Az állami vagyont kezelő szervezet, az MNV évekig nem tette lehetővé, hogy az önkormányzat közterületté minősíthesse az egykori Club Aliga bizonyos részeit. Aztán új tulajdonosai lettek a Club Aliga területe fölött rendelkező cégnek. Az egyik Mészáros Lőrincé, a másik Szivek Norbert érdekkörében van. Utóbbi a tulajdonosváltáskor még az MNV vezérigazgatója volt.
A kommunista pártelit egykor szigorúan zárt, mintegy 50 hektáros, üresen álló üdülőterületét 2007-ben adta el az állam a Pro-Mot Kft-nek. A cég a terület nagyjából 80 százalékának tulajdonosa, a maradéknak vagyonkezelője lett.
Balatonvilágos (ennek része Aliga) 4500 méternyi partszakaszából csak 200 van önkormányzati tulajdonban, az is három, egymástól távol eső területen. A település lakói természetesen szerették volna, ha ők továbbra is több kilométeres kerülő nélkül juthatnának a vízpartra, ahogy a rendszerváltás utáni másfél évtizedben tehették. De a lakók ingyenes strandbelépőjénél nagyobb volt a cél: a Club Aliga partjának és útjainak közterületté minősítése. Úgy néz ki, ez már nem jön össze.
Amikor még úgy nézett ki, hogy sikerül
Balatonvilágos partja nagyon beépített, ezért a Club Aliga strandja és kikötője fontos a helyieknek. De az ingatlanfejlesztőnek is, ezek nélkül sokkal kevésbé éri meg fejleszteni. Az állam nem tudott megegyezni a helyiekkel, ezért nem adta el 2007-ben a teljes területet, hanem a legvitatottabb részekre csak vagyonkezelői szerződést kötött az új tulajdonossal. Ebben elővásárlási jogot biztosított neki: vagyis, ha a tulajdonos meg tud állapodni az önkormányzattal (ami az államnak nem sikerült) arról, hogy mi kerüljön köztulajdonba, akkor megveheti a fennmaradó részt is. Így érdekeltté tette az ingatlanfejlesztőt a helyiekkel történő megállapodásban.
Ez 2013-ra meg is született. A vagyonkezelő Pro-Mot és az önkormányzat decemberben aláírt egy megállapodást, amely szerint közösen kezdeményezik, hogy az utak, egy parti sétány és egy Balaton-parti park kikerüljenek a vagyonkezelői szerződés hatálya alól, és az önkormányzat közterületté minősíthesse őket. Ugyanebben a hónapban településrendezési szerződést is kötött a két szervezet. Ezután remélhette az ingatlanfejlesztő cég is, hogy élhet elővásárlási jogával.
A település akkori polgármestere, Fekete Barnabás így emlékezik vissza: „A településszerkezeti terv tartalmazza, hogy hogyan lehet beépíteni a települések különböző részeit. Az önkormányzatnak beleegyezési joga volt a területen tervezett fejlesztésekhez. 2007-től gyűrtük egymást a Pro-Mottal. A 2010-es választás után, amikor kicserélődött a képviselő-testület, előre haladtak a tárgyalások a céggel, ami meg akart egyezni. Sok fejlesztést megcsinált a faluban, például a hatvanmilliós óvodafejlesztést is.”
A part, háttérben a kikötővel
A fejlesztő cég tehát hozzájárult ahhoz, hogy az állam tulajdonában maradt, de a Pro-Mot vagyonkezelésébe került 10 hektárnyi területen köztulajdonú részek is legyenek.
Mivel az utóbbi egy telekként volt nyilvántartva, fel kellett osztani. 2017. március 31-re ez meg is jelent a tulajdoni lapon.
Az államon lett volna a sor
Ezután már csak az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) hozzájárulása (illetve részéről a köztulajdonba kerülés elindítása) volt hátra. De hiába érkeztek Budapestre az ezt kérő önkormányzati levelek, az MNV nem lépett, és időhúzó válaszokat adott. „Magyarán megmondva magasan szartak ránk. A Pro-Mot kezdeményezte a településrendezési megállapodást, de az MNV ezt nem tekintette kötelező érvényűnek” – mondja a volt polgármester.
