Olyan törvényeket fogadott el az orosz törvényhozás alsóháza, amelyek az emberi jogokat figyelő civil szervezetek és az ellenzék szerint is az oroszországi demokrácia komoly gyengítésére szolgálnak.
A törvényeket még el kell fogadnia a felsőháznak és Putyin elnöknek is, írja a Szabad Európa központi szerkesztősége.
Az orosz állami Duma 2017. november 15-én.
Sok törvényt módosítanának, de leginkább a 2012-ben elfogadott,
"külföldi ügynökös" orosz törvényt.
Eszerint akit, vagy amelyik szervezetet az állam "külföldi ügynöknek" bélyegez, annak folyamatosan jelentie kell tevékenységéről és külön a pénzmozgásairól.
A szabály kritikusai szerint ezzel emberi jogi szervezeteket, politikai csoportokat és civil szervezeteket akar az állam rendszeresen zaklatani, mint például Alejszej Navalnij antikorrupciós alapítványát.
Your browser doesn’t support HTML5
5 dolog a Navalnij-ügyről
A mostani módosítások után például sokkal több egyént és szervezetet bélyegezhetnek külföldi ügynöknek. A tervezet kötelezi a médiát, hogy mindig tüntesse fel a "külföldi ügynök" megnevezést, ha szóba kerülnek az érintettek. Az érintetteknek is szinte minden hivatalos kommunikációjukkor fel kellene tüntetniük ezt az elnevezést.
Emellett például bármikor razziázhatnak a hatóságok a minősített csoportoknál, ha olyan bejelentést kapnak, hogy a csoport egy Oroszországban „nemkívánatos” külföldi szervezet által szervezett vagy lebonyolított rendezvényen vett részt.
Ehhez kapcsolódóan: Civilszervezeteket sújtó orosz tervezetet bírálnak amerikai jogvédőkAzok is külföldi ügynöknek lesznek minősíthetők, akik például Oroszország politikai fejleményeiről írnak külföldi újságíróként. Vagy akik adatot gyűjtenek Oroszország katonai vagy nemzetbiztonságinak értékelt ügyeiről.
A minősített emberek nem kaphatnak állást a közszolgálatban és nem indulhatnak önkormányzati képviselőjelöltnek sem. A szabályokat megszegő szervezeteket az állam felszámolhatja, a személyeket öt év börtönnel is sújthatják.
Az internet korlátozása
Emellett a helyi médiahatóság, a Roszkomnadzor korlátozhatja vagy blokkolhatja az olyan internetes csatornákat vagy kiadványokat, ahol
"diszkriminálják az orosz médiát".
A törvénymódosítás elsősorban így a Facebookot, a Youtube-ot és a Twittert érintheti.
Ezek a szolgáltatók ugyanis változó mértékben, de többször felléptek a Russia Today vagy Szputynik híroldal álhírei ellen. De például az Európai Parlament vagy a brit kormány is propagandakiadványokként tartja ezeket nyilván, arra hivatkozva, hogy rendszerszerűen próbálják álhírekkel befolyásolni olvasóikat és nézőiket.
Emellett Oroszországban nyilvános eseményt a jövőben nem támogathatna külföldi állam, szervezet vagy személy, 16 évesnél fiatalabb orosz állampolgár, névtelen adományozó vagy olyan orosz szervezet, amelyet az esemény előtt kevesebb, mint egy évvel hoztak létre.