Brexittárgyalások - A remény hal meg utoljára

Shoppers fill the streets around Piccadilly in central London on December 12, 2020.

Van még lehetőség - mondta egy brit kormányforrás aztán, hogy újabb határidőt szalasztott el London és az EU, hogy tető alá hozza a brexit utáni kereskedelmi viszonyról szóló megállapodást. A korábban vízválasztónak beharangozott vasárnapi határidő helyett a felek azt mondják: még mindig tárgyalnak.

A közvélemény számára már-már tragikomikusan hangzanak a brit és az európai politikusok és tárgyalók kijelenései arról, meddig hajlandók folytatni a Nagy-Britannia és az Unió számára a brexit utáni lehető legelőnyösebb kereskedelmi kapcsolatról szóló tárgyalásokat. Most úgy tűnik, akár az év végéig is.

Nagy-Britannia az év elején lépett ki az Európai Unióból és a december 31-én lejáró “átmeneti időszakban” még betartja az EU-szabályozást, azért, hogy az Unióval kötendő esetleges alku nyomán akadálymentes legyen az átmenet.

Ehhez kapcsolódóan: No-deal brexit: nem lesz leányálom az ausztrál-típusú kereskedelem az EU-val

Most épp a britek is azt mondják, hogy van esély

Úgy tűnik, hogy a hol harcias, hol pesszimista megnyilvánulások ellenére a britek számára is fontos a megállapodás. Erre utal, hogy hétfőn a BBC szerint egy brit kormányforrás azt mondta: “van még kilométer a folyamatban” - azaz, még mindig van remény.

Előzőleg Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európa Bizottság elnöke “konstruktív hangulatú” telefonbeszélgetést folytatott “a jelentős, megoldatlan témákról” és megállapodott abban, hogy a vasárnapi, korábbi “végső” határidőn túl, tovább tárgyalnak.

Ezúttal nem mondták ki, hogy meddig tudják folytatni a megbeszéléseket, így valószínűsíthető, hogy akár az átmeneti időszak végéig folynak majd a tárgyalások.

Ezt követően vagy egy új, szabadkereskedelmi egyezmény alapján alakul majd az EU-ból az év elején kilépett szigetország és az Unió viszonya vagy jön a “kemény brexit” és a kölcsönös vámokkal terhelt kereskedelem.

Kommentátorok és üzleti vezetők szerint a vámokkal mindkét oldal rosszul járna, Nagy-Britanniában pedig a kezdetekben ellátási gondokat is okozhatna a hirtelen változás.

Ehhez kapcsolódóan: Versenyfutás az idővel: ketyeg a brexit-óra

Brexitpártiak: nem baj a no-deal, Nagy-Britannia lenne “a temzei Szingapúr”

A kemény brexit brit hívei szerint azonban a szigetország a gazdaságot minimálisan korlátozó, fokozottan versenyképes “Temze-parti Szingapúrrá” válhatna.

Azért, mert az alku elmaradásával megszabadulna az Uniós szabályok és szabványok “igájától”, maga határozhatná meg, hogy iparára milyen szabványok vonatkozzanak és szabadon köthetne kereskedelmi szerződéseket a világ más országaival.

Az elképzelés támogatói szerint a deregulációval a britek lehagynák a gazdasági növekedésben az EU-t.

Ki legyen a bűnbak az esetleges kudarcért?

Michel Barnier, az Unió főtárgyalója a vasárnapi Johnson-von der Leyen beszélgetés után szintén azt mondta, hogy “még mindig lehetséges megkötni a szabadkereskedelmi egyezményt”. Barnier erről az Európai Uniós nagykövetek előtt beszélt hétfőn.

Az európai főtárgyaló ismét kiemelte, hogy a szerződésnek a “szabad és fair verseny” lehetőségét kell garantálnia és hogy

kölcsönös hozzáférésre van szükség a feleknek egymás piacaihoz és vizeihez… még nem találtuk meg a britekkel a megfelelő egyensúlyt, így tovább dolgozunk

- mondta.

