Emberi jogi csoportok kérelmet nyújtottak be a londoni legfelsőbb bírósághoz, hogy állítsák le a menedékkérők jövő hétre tervezett kitoloncolását Ruandába. A kitoloncolás tervét sokan bírálták.
A brit kormány áprilisban jelentette be, hogy megállapodást kötött arról, hogy több tízezer menedékkérőt küldhet a kelet-afrikai országba, amellyel gyengítené az embercsempész-hálózatokat, és megfékezné az életüket kockáztató migránsok áradatát, akik kis csónakokkal kelnek át a La Manche csatornán Európából.
A konzervatív kormány közlése szerint az első járat, amely Ruandába viszi a migránsokat, várhatóan a jövő héten indul.
A Care4Calais és a Detention Action nevű civil szervezet, valamint a brit belügyminisztériumban dolgozó köztisztviselőket képviselő szakszervezet közölte, hogy az ügyvédek benyújtották a program bírósági felülvizsgálatának kérelmét és a június 14-i járat megakadályozását kérő végzésről szóló dokumentumokat.
Ehhez kapcsolódóan: Kamionon bejutni Nagy-Britanniába – egy migráns napja„Létfontosságú, hogy az új kormányzati politika tiszteletben tartsa és betartsa azokat a törvényeket, amelyekről mindannyian mint társadalom megállapodtunk – mondta James Wilson, a Detention Action igazgatóhelyettese. – Ezért kérünk végzést, hogy a Ruandába tartó repülőgép ne hagyja el a kifutópályát” – tette hozzá.
A belügyminisztérium egyelőre nem reagált a lépésre.
A bevándorlással kapcsolatos aggodalmak nagy szerepet játszottak abban, hogy 2016-ban Nagy-Britannia a kilépésre szavazott az Európai Unióból, és Boris Johnson miniszterelnökre nagy nyomás nehezedik, hogy teljesítse ígéretét, miszerint visszaveszi az ellenőrzést Nagy-Britannia határai felett.
Tavaly több mint 28 ezer migráns és menekült jutott át a kontinentális Európából Nagy-Britanniába. Novemberben 27 ember megfulladt, amikor gumicsónakjuk elsüllyedt, és sokakat kellett kimenteni a keskeny tengeri útvonalról, a világ egyik legforgalmasabb hajózási területéről.
A kormányprogram értelmében mindenkit, aki január 1-je óta illegálisan érkezett Nagy-Britanniába, Ruandába telepítenének át, ezt azonban számos emberi jogi és humanitárius szervezet bírálta.
A terv felháborodást váltott ki nemcsak a civil szervezetek, hanem az ellenzéki baloldali és liberális képviselők, valamint a miniszterelnök Konzervatív Pártjának egyes tagjai körében is.