Kórházakban is terjed a koronavírus, de valószínűleg nem kiugróan

Több kórházban is terjedhet a Covid-fertőzés, nemrég kiderült, hogy a Honvédkórház neurológiai osztályát be is zárták emiatt. Csilek András infektológus szerint ez azonban nem kiugró, és most nem is túl laza a szabályozás. A járvány közvetlen áldozatainak száma közben napokon belül elérheti a 48 ezret.

Az elmúlt hétről a járvány 140 újabb áldozatát jelentette az állami egészségügy. Velük együtt 47 938 főnél jár a magyarországi közvetlen áldozatok száma.

Naponta átlagosan nagyjából 1300 új fertőzöttet regisztráltak. Pillanatnyilag 1371 koronavírusos fertőzöttet tartanak nyilván a kórházakban, ami némi csökkenés a múlt heti számhoz képest. Közülük 25 ember állapota olyan súlyos, hogy lélegeztetőgéppel tartják őket életben.

Kórházakban is terjedhet

Nemrég derült ki, hogy Honvédkórház neurológiai osztályán annyira terjedt a koronavírus-fertőzés, hogy inkább bezárták. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) pedig átirányította a neurológai ellátást igénylő felnőtt betegeket négy másik kórházba.

Mindez még szeptember végén történt, de csak pár napja derült ki Kunetz Zsombor orvos és egészségügyi szakértő révén.

Olvasóink más kórházakból is jeleztek hasonló problémát az elmúlt hónapok során több vidéki kórházból. Volt, akinek a rokona például negatív teszttel került be súlyos veseproblémával, és a kórteremben fertőződött meg, ahová érkezhetett olyan új beteg, akit nem teszteltek előtte koronavírus-fertőzésre.

Azt eddig nem kívánta nyilvánosságra hozni az állam, hogy hányan fertőződhettek meg kórházakban. De ezt egyébként nyilvántartják, az ügyben megkérdeztük az Országos Kórházi Főigazgatóságot.

Nem új jelenség, a fertőzés pedig még nem betegség

Ennek kapcsán a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke, Csilek András infektológust múlt héten azt mondta a Szabad Európának, hogy a kórházi terjedés önmagában nem új vagy szokatlan: ahol sok beteg ember van összezárva, ott még akár könnyebben is meg lehet fertőződni, mint egy koncerten vagy egy moziban.

Az is fontos kérdés szerinte, hogy az illető valóban a kórházban kapta el, vagy már otthonról hozta, miután a fertőzésnek hosszú lappangási ideje is lehet. Van különbség aközött is, hogy valaki sars-cov2 pozitív, ha letesztelik, de semmilyen tünete nincs, vagy Covid-beteg, lázzal, köhögéssel, tüdőgyulladással.

A járvány kezdetekor a sars-cov2 pozitívaknak többnyire volt Covid-betegsége is, az oltások hatására és a vírus mutálódása miatt azonban egyre kevesebb emberben alakul ki súlyos betegség, magyarázta az infektológus.

Mint mondta, jelenleg nem kötelező minden kórházba érkező beteget koronavírusra szűrni, de a mentők megteszik, tehát akit mentő visz be, az leszűrik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha negatív, akkor ne lehetne benne már a vírus, vagyis be lehet vinni a kórházba negatív teszttel is a fertőzést.

Lassan azon is el kell gondolkozni szerinte, hogy a tünetmentes pozitív betegeket továbbra is Covid-osztálya különítsék-e el, nem lenne-e jobb helyben elkülöníteni, hogy a primer betegségével foglalkozó osztályon lássák el, mert ez lenne a beteg érdeke.

Csilek András szerint nem túl laza az a szabályozás, hogy nem kell minden beérkező beteget koronavírusra tesztelni, de a kórházon belül be kell tartani az ismert higiéniai szabályokat. Sok osztályon egyébként megteszik, hogy minden új beteget szűrnek, például olyan esetben, amikor a vizsgálat aerosol-képződéssel jár.

Elmondása alapján számoltak is azzal, hogy az iskolakezdés után két héttel megszaporodnak az esetszámok. De meg sem közelítette a korábbi hullámok nagyságát – mondta Csilek András. Ezt követően csökkenés volt, most pedig stagnálást tapasztalnak.

Ahogy hűl az idő, biztos lesz esetszám-növekedés, mert a megfázások miatt fellazult orrnyálkahártyán könnyebben bejut a vírus, de a korábbi hullámokhoz hasonló mértékű járványra már nem számít. Most az esetek nagy része nem Covid-beteg, hanem más betegséggel kerül kórházba, csak kiderül, hogy sars-cov2 pozitív – mondta az infektológus.

Az oltásokkal kapcsolatban elmondta még, hogy szerinte félévente nem szükséges oltatni, elég évente, ahogy az influenza esetében is történik, és ott is csak azért, mert mutálódik a vírus.

Még hiányoznak azok a kutatások, hogy mennyi oltás kell

– tette hozzá. Ez attól is függ, hogy hogyan változik a koronavírus. Amennyiben úgy mutálódik, hogy ismét tömegesen okoz súlyos betegséget, például tüdőgyulladást, akkor újra el kell kezdeni szigorúbban venni az oltásokat, főleg a krónikus betegeknél, magyarázta a MOK megyei elnöke.

Eggyel tágabban a kórházi fertőzésekről szólva elmondta, hogy ez sajnos továbbra is létező és súlyos probléma, de a korábbiakhoz képest ezen a területen sincs kiugrás. Ahol sok beteg ember fekszik közel egymáshoz, és antibiotikumot kapnak, ott könnyen kialakul egy rezisztencia a baktériumokban az antibiotikumokra.