egy plusz hétszázezer forintos számla. Ezt az ügyet próbáltuk segíteni felgöngyölíteni, hogy hogyan kapják vissza ezt az óriási összeget a családok. Azóta kiderült, hogy lakossági gáz helyett valahogy ipari gázt számolt el nekik a szolgáltató.
Ez volt az a pont, amikor azt érezted, hogy képviselnéd őket önkormányzati képviselőként is?
Azt gondoltam, hogy a nyilvánosság erejével tényleg előrébb jutunk. Amikor elindultam ezen a helyi önkormányzati képviselői választáson, akkor az volt az egyik célunk, hogy még többet tudjunk beszélni a nyilvánosság előtt ezekről a fontos közügyekről. Úgy gondolom, hogy a helyi demokráciánál kezdődik el a nagy demokrácia is. Amíg ilyen életbevágó kérdésekben nem tudjuk az érdekeinket, az alapvető érdekeinket képviselni, akkor nincs demokratikus közélet. Innen kell felépíteni egy demokráciát. Amikor valakinek tényleg az élete az emberi méltósága. Mert az a vízválasztó, hogy hajléktalanként tengődsz egy anyaotthonban vagy egy tömegszálláson, vagy önálló lakhatásban. Ott azért nagyon komoly a különbség. Ezzel itt nem lehet játszani, emberi életekkel.
Mi lett a vége ennek a választásnak?
Nem nyertem. A KDNP-s jelölt nyert. Az MSZP támogatta Dopemant, aki azóta a Fidesznek kampányol. Tök ciki szerintem.
Az egyházban mit szólnak ahhoz, hogy ilyen szinten beleállsz társadalmi kérdésekbe, problémákba?
Nagyon sokan támogatják, kifejezetten örülnek neki. Az evangélikus egyházon belül még mindig véleménypluralizmus van, örülnek neki, hogy érvényre jutnak szolidáris és az emberi méltóságot szem előtt tartó hangok is. Ebben a zűrzavarban egyszerűen könnyebb hangosnak lennie annak, aki csak visszhangozza a kormánypárt aktuális propagandaüzeneteit, és adott esetben azonosul is vele. Nem mondom, hogy nem is úgy gondolja, de ez problémamentesebb, mint ha attól eltérő álláspontot képvisel valaki. De egyáltalán nem tiltott. Semmi bántódás nem ért engem ezért.
A lelkész társaid nem mondták, hogy amit csinálsz, az esetleg kockázatos lehet rájuk nézve?
Erről mindig szó van. Fabiny Tamás püspök úr politikai nyilatkozataira szokták azt mondani, hogy azok miatt az evangélikus egyház forrásoktól is elesett már. De nem tudjuk, hogy mikor ki esik el milyen kegyektől. Alapvetően az teljes nonszensz, hogy egy püspök ne mondhatná el a véleményét, amit őszintén, szívből gondol egy adott etikai kérdésben. Mindig azt kell mérlegelni, hogy a politikai lojalitási szempontok szerint ez jó vagy rossz, és ez az egyház autonómiáját csorbítja. Az is, aki egyetért, meg az is, aki nem ért egyet az adott püspöki nyilatkozattal, annak is kell éreznie, hogy egyszerűen egy egyházi vezető nem mérlegelhet politikai szempontokat, amikor etikai kérdésekben nyilvánul meg. Akkor a lelkiismeret hangja kell hogy legyen, és nem szabad azt mérlegelnie, hogy mi hány forintot ér.
Meglepő, hogy Magyarországon az egyházak ennyire átpolitizáltan működnek?
Azt gondolom, hogy ez nem előnyös az egyháznak. A pénzből nem lesz közösség. Falak lehetnek, meg renoválás meg műemlékvédelem. Emberi közösség nehezen. Fabiny püspök azt mondta, hogy szeretné, ha az egyházunk beszélgető egyház lenne. Ami meg azt feltételezi, hogy van türelmünk a másik embert meghallgatni. Törekszünk arra, hogy megértsük, miért mondja, amit ki akar fejezni. Arra reagáljunk, amit tényleg akar mondani.
A Fidesz–KDNP szövetségesként tekint az egyházakra. Szerinted ez valódi szövetség, vagy csupán arról szól, hogy a kormány a markában tartja az egyházakat?
Nagyon kevés mozgásterük van az egyházaknak. Fogja a kormány az egyházakat. Szűk mozgásteret ad. Ha ad pénzt, akkor az pántlikázott pénz, és a vállalkozó is legtöbbször meg van adva, hogy kivel kell az építkezést csinálni. Mondjuk kapott a reformációra az evangélikus egyház is jó sok pénzt. Talán közel sem annyit, mint a református, de kapott sok pénzt. Azzal nem szabadon gazdálkodhat. Nem mondhatja azt, hogy akkor rendezzük a lelkészi központi fizetést ebből. Kétmilliárd forintból simán meg lehetne ezt csinálni. Ehelyett meg volt mondva, hogy mire kell költeni. Csak ilyen-olyan reprezentatív építkezésekre lehetett.
Az is meg volt mondva, hogy kik végzik el a munkát?
Nagyon valószínűleg tartom. Igen.