Ugyanakkor a nemzeti vagyonról szóló 2011-es új törvény is magyarázhatja a cég nyitottságát az önkormányzati igényekre, mert jelentősen csökkentette annak lehetőségét, hogy a Pro-Mot valamikor megvehesse a vagyonkezelt területet – vagy akár csak azt a részét, mely az önkormányzatnak átadandó részek után megmarad.
Aztán 2018. július 26-án az Appeninn Zrt. (Mészáros Lőrinc érdekeltsége) kiadott egy közleményt, miszerint előző nap megvette a Pro-Mot többségi tulajdonrészét. A kisebbségi részesedést a Lexan Aliga Kft. vásárolta meg. A tranzakció 2019. januárjában zárult le.
Fekete Barnabás: „Ezután nem volt kivel tárgyalnunk, senki nem jött el. Pedig, ha bármely településen megjelenik egy új beruházó, először az önkormányzattal tárgyal”.
A fölvásárlás után viszont az állam aktivizálódott.
A kormány 2020. augusztusában nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette a Club Aliga beruházást. A rendeletben gyakorlatilag minden beépítési korlátozást megszüntetett, sőt, egyenesen megtiltja, hogy közutakat lehessen kialakítani a területen. „Volt egy rendezési tervünk, egy településfejlesztési megállapodásunk, és a rendelet ezeket kilőtte” – mondja a volt polgármester.
Nemcsak a szabályozás megváltoztatása, hanem hatalmas összegű direkt állami támogatás is mutatja az állam másféle viszonyulását az új tulajdonosokhoz. A Pro-Mot Kft. 7,35 milliárd forintot nyert el a turizmus fejlesztésére szolgáló Kisfaludy-programból a „balatonvilágosi Club Aliga hotel és élményközpont fejlesztésére”.
A Kisfaludy-program kikötőfejlesztési-alprogramjából pedig 999 millió 921 ezer forintot kapott.
A Pro-Mot új tulajdonosai tehát közel 8,5 milliárd forint állami támogatást, valamint a szabályozási környezet számukra maximálisan kedvező átalakítását kapták a Club Aliga fejlesztéseihez. Valamint az önkormányzati igények jogszabályi kiiktatását.
A Lexan és Szivek Norbert
Az Appeninn Nyrt. korábban Mészáros Lőrinc és Tiborcz István közös cége volt, majd idén áprilisban előbb Mészáros, majd Tiborcz is kiszállt, a főbb új tulajdonosok Jellinek Dániel, Balázs Attila és az OTP-csoport lettek.
A Lexan Aliga az Opten cégadatbázis szerint 2018.06.27-én (a felvásárlás bejelentésekor) alakult, székhelye a budapesti Hercegprímás utca 12., ügyvezetője Komonczi Zsolt.
Tulajdonosa a Lexan Holding Zrt., ami a sajtó szerint a Tiborcz Istvánnal is üzletelő Szivek Norberthez köthető: a székhely és a vezető tisztségviselők is ugyanazok több cégnél is.
A Lexan Holding székhelye ugyanott, a Hercegprímás utca 12-ben van, mint a Lexan Aligáé, és a vezérigazgatója szintén Komonczi Zsolt. A holdingban cégjegyzésre jogosult volt korábban Bajor András Gyula is, egyik részvényese pedig dr. Bolevácz Éva, aki a 444 egy cikke szerint néha Szivek Norbert ügyvédjeként is feltűnik.
Szivek Norbert a cégjegyzék által rögzítetten is tulajdonosa a Nones Holding Vagyonkezelő Kft-nek, melynek székhelye ugyanúgy a Hercegprímás utca 12. A Nones pedig tulajdonosa a CRETUM Management Kft-nek (szintén a Hercegprímás utcából). Itt is felbukkant Bajor András, és jelenleg is ügyvezetője Komonczi Zsolt. A Cretum másik tulajdonosa pedig a LEXAN Holding.