Mint a tárgyalásokról élőben tudósító Guardian brit lap megjegyezte, a médiának nehéz dolga van, mert csak általános és néha egymásnak ellentmodó nyilatkozatokat adnak ki a felek és nem tudni, mi van valójában az asztalon.

A Reuters hírügynökség egy név nélküli nyilatkozó brüsszeli diplomatát idéző hétfő reggeli jelentése szerint ugyanakkor továbbra is fennmaradt az ellentét az állami támogatások kérdésében és nőtt a szakadék a halászati vitában. Általánosságban viszont “korlátozott előrehaladás” történt.

Ehhez kapcsolódóan: "Gyáva nyúl" játékot játszhat épp a brexit kapcsán az EU és az Egyesült Királyság

A nagykövetekkel folytatott megbeszélés után Barnier Londont hibáztatta az esetleges kudarcért és arra utalt a Twitteren, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök mindössze 11 hónap alatt akarta lefuttatni a komplikált tárgyalásokat (holott a britek által aláírt kilépési egyezmény lehetőséget teremtett volna akár két évre meghosszabbítani a részletek kidolgozására adott átmeneti időszakot).

Erre reagálva írta a Telegraph című konzervatív brit lap, hogy “a patthelyzet nemcsak a megbeszélésekről, de arról is szól, ki legyen a bűnbak, ha nem sikerül megegyezni”.

A brit lapok is optimisták voltak - hétfőn

A folytatódó tárgyalások hírére az angol font erősödött a dollárral szemben, a brit lapok pedig hétfőn bizakodó szalagcímekkel jelentek meg.

Még az erősen brexit-párti Daily Express is azt írta, hogy “az EU végre megértette az üzenetet” és jobban elfogadja a brit követelést a szuverenitás tiszteletben tartására.

A Guardian és a Telegraph szerint “visszatért a remény, hogy lesz alku, de a tárgyalások egészen Szilveszterig tarthatnak”.

A Financial Times józanabb hangot ütött meg és azt emelte ki, hogy a felek “még mindig megosztottak a kulcskérdésekben”.

Ehhez kapcsolódóan: Brexit - Nekirugaszkodnak újra, de pesszimisták a brit és az uniós döntéshozók

A parlamenti jóváhagyás előtt is bevezethetik

Az év végéig elhúzódó tárgyalások azt jelentik, hogy a felek megbékéltek azzal, hogy a parlamenteknek nem lesz idejük időben ratifikálni az esetleges alkut.

A Reuters EU diplomatákat idézve azt írta, hogy ezt “ideiglenes életbeléptetéssel” kerülhetik meg - azaz, az egyezmény még azelőtt hatályba léphet hogy az EU Parlament azt jóváhagyta volna.

A brit kormány közben elismerte, hogy még ha alá is írják a szabadkereskedelmi alkut, akkor is 100 kilométeres kamionsor alakulhat ki a La Manche csatorna két oldalán fekvő kikötőkben, ha a szállítócégek nem készülnek fel az extra papírmunkára. A londoni kormány ugyanakkor arra utalt, hogy prioritást kapnának a gyorsan romlandó cikkeket szállító teherkocsik.

A hétvége előtt harcias nyilatkozatok is elhangzottak a brit oldalon arról, hogy a Királyi Haditengerészet tarthatja vissza a brit területi vizekről az eddig oda szabadon bejutó francia halászokat és hogy a fegyveres erők jogosítványokat kapnának a külföldi hajósok letartóztatására.

Mindez felvetette azt a furcsa lehetőséget, hogy a britek saját NATO-szövetségeseik polgárai ellen alkalmazzanak katonai kényszerítőeszközöket.

Nem fogom Donald Trump stílusában azt mondani, hogy a mi hajóink nagyobbak, mert komoly akarok maradni. Mi, az európai oldalon megőrizzük az önuralmunkat

- mondta Charles Michel, a uniós tagállamok döntéshozó szerve, az Európai Tanács elnöke.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!