Az EU külügyminiszterei január 22-i brüsszeli találkozójukon egyetértettek abban, hogy most nem alkalmas az idő az Ukrajnának nyújtott segélyek csökkentésére – közölte az unió külpolitikai főképviselője.
„Éppen ellenkezőleg, többet kell tennünk, és gyorsabban (…) ami a pénzügyi forrásokat, a katonai felszerelést, a katonák kiképzését és Ukrajna összes védelmi szükségletét illeti. Tovább dolgozunk a tervbe vett segélyeken” – mondta Borrell a találkozó után tartott sajtókonferencián.
Azt is bejelentette, hogy február második hetében Ukrajnába látogat, de a pontos időpontról nem tett említést, ahogy arról sem, hogy kivel tervez találkozni.
Az EU 27 külügyminiszterének idei első ülésén az ukrajnai és a közel-keleti harcok egyaránt szerepeltek a napirenden.
Ukrajna védelme Oroszország teljes körű inváziója ellen továbbra is az Európai Unió prioritása marad – mondta Borrell a találkozó előtt, hozzátéve, hogy a közel-keleti konfliktusok nem fogják elterelni erről az unió figyelmét.
Ukrajna „az első napirendi pont” – mondta Borrell újságíróknak a találkozó előtt. „A tény, hogy részt veszünk a megoldás keresésében a Közel-Keleten, nem jelenti azt, hogy nem támogatjuk Ukrajnát továbbra is.”
Ehhez kapcsolódóan: A Nyugatnak fel kell készülnie egy háborúra Oroszországgal – figyelmeztet a NATO a nagyszabású hadgyakorlat előtt
Ukrajna gyors lépésekre számít 2024 első felében az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését illetően – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. Felszólította az uniót, hogy adjon több fegyvert és hagyjon jóvá egy hosszú távú támogatási programot Kijevnek.
A háború Izrael és az Egyesült Államok, illetve az EU által terroristaszervezetnek nyilvánított Hamász között az EU figyelmének középpontjában áll a konfliktus kitörése óta, amióta a Hamász szélsőségesei október 7-én áttörtek a határon, és több mint 1100 embert öltek meg, főként civileket.
Izrael Kac izraeli és Rijád al-Maliki palesztin külügyminiszter külön-külön jelent meg a január 22-i EU-találkozón.
Miközben az EU azt állítja, hogy Ukrajna prioritást élvez, egyes tagországok az elmúlt hónapokban olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek megkérdőjelezik, hogy folytatni kell-e a rendületlen támogatást.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a belgiumi találkozó előtt bírálta a „háborúpárti brüsszeli társaságot”, amiért ötmilliárd dolláros katonai segélyt akar juttatni Ukrajnának.
Lakóházak, játszóterek, autók égtek Ukrajnában, miután Moszkva csak katonai célpontokat támadott
Robert Fico szlovák miniszterelnök január 22-én közölte: még a héten Kijevben megmondja ukrán kollégájának, hogy országa azt tervezi, hogy megvétózza Ukrajna NATO-csatlakozását, mert az ukrán tagság „nem jelentene mást, mint alapot a harmadik világháborúhoz”.
Szlovákia, amely 2004 óta tagja a NATO-nak, sokáig Ukrajna egyik legmeghatározóbb támogatója volt az orosz invázióval szemben. Ám amikor Fico baloldali nacionalista kormánya októberben átvette a hatalmat, az Ukrajnával szomszédos ország úgy döntött, hogy nem küld több fegyvert Kijevnek.
Ehhez kapcsolódóan: Szlovákia meg fogja vétózni Ukrajna NATO-tagságát – mondta ukrajnai látogatása előtt Robert Fico