Az Európai Bizottság által jövő héten bemutatandó Európai Védelmi Ipari Program (EDIP) a békeosztalékról hadigazdaságra állítaná át az uniós védelmi ipart, felgyorsítva az EU önálló védelmi képességeinek létrehozását. A bizottság kvázi tagként számol Ukrajnával tervében.
Nagy dobásra készül jövő héten az Európai Bizottság két olyan dokumentum, egy stratégiai közlemény és egy rendelettervezet bemutatásával, amelyek felgyorsíthatják az európai védelmi pillér létrehozását egy olyan geopolitikai helyzetben, amelyben az EU-nak fokozott mértékben saját magának kell gondoskodnia a biztonságáról. Az Európai Bizottság által javasolt Európai Védelmi Ipari Program (EDIP) ezért az európai védelmi ipar hadigazdaságra való átállását célozza egy hosszú időszak után, amelyet a békeosztalék logikája jellemzett. A fogalom a hidegháború utáni nemzetközi enyhülésre utal, amikor a védelmi kiadások csökkentésével megnyílt az út a szociális és más kiadások növelése előtt.
Paradigmaváltást javasol a bizottság az európai védelem terén
„A védelem terén paradigmaváltást kell végrehajtani, át kell állnunk a hadigazdaságra. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az európai védelmi iparnak több kockázatot kell vállalnia, amihez támogatást nyújtunk azzal, hogy jobban láthatóvá tesszük – szögezte le újságírók egy csoportjának a védelmi csomag elfogadása előtt Thierry Breton, a belső piacért felelős uniós biztos. Hozzátette, hogy a jelenlegi geopolitikai kontextusban Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia a saját biztonságáért, függetlenül attól, hogy négyévenként milyen eredménnyel végződnek a választások a szövetséges országokban. – Létre kell hoznunk a NATO európai pillérét” – hangsúlyozta a francia nemzetiségű biztos.
A nagyszabású terv részben az Egyesült Államok védelmi iparában alkalmazott módszereket honosítaná meg, részben újrahasznosítaná a közös vakcina- és földgáz-, továbbá lőszerbeszerzés tapasztalatait a közös hadiipari beszerzések esetén, miközben új kezdeményezéseknek is teret adna. „A fent említett közös beszerzések a kereslet és az igény logikáján alapultak. Amit most javaslunk, az a kettő ötvözése” – jelentette ki egy nevének mellőzését kérő EU-tisztviselő.
Miután a védelmi területen folyamatban lévő két uniós költségvetésből finanszírozott program, a védelmi ipar megerősítésére létrehozott közbeszerzési program (EDIRPA) és az Ukrajnának egymillió tüzérségi lőszert rendelkezésre bocsátani hivatott ASAP 2025-ben kifut, az új védelmi ipari programnak Brüsszel szándékai szerint 2026 felében kellene ezek helyére lépnie.
Ehhez kapcsolódóan: Az ukrán külügyminiszter a fegyvergyártás felpörgetésére kérte a szövetségeseket
A magyar EU-elnökség egyik fő teendője a szuverenitáscsökkentő védelmi csomag lesz
Mindez azt is jelenti, hogy a tanácson belül az éppen soros magyar EU-elnökségre vár a feladat, hogy ősszel közös tagállami álláspont szülessen a jövő héten bemutatandó jogszabályi javaslatról. Hasonló feladat vár az új Európai Parlamentre is, így – ha minden a terv szerint halad – a két jogalkotásért felelős uniós intézmény jövő tavasszal nyélbe üthetné az alkut a rendeletről, amely számos, jelenleg még létező nemzeti határt és korlátot is lebontana a védelmi ipar terén; ha úgy tetszik, jól felfogott közös érdekből lefaragna a nemzeti szuverenitásból a védelmi ipari politikában.
Ennek a megközelítésnek EU-források szerint részben éppen azok a közép- és kelet-európai országok lennének a fő haszonélvezői, amelyek nem elhanyagolható, ám a nagyok mellett mégis eltörpülő védelmi iparral rendelkeznek.
Ahhoz azonban, hogy ez megtörténjen, a bizottság szerint meg kell fordítani a jelenlegi logikát, és a hadiipari cégeknek – ahelyett, hogy zsíros állami megrendelésekre várnának – előre kellene látniuk a keresletet, vállalva az ebből eredő kockázatokat. Szakértők szerint nem az a probléma, hogy az európai védelmi ipar nem tud elegendő lőszert gyártani Ukrajna használatára, hanem az, hogy állami megrendelésre várnak, az meg nem jön. Ennek megkönnyítése érdekében a bizottság kész lenne az uniós büdzséből előre megfinanszírozni bizonyos költségeket, a gyártási folyamatot is beleértve. A javaslat létrehozna „egy védelmi ipari készenléti eszközt”, egyfajta katalógust, amely iránytűként szolgálna a beruházásokhoz.
