Bulgária, a Cseh Köztársaság és Szlovákia október 8-án bejelentette, hogy visszahívják a minszki nagyköveteiket, hasonlóan Lengyelországhoz és a balti államokhoz, akik szintén visszarendelték diplomáciai képviselőjüket a vitatott legitimitású választásokat követően.
Az első lépést a belarusz kormányzat tette meg: az európai uniós szankciók elleni tiltakozásul hazarendelte vilniusi és varsói főképviselőjét. Hétfőn Litvánia és Lengyelország, szerdán Észtország és Lettország döntött a minszki nagykövetük visszahívásáról.
Az EU azért vezetett be büntetőintézkedéseket belarusz tisztségviselőikkel szemben, mert elítélte az országban tapasztalt rendőri brutalitást és választási szabálytalanságokat.
Szolidaritást vállalnak Lengyelországgal és Litvániával
Aljakszandr Lukasenka rezsimje azzal vádolja Litvániát és Lengyelországot, hogy ők tüzelik a háttérből a hetek óta tartó tüntetéseket. A tiltakozó megmozdulások azután törtek ki, hogy az ország választási bizottsága Aljakszandr Luksenkát hirdette ki az augusztusi választás győztesének.
„Azért döntöttem úgy, hogy visszahívom a minszki nagykövetség vezetőjét Szlovákiába egy konzultációra, hogy kifejezzem a szolidaritásomat Litvániával és Lengyelországgal. A belarusz kormány Európai Unió elleni lépései elfogadhatatlanok. Az EU egységes marad abban, hogy a belarusz embereket támogatja” – nyilatkozta Ivan Korčok szlovák külügyminiszter.
A cseh nagykövet szintén „nagyjából egy hétre” visszatér Prágába megbeszéléseket tartani, mondta Zuzana Štíchová, a cseh külügy szóvivője. A bolgár külügyminisztérium is bejelentette, hogy azonnal visszahívják a nagykövetüket Minszkből, a Litvániával és Lengyelországgal vállalt „szolidaritás jeleként”.
Egy pozsonyi fórumon egyébként szintén Belarusz volt a téma, a cseh és a szlovák külügyminiszter ott is határozott kiállást sürgetett Lukasenka ellen, Szijjártó Péter viszont azt mondta, nem szabad beleavatkozni a belarusz ügybe.
Románia is úgy döntött, hogy visszahívja Minszkből a nagykövetét ideiglenesen.
A román külügyminiszter szintén azzal indokolta a döntést, hogy így szeretnék kifejezni szolidaritásukat Lengyelországgal és Litvániával.
"Belarusznak meg kell értenie, hogy ha diplomáciai nyomást helyez az EU tagállamaira, az nem fog segíteni a párbeszéd kialakításában és nem fog pozitív eredményekhez vezetni" – írta a román külügyminiszter Twitteren.
Két hónapja tartanak a tüntetések belaruszban
A volt szovjet tagköztársaságot autoriter módszerekkel irányító Lukasenkát vitatható körülmények között választották újra, ezért – bár letette az elnöki esküt – az Európai Unió és az Egyesült Államok, valamint a belarusz ellenzék nem ismerik el legitim elnöknek.
A belarusz ellenzék szerint Szvjatlana Cihanouszkaja az augusztusi elnökválasztás valódi győztese, az ellenzéki politikus Litvániába menekült a választások után, attól tartott ugyanis, hogy a férjéhez hasonlóan őt is bebörtönözi az államhatalom.
A Lukasenka-rezsim elleni tüntetések már a nyolcadik hete változatlan intenzitással folynak, annak ellenére, hogy a rendszer keményen fellép a tiltakozókkal szemben. A rendfenntartó szervekkel történő összecsapásoknak már több halottja is van, több százan megsebesültek, és tízezer fölött jár a letartóztatások száma.