Egyébként a Szivek a Szivekért alapítvány is ide, a Hercegprímás utca 12-be van bejegyezve.
A Lexan és a körülötte lévő cégcsoport és Szivek Norbert kapcsolódása azért érdekes, mert 2018. július 26-án, amikor bejelentették a Pro-Mot fölvásárlását, Szivek Norbert még az MNV vezérigazgatója volt. 2018. augusztus 31-ig szűnt meg a munkaviszonya.
A forgóajtó-jelenség
Forgóajtó-jelenségnek (revolving door) azt nevezik, amikor vezető beosztású emberek az állami-, illetve az ahhoz kapcsolódó magánszektor között váltanak munkahelyet. Tehát például egy állami szabályozó szervezettől a szabályozotthoz, egy piaci szereplőhöz megy valaki dolgozni. Az üzleti életben léteznek összeférhetetlenségi szabályok, versenykizárási klauzulák az ágazaton belüli munkahely-váltásról, de ez az állam esetében is fontos. Hiszen egy állami, vagy önkormányzati intézmény vezetője az állami érdekek rovására kedvező helyzetet teremhet egy magánvállalat számára (pl. kedvező törvényi szabályozással, előnyös privatizációs szerződésekkel), majd átigazolhat az érintett vállalat vezetőségébe.
Szivek Norbert
A 18 ezer milliárd forint értékű állami vagyont kezelő MNV Zrt. nyilvánosan elérhető belső szabályzatai nem foglalkoznak ennek szabályozásával. A cég etikai kódexének 11. pontja annyit említ, hogy "munkahelyváltáskor is tisztességesen kell eljárni".
Mint írtuk, a Lexan Aliga cégpapírjaiban ugyan nem bukkan föl Szivek Norbert neve, de a cég nyilvánvalóan és több ponton kapcsolódik hozzá. Ezért, és mivel az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény szerint az MNV vezérigazgatója felett az alapvető munkáltatói jogokat (munkaviszony létesítése és megszüntetése, javadalmazás) a miniszter (történetünkben Bártfai-Máger Andrea), az egyéb munkáltatói jogokat viszont az Igazgatóság gyakorolja, az utóbbiakhoz fordultunk. Azt kérdeztük, hogy milyen jogszabályi, illetve az MNV belső szabályzataiban található biztosítékok léteznek az MNV vezérigazgatójának üzleti érdekeltségei és az MNV által kezelt, tulajdonolt vagyonelem közötti kapcsolatok kizárására, illetve, hogy a vezérigazgatói munkaszerződésekben léteznek-e ilyen megkötések.
Sajnos két hét alatt nem kaptunk választ.
Az MNV sajtóosztályától emellett azt is megkérdeztük, hogy létezik-e a cégnél valamilyen biztosíték a forgóajtó-jelenséggel szemben, de ők sem válaszoltak.
Megkerestük Mészáros Józsefet is, aki akkor az MNV felügyelőbizottságának elnöke volt, most pedig a Magyar Államkincstárat vezeti, de ő sem reagált.
Úgy tűnik, a magyar jogszabályok és az MNV belső szabályzatai semmilyen biztosítékot nem adnak arra, hogy ha valaki a vagyonkezelőnél döntési joggal dolgozik, akkor ne alakíthassa úgy a döntéseit, hogy amikor átlép céges érdekeltségeihez, a szabályozói, szerződési környezet már kényelmes legyen.
Indulhat a „grandiózus településfejlesztési program”
Rada Enikő, az Aligai Fürdőegyesület, a köztulajdonba kerülésért évtizedek óta küzdő helyi civil szervezet titkára elkeseredett: „Az MNV nem akarta bejegyezni a változtatást, aztán miután megvették a céget, megtiltotta, hogy közterületet lehessen bejegyeztetni, és minden szabályozás alól felmentették a fejlesztőt. Hozzá annyira megemelték a beépíthetőséget, ami milliárdokat jelent a fejlesztőnek. A terület legnagyobb részén 80 százalékosra, belvárosi, ötödik kerületi szintre emelték a beépíthetőséget. Ez a kormányrendelet súlyosan aránytalan, mert nagyon kedvez a fejlesztőnek, és nagyon előnytelen a köznek”.