Amerikai stílusú szabályok az európai védelmi iparban
A közös vakcina- és földgázbeszerzés mintájára a bizottság „előzetes vételi megállapodásokat” írna alá a védelmi ipari cégekkel. „Ez működött a vakcinák és a gáz esetében, miért ne működne a hadi felszerelésekkel?” – tette fel a kérdést a már idézett EU-tisztviselő. A bizottság a védelmi képességek ipari méretű előállítását is ösztönözné a hadiipari K+F által megszült ötletek és termékek tömeges gyártásának előmozdítására. Ehhez az uniós költségvetés kezdeti támogatást biztosítana, és egy külön, jelenleg még nem létező jogi keretet hoznának létre a tagállamok közötti hadiipari konzorciumoknak, amelyekben önkéntes lenne a részvétel.
A fentieket több más kezdeményezés is kiegészítené. Az egyik az amerikai védelmi termelési törvény (Defence Production Act, DPA) mintájára speciális szabályokat és eszközöket vezetne be az ellátásbiztonság érdekében válsághelyzetekben. A csomag része lesz egy európai védelmi készenléti testület létrehozása, amely a jelenlegi szerteágazó és követhetetlen védelmi együttműködési formák és eljárások helyébe lépne.
Ehhez kapcsolódóan: Tankok, ágyúk, terepjárók – mi látszik a magyar haderőfejlesztésből?
Ukrajna kvázi tagállami státuszt élvezne
A javaslat Ukrajnát is bevonná kvázi uniós tagállamként az új védelmi ipari keretbe, ezzel is hozzájárulva Ukrajna felfegyverzéséhez. Uniós tisztviselők elismerték, hogy ez jogilag nem lesz egyszerű, de az EU-szerződésben léteznek olyan paragrafusok, amelyek háborús veszély esetén lehetőséget adnak rá. „Az a célunk, hogy Ukrajnát majdnem tagállamként kezeljük” – szögezte le a forrás.
A program a tagállamról tagállamra eltérő haditechnikai sztenderdek és engedélyezési eljárások minimálisan szükséges közelítésére is kiterjed. Jelenleg ugyanis egy bolgár cég nem vehet részt védelmi célú beszerzéseken a német vagy a francia törvények szerint, mert ezek csak a hazai hadiipari cégeknek vannak fenntartva.
Az EDIP része lenne egy FAST-nak nevezett új pénzügyi alap létrehozása is, amelyhez százmillió euró garanciát nyújtana az uniós költségvetés, és amely a tervek szerint tízszeres áttétellel egymilliárd euró magántőkét generálna a beruházásokhoz. A bizottság eltökélt szándéka, hogy az Európai Beruházási Bankot (EIB) is bevonja az európai védelmi ipar fejlesztésébe, amit a bank eddig következetesen elutasított, és belső szabályzata nem is tesz lehetővé. Brüsszel szerint ugyanakkor a helyzet változott, mert az EIB alapszabálya szerint uniós politikákat kell támogatnia, márpedig az európai védelmi ipar az EU-politikák részévé vált. Az EIB részvétele azért különösen fontos, mert jelenleg a védelmi iparban aktív kis és közepes méretű vállalkozások nem vagy csak alig juthatnak banki hitelhez – állítják brüsszeli források.
A pénz fontos, de nem minden
A jövő héten bemutatandó átfogó védelmi ipari csomag leggyengébb lábának a finanszírozás tűnik. Brüsszelben elismerik, hogy a nagyszabású programra jelenleg csak az a másfél milliárd euró áll rendelkezésre, amelyet a hétéves keretköltségvetés félidei felülvizsgálatának részeként szavaztak meg a tagállamok. Brüsszelben ugyanakkor elismerik, hogy ez messze nem elég. Kiegészítő forrás lenne, ha az orosz jegybank befagyasztott vagyoneszközeiből származó nyereséget is a védelmi ipari programra lehetne felhasználni. A politikai akarat talán nem hiányzik, de a megoldás jogilag nem tűnik egyszerűnek.
Egyesek a koronavírus-járványra válaszul született helyreállítási eszköz költségeinek fedezéséhez hasonlóan védelmi politikai eurókötvény kibocsátását szorgalmazzák. Erről azonban egyelőre Németország és néhány más tagállam hallani sem akar, de ez a hozzáállás egy egyre feszültebbé váló biztonsági helyzetben megváltozhat. EU-tisztviselők szerint ugyanakkor igazából nem is a pénz volumene most a legfontosabb, hanem egy új védelmi politikai keret létrehozása, amelybe aztán később pénzt lehet tenni. Mivel jelenleg nincs ilyen keret, a többletforrásokkal nem is tudnának igazán mit kezdeni. „Az a lényeg, hogy mire fordítjuk majd a pénzt” – mutatott rá egy illetékes.
„A hiteles európai védelemhez megfelelő költségvetési ambíciónak kell párosulnia. Ezért meggyőződésem, hogy a következő tizenkét hónapban fel kell készülnünk a védelembe való ad hoc és pótlólagos beruházás lehetőségére százmilliárd euró magasságában – hangsúlyozta Thierry Breton, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy egy új, védelmi politikai biztosi poszt létrehozásához módosítani kell az uniós szerződéseket. – Ez most nyilvánvalóan nem lehetséges. Ha az a kérdés, hogy egy védelmi ipari biztosra van szükség, akkor nekem úgy tűnik, hogy már van ilyenünk” – jegyezte meg magára gondolva a védelmi ipari csomagot előterjesztő francia biztos.
Ehhez kapcsolódóan: Miért kell ezermilliárdokat költeni a hadseregre? Nem véd meg minket a NATO?