Bár a befagyasztott uniós pénzeket nem érinti, az Európai Bizottság kötelezte a magyar kormányt, hogy ültesse jogrendjébe a bejelentővédelemre vonatkozó uniós irányelvet, amit már 2021 decemberéig meg kellett volna tennie. A K-Monitor, a Transparency International és a TASZ közös elemzésben vizsgálta meg a kormány által nemrég benyújtott törvényjavaslatot – írja a K-Monitor blogja, a K-Blog.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által múlt héten benyújtott bejelentővédelmi törvényjavaslatot nem egyeztették a Korrupcióellenes Munkacsoporttal, és társadalmi egyeztetésre sem bocsátották – állapították meg a civil jogvédő és korrupcióellenes szervezetek. Ugyanakkor a kormány beleszőtt a tervezetbe egy külön részt a „magyar életmód” megvédése érdekében fellépő bejelentők védelmére, amit teljesen abszurdnak tartanak, ráadásul ez összemossa azokat az állampolgárokat, akik a társadalom egészének védelme érdekében kockáztatják az egzisztenciájukat vagy akár a személyes biztonságukat azokkal, akik különféle világnézeti kérdésekben jelentgetik fel a tőlük eltérő véleményen lévőket – írja a K-Blog.
A civilek szerint a kormány furcsa formáját választotta az EU-s irányelv átültetésének, ugyanis az új előírások mellett megőrzi a hatályos szabályozást is, vagyis marad a közérdekű bejelentésekről szóló 2013-as Panasztörvény, és az alapvető jogok biztosa is megőrzi a bejelentések fogadásával összefüggő feladatkörét. Az uniós irányelv törvénybe iktatásával így kétszintű védelmet hoz létre a kormány, emiatt a bejelentő, ha nem eléggé tájékozott, könnyen lehet, hogy a hatályos szabályok szerinti gyengébb védelemben fog csak részesülni – állapították meg az elemzésben.
Ehhez kapcsolódóan: A Helsinki bizottság az igazságügyi reform tervezetéről: Szembemegy a kormány az uniós elvárásokkal
A cikk szerint a törvényjavaslat hiányosságai nagyrészt az irányelvből fakadnak, amely eleve nem megy túl messzire a bejelentők megvédésében, ugyanakkor megengedi erősebb védelmi megoldások szabályozását, a kormány azonban nem él ezzel a lehetőséggel. Ilyen például a bejelentőknek nyújtott támogatás szabályozása: az állam biztosít ugyan ügyvédet, de az ügyvéd díját csak akkor fizeti ki, ha a bejelentő havi jövedelme kevesebb, mint 28.500 forint.
Teljesen hiányoznak a bejelentések kivizsgálására vonatkozó eljárási szabályok, és a törvényjavaslat azzal sem foglalkozik, hogy mit tehet a bejelentő, ha úgy ítéli meg, nem vizsgálták ki érdemben a bejelentését. További hiányosság, hogy a törvényjavaslat nem támaszt elég szigorú követelményeket a bejelentések fogadására létrehozandó csatornák működésével kapcsolatban, pedig éppen a technikai megoldáson múlhat, mennyire vannak biztonságban a bejelentő adatai – derül ki az elemzésből.
Jelentős probléma, hogy a törvényjavaslat megengedi a névtelen bejelentések vizsgálatának mellőzését, az viszont előrelépés, hogy a súlyos jog- vagy érdeksérelemre utaló közérdekű bejelentéseket akkor is kötelező lesz kivizsgálni, ha nem azonosítható a bejelentést tevő személy – olvasható a K-Blog bejegyzésében.
Ehhez kapcsolódóan: Lesújtónak tartja az új közpénzes adatbázist a K-Monitor blogja