Bontják a hegyeshalmi átkelőt: Korszakos jelentőségű alkotásokat mentenek meg a bezúzástól

Amikor a múzeum munkatársai először beléptek a 2007 óta üresen álló épületbe, ahová egy hatalmas galambkolónia költözött, alig lehetett látni a galambürüléktől a domborműveket.

A kalandos mentőakció elindítója Szőke László hegyeshalmi polgármester volt, aki azt mondja, nagyon bántotta volna, ha megsemmisülnek ezek a kincsek. 16 évig dolgozott ő maga is a főépületben, éjszakákon át szemezett az értékes alkotásokkal. Egy rövid nyomozás után megkereste a Savaria Múzeumot, amelynek szakemberei szinte rögtön a helyszínen voltak.

A határátkelő főépülete az államé, azért bontják el, hogy az autópálya egyenesen haladjon Ausztriába. A jelenlegi tervek szerint mindkét oldalon pihenő kap helyet, ezeket összekötik felüljáróval, aluljáróval. Lesz benzinkút, a kilépő oldalon nagyobb kamionbeállót alakítanak ki.

A hegyeshalmi határátkelő épületében 2007-ben, a schengeni csatlakozás után megállt az idő.

Schrammel az agyag sajátosságait használta ki, kézzel-lábbal gyúrt technikával dolgozott, organikus formákat jelenített meg. A magyar oldalon Schrammel Imre két műve, az osztrák oldalon a Kecskeméti–Kovács-páros kerámiáit helyezték el. Az egyik a zárt világot, a másik a szabadságot jeleníti meg. Nem kis kockázatot vállaltak a művészek a rendszerváltás előtt ezekkel a földreliefekkel, hiszen ha a tervek elbírálói rájöttek volna, hogy milyen szimbólumrendszert használnak az alkotók, akkor a domborművek soha nem kerülhettek volna fel a falakra.

Czenki Zsuzsanna, a szombathelyi Savaria Múzeum igazgatóhelyettese mutatja: térkép készült a domborművekhez, beszámozták az elemeket, hogy aztán új helyükön fel tudják helyezni őket.

Az alkotó iparművész a nyugati nyitást sugallta.

A munkások néhány nap alatt több száz kerámiadarabot emelnek le óvatosan a falakról, vannak köztük 40 kilogrammosak is.

A művek bontásán, szállításán egy speciális csapat dolgozik.

A beazonosítás után minden követ megmozgattak.

Gondosan körüljárják majd, hol lenne a legjobb helye a két Schrammel-műnek Szombathelyen. Mivel 1310 fokon égette ki a művész a kerámiákat, akár beltéren, akár kültéren kiállíthatják őket. 

Az osztrák oldali épületben helyezték el 1984-ben a Kecskeméti–Kovács-páros alkotását.