A fideszes sajtóbirodalomhoz, a KESMA-hoz tartozó Somogy megyei hírportál december 8-án lelkes cikket közölt a Club Aligáról Nagyszabású beruházás előtt áll Balatonvilágos címmel.
„A Pro-Mot Hungária grandiózus településfejlesztési programjának mindenki a haszonélvezője lehet” – írják. A beruházó cég ügyvezetője szerint: „Megújulva adjuk vissza Aligát a magyar embereknek!” „A település önkormányzatával megkezdődött a közös munka annak érdekében, hogy a létrejövő településrész maximálisan szolgálja az ott élők érdekeit is.”
„Az előzetes tárgyalások alapján úgy vélem, hogy alaptalan az aggodalom, hiszen a beruházó elemi érdeke, hogy mindenki számára elérhetőek legyenek a létrehozott elemek – nyilatkozta Takács Károly, Balatonvilágos polgármestere”.
A Pro-Mot és az Appeninn tehát az új önkormányzattal már tárgyal, de nem lehet tudni, miről. A részt vevő képviselőkkel bennfentesi nyilatkozatot írattak alá, a tárgyalások titkosak.
Mi is megkerestük Takács Károlyt, Balatonvilágos új polgármesterét, de ő sem akart nyilatkozni a megbeszélésekről. Kérdésünkre, miszerint továbbra is az-e az önkormányzat célja, hogy a három út a köz számára ezután is járható legyen, és maradjanak közterületek, végül igennel felelt.
Tény, hogy 2020. július 13-án az új polgármester még levelet írt a Pro-Motnak. Ebben kéri, hogy a cég kezdeményezze a vagyonkezelési szerződés részleges felbontását az MNV-nél, hogy a kérdéses ingatlanok a „nemzeti vagyon részeként” önkormányzati tulajdonba kerülhessenek.
Ez a levél még az augusztusi kormányrendelet előtt született. Egy szeptemberi ülésen Takács Károly már így beszélt a 24.hu cikke szerint: „Nincs jogi lehetőségünk szinte semmi! Egyedül a jóindulatukra vagyunk bízva”.
És van igazsága Takács Károlynak, mert a kormányrendelet egyértelműen kimondja: „telkek közterületként, illetve közútként nem alakíthatók ki”. Vagyis, ami eddig - legalább potenciálisan: ha az MNV odaadja az önkormányzatnak - forgalomképtelen terület volt, az már forgalomképes, értékesíthető. És mivel a Pro-Mot-nak elővételi joga van, így ő lehet annak is a tulajdonosa. Így végül a Club Aliga egésze magánkézbe kerülhet. És akkor akár föl is parcellázható, mint a balatonvilágosi part többi része.
De erről egyelőre nincs szó: az új Pro-Mot-nak is csak vagyonkezelői szerződése van. Viszont a NER-közelbe került cégnek még úgy sem kockázatos fejlesztenie, hogy azt egy nem a saját tulajdonában lévő területen teszi. Főleg, mivel akkora állami támogatást is kapott, hogy csak bónusz, ha a fejlesztések után még profitot is termel majd a cég.
A hajdani Club Aliga területéből viszont köztulajdonba semmi sem került, és úgy néz ki, már nem is fog.
A volt polgármester azt mondja, tavaly azért sem indult újra a választáson, mert „láttam a kilátástalanságot, hogy amiért küzdöttünk, hamuba hullt, nincs beleszólás, nincs ráhatás, azt csinálnak, amit akarnak. Fájdalmasan érint, hogy a NER-lovagok kiszorítják az embereket a Balaton mellől”.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!