A Kínzás Elleni Bizottság (KPP) nevű prominens oroszországi emberi jogi csoport bejelentette, hogy befejezte tevékenységét, miután külföldi ügynöknek minősítették. 2015 óta ez a harmadik alkalom, hogy az aktivistacsoportot így címkézte a hatóság.
A KPP vezetője, Szergej Babinec június 12-én azt írta Telegramon, hogy két nappal korábban döntöttek a csoport feloszlatásáról, közvetlenül azt követően, hogy a hatóságok külföldi ügynöknek minősítették a szervezetet. A negatív kifejezés a szovjet korszakot idézi, akkor a külföldi kémeket hívták így, most pedig arra ragasztják rá, akit a hatalom szerint külföldről finanszíroznak, és politikai tevékenységben vesz részt.
„Nem akarjuk folytatni a munkát, miközben külföldi ügynöknek bélyegeznek bennünket. Ezt a kifejezést sértőnek és rágalmazónak tekintjük” – írta Babinec.
„Kínzások nélküli Oroszországban akarunk élni, és minden bizonnyal jobbá tesszük országunkat. Ez a kötelességünk” – áll Babinec közleményében, hozzátéve, hogy a csoport további működésére vonatkozó terveket később hozzák nyilvánosságra.
Az aktivisták szerint a külföldiügynök-törvény része a civil társadalom ellen régóta tartó és egyre erősödő fellépésnek, melyet Vlagyimir Putyin elnök indított útjára, miután 2012 májusában, négy év miniszterelnökség után visszatért az államfői posztra.
Először 2015-ben minősítették külföldi ügynöknek a KKP-t, röviddel később a csoport inkább bezárt, mintsem hogy pénzbírságot fizessen vagy ilyen címkével működjön tovább.
A KPP vezetése ezután megreformálta a csoportot ugyanazon mozaikszó alatt, ám ezúttal Kínzásmegakadályozó Bizottság néven.
2016-ban a tisztviselők ismét külföldi ügynöknek minősítették a csoportot, és ez arra késztette őket, hogy ismét bezárják kapuikat.
Felszámolása után a csoport irányt váltott, és önkéntescsoportként, nem pedig bejegyzett szervezetként működött Kínzás Elleni Bizottság (KPP) ernyőnév alatt.
A törvény egyre rugalmasabb
Ám a többször módosított külföldiügynök-törvény nemrégiben történt átalakítása lehetővé tette a hatóságoknak, hogy egyéneket – és ne csak szervezeteket – is külföldi ügynöknek minősítsenek.
Natalja Kurjokina, a KPP sajtótitkára június 12-i nyilatkozatában közölte, hogy a hivatalos bezárás ellenére a csoport tagjai továbbra is dolgoznak a fennmaradó 188, már megnyitott ügyön.
Kurjokina szerint a külföldiügynök-státusz megakadályozza a KPP ügyvédeit abban, hogy részt vegyenek a bírósági meghallgatásokon, és megtiltja, hogy nyomozókat és hatóságokat keressenek meg ügyfeleik panaszaival.
Az aktivisták szerint a külföldiügynök-törvény része a civil társadalom elleni egyre erősödő fellépésnek, amely csak fokozódott azóta, hogy Oroszország február 24-én elindította ukrajnai invázióját.
A KPP-t 2000-ben alapították, és arról lett ismert, hogy országszerte fellépett a letartóztatott orosz állampolgárokkal szembeni rendőri brutalitás és kínzások ellen – különösen Csecsenföld észak-kaukázusi régiójában, ahol az aktivisták szerint a Kreml támogatását élvező erős ember, Ramzan Kadirov olyan környezetet teremtett, ahol a nyugtalan térség feletti kontroll megőrzése érdekében büntetlenek maradtak a biztonsági erők visszaélései.