Kilenc hónapig tartó tárgyalássorozat után törvénybe iktatták a Brexit utáni kereskedelmi megállapodást Nagy-Britannia és az Európai Unió között, amely december 31-én közép-európai idő szerint éjfélkor lépett hatályba. Ezzel új kapcsolat veszi kezdetét a szigetország és az EU között.
A brit parlament mindkét háza december 30-án egyöntetűen elfogadta a brexit utáni kereskedelmi megállapodást, amelyre II. Erzsébet királynő végső jóváhagyását adta. Mint arról korábban beszámoltunk, a megállapodást nagyban késleltette, hogy a felek nem tudtak megegyezni egyes kulcskérdésekben, mint például a halászati jogok elosztása.
A kilenc hónapig elhúzódó tárgyalásokat követően karácsonyra, szenteste napján sikerült megkötni azt a megállapodást, amelynek következtében az ország elhagyja az EU egységes piacát és vámunióját.
Ehhez kapcsolódóan: Megállapodtak a brexitről, Skócia elszakadni készülÚj kapcsolat az EU-val
„Ennek a nagyszerű országnak a sorsa most már szilárdan a mi kezünkben van" – mondta Boris Johnson miniszterelnök a parlament jóváhagyására válaszul. „Hazánk történelmében egy új korszak, az EU-val – mint legnagyobb szövetségesükkel – pedig egy új kapcsolat kezdődik december 31-én 23 órakor" – tette hozzá a brit miniszterelnök.
A brexittel kritikus hangok szerint Nagy-Britannia így rosszabb helyzetbe kerül, mint az EU-ban volt. A britek 2016-ban tartottak népszavazást arról, hogy kilépjenek-e az EU-ból és 2020. január 31-én papíron el is hagyták az Uniót, de formálisan az elmúlt év úgynevezett átmeneti
A kereskedelmi és együttműködési megállapodást – mielőtt a brit parlament elfogadta – az EU 27 tagállama jóváhagyta, majd ezt követően Brüsszelben az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és az Európai Tanács elnöke, Charles Michel is aláírták. Az Európai Parlamentnek február végéig kell a megállapodást ratifikálnia.
Ehhez kapcsolódóan: Hogy mehetünk Angliába, ha beüt a "no deal" brexit?Van még bőven elvarratlan szál
Azonban az utolsó pillanatban megkötött szerződés valószínűleg még számos olyan rendezetlen kérdést hagyhat maga után, amikre csak a következő hónapokban, esetleg években születhet megoldás.
„Igen valószínű, hogy különböző okokból folyamatos tárgyalások lesznek majd az EU és az Egyesült Királyság között a következő évtizedekben”
– fogalmazott az AP-nak Charles Grant, a Center for European Reform munkatársa.
A karácsonyi megállapodásban mindkét fél számára van olyan rész, amit győzelemként tudnak elkönyvelni. Megmaradhat a vámoktól mentes kereskedelem, ha a britek tartják magukat az Unió szociális, munkajogi és környezetvédelmi standardjaihoz. A szigetország közben elérte, amit szeretne és „visszanyerte a függetlenségét”, azaz nem tartozik többé elszámolással az olyan uniós szervezeteknek, mint az Európai Unió Bírósága.
Ehhez kapcsolódóan: Példátlan félév az EU történetében - nem csak a Covid miattA kontinens van jobb helyzetben
De miközben az angol kormánypárt otthon azzal dicsekszik, hogy végre „egyenlő partnerekként” tárgyalhat az Egyesült Királyság és az EU, nem szabad elfelejteni, hogy jelentős eltérés van az erőviszonyokban, a világ egyik vezető gazdasági csoportosulása áll szemben a maga 450 millió polgárával egy 67 milliós országgal.
„Mi az óriások egyike vagyunk, sokat el lehet érni annak, aki erősebb"
– mondta Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke.
A jelen megállapodás úgy tűnik, hogy egyelőre keresztülhúzta a brexitpártiak két nagy álmát, hogy megvámolják az EU-s termékeket, valamint hogy adóparadicsommá varázsolják az Egyesült Királyságot. Az angolok már így is közte voltak azoknak az uniós országoknak, amelyek az adóparadicsomok jellegzetességeit mutatták, de az alku most biztosítani látszik, hogy ne tudjanak büntetlenül szembemenni az uniós irányelvekkel.
Jöhetnek még újabb körök
Legalábbis egy darabig. Messze nem elképzelhetetlen, hogy kiújulnak a viták, és az Egyesült Királyság megpróbálja tovább feszegetni a határokat.
„Aki azt gondolta, hogy ez a dolog most varázsütésre megoldódott, az csalódni fog”
– mondta Catherine Barnard a Cambridge uniós jogra szakosodott professzora.
Ráadásul a helyzet bizalmi kérdés is, és a bizalom igencsak megromlott a kontinens és a sziget között. Amikor december 20-án Franciaország, a britek fő kereskedelmi útvonala, lezárta a határait az Egyesült Királyságban megjelent újfajta koronavírus mutáció miatt, hamar beindultak az összeesküvés-elméletek, hogy a franciák így akarnak „kizsarolni” egy brexitalkut.
Ehhez kapcsolódóan: Ismét előkerült a skót függetlenség kérdéseSkócia és Észak-Írország
A királyságnak a saját háza táján is lesz bőven gondja. A skótok, akik a 2016-os brexitről rendezett népszavazáson nagy arányban a maradás pártján voltak, ismét előhozakodtak a függetlenné válás lehetőségével. Észak-Írország pedig, amely az egyetlen szárazföldi határon fekszik az EU és az Egyesült Királyság között, távolabb sodródhat, főleg, hogy a régió szülöttei jogosultak az ír állampolgárságra is, amely lehetővé teszi nekik a szabad mozgást az EU-n belül.
Több más szempontból is közel marad Észak-Írország az Unióhoz, továbbra is részt vehetnek például majd a helyi egyetemek diákjai az olyan EU-s programokban, mint az Erasmus. Mindezek tetejében az áruk mozgása is jóval egyszerűbb lesz Írország (tehát az EU) és Észak-Írország között, nem lesz szükség arra a papírmunkára, amit az UK többi részéből tengeri úton érkező áruk esetén ki majd kell tölteni. Utóbbi azért alakult így, mert történelmi okokból mindenképp el akarták kerülni, hogy ismét határ vágja ketté az ír szigetet. Viszont ezek a körülmények Észak-Írországot is lassan egyre távolabb vihetik az Egyesült Királyságtól.