Egy védőoltás fog véget vetni a világjárványnak?

Nagy valószínűséggel igen. Egy járvány akkor ér véget, ha a populációban kialakul a nyájimmunitás. Ha ezt természetes úton érnénk el, az óriási áldozatokkal járna. A másik megoldás, hogy védőoltásokkal mesterségesen érjük el a nyájimmunitást. A SARS-CoV-2 esetében úgy becsülik, már akkor megállhat a járvány, ha a populáció 50-60 százaléka védett. Míg a vakcináknak megelőző szerepük van, addig a gyógyszerekkel a már megbetegedett embereket lehet meggyógyítani, vagy enyhíteni a tüneteiket.

Igaz, hogy erre a koronavírusra nehezebb oltást készíteni?

A hagyományos vakcinák azzal alakítanak ki védettséget, hogy magát a kórokozót juttatják be a szervezetbe. Ez lehet inaktivált vagy élő, attenuált (gyengített) vakcina. Az inaktivált vakcina esetében megölik a kórokozót, és úgy viszik be a szervezetbe, a gyengített vakcinák esetében pedig – ha vírusról van szó –, akkor sejtkultúrán szaporítják, és így jelentősen lecsökken a virulenciája. Az élő vakcina általában jobb immunitást okoz ­– de ha csökkentett mértékben is – képes a szervezetben szaporodni. Emiatt körültekintőbben kell ezt tesztelni, mert ha valakinek van egy fel nem tárt immunológiai problémája, akkor esetleg komolyabb mellékhatásokat okozhat. A koronavírus-járványnál nem is nagyon jön szóba ez az élő vakcina (egyetlen cégről tudok, aki ilyet fejleszt). Az élő vakcina esetleg úgy jöhet szóba, ha elsőként egy más típusú vakcinával oltanak és csak ezt követően azzal.

Vannak viszont új típusú vakcinák, ilyen például a Pfizer-BioNtech és a Moderna védőoltása is, amikről azt mondják, hogy 95 százalékos körüli a hatásosságuk. Ezek az úgynevezett messenger (m)RNS-alapú vakcinák. A koronavírus örökítőanyaga egy hosszú RNS-ből áll, ami kisebb mRNS-t képez. Ezek a védőoltások az mRNS-t juttatják a szervezetbe, amik a vírus fehérjéket kódolják, a szervezet pedig ezek ellen kezd el ellenanyagot termelni. Emberi gyógyászatban ilyet még nem alkalmaztak. Ezek az oltóanyagok már több más vakcinával együtt a harmadik fázisban vannak.

Mit jelent, hogy a harmadik fázisban van?

Egy védőoltás a kifejlesztése során négy klinikai fázison megy keresztül. Az egyes fázisban néhány, a kettesben néhány száz, a hármasban néhány ezer emberen tesztelik. A négyes klinikai fázisban már törzskönyvezték, piacon van a készítmény, és az utánkövetés zajlik. Most a Pfizer vakcina fejlesztését is azzal gyorsították meg, hogy összevonták az egyes és a kettes fázist, ami után egy normál harmadik fázis következett. Ezzel gyorsult a folyamat, de a fázisok összevonása miatt a populációra nem jelent nagyobb kockázatot, mint bármely más vakcina.

Az orosz vakcinát azonban úgy törzskönyvezték, hogy a harmadik fázist még nem fejezték be. Ugyanakkor egyelőre csak korlátozott használatot írtak elő, Magyarországra is érkezik az orosz oltóanyag-mintából, de ahogy a külügyminiszter nyilatkozott, azt még magyar szakemberek is vizsgálni fogják.

Ha jól értem, az orosz és a kínai is vakcinával az a probléma, hogy a fejlesztési folyamat nem átlátható.

A vakcinafejlesztésnél nagyon fontos az átláthatóság, de ugyanennyire számít a kutatás függetlensége a politikától. Ha mindkettőt illetően kétségek merülnek fel, akkor óvatosabbnak kell lennünk.

Az orosz Szputnyik V. egy adenovírus alapú vakcina. Az adenovírus vektort más kórokozók esetében már sikerrel használták, és tudomásom szerint magával a vektorral nem merültek fel problémák. Adenovírus-alapú Covid-oltást fejlesztenek Oxfordban is, de itt nem humán, hanem majom vírus vektort használnak.

Ennél a koronavírusnál rendben előjön, újra lehet fertőződni, mert gyorsan lecsökken az antitestek száma. Ez nem befolyásolja a védőoltás hatékonyságát?

A szerzett immunitásnak két fajtája van. Vannak B-sejtek által termelt antitestek. Ezeknek az a feladata, hogy megakadályozzák, hogy a vírus bejusson a sejtekbe, és ezek jelenlétét nézik a jelenleg használatos gyorstesztek egyik fajtájával. Van ugyanakkor a T-sejtes védekezés is, ez akkor fontos, amikor a vírus már bejutott a sejtekbe: a T-sejtek öngyilkosságra késztetik a vírussal fertőzött sejteket. Az is fontos, hogy hiába csökken le egy idő után az antitestek mennyisége, a védekezés során képződött memóriasejtek – melyek mind a B mind a T sejtekből képződnek – megmaradnak, amiknek köszönhetően egy következő fertőzés esetén sokkal hamarabb reagálni tud az immunrendszer. Az immunvédekezésben a legfontosabb tényező az idő, ha ezt le tudjuk csökkenteni, nyert ügyünk lehet.

Ajánlás a koronavírus elleni védőoltás kiosztásához

A vírus mutálódása hatással lesz a védőoltás hatékonyságára?

Ezt most még nem lehet tudni. A vírusok általában folyamatosan mutálódnak, itt Európában és Magyarországon sem az a verziója van a koronavírusnak, ami Kínából kiindult. A mutációk egy jelentős részének nincs hatása a vakcina vagy az előző fertőzés által kialakított immunvédekezésre, az olyan mutáció okoz problémát, ami a kikerüli legalább részben a korábban kialakult immunvédekezést. Ha egy állatba kerül be a vírus, mint például most Dániában a nyércekbe, akkor az eltérő gazda miatt a vírus egy gyorsabb evolúción mehet keresztül, és visszakerülve az emberbe ez az említett okok miatt problémát jelenthet. Nem tudjuk azonban, indokolt volt-e a dán nyércek kiirtása.

A Pfizer-BioNtech és a Moderna is azt mondja, hogy 90 százalék feletti az oltásuk hatékonysága, ez mennyire számít jónak?

Semmilyen vakcina nem véd 100 százalékban, ami azt jelenti, hogy esetenként olyan ember is el tudja kapni a fertőzést, akit beoltottak. Csak kisebb az esélye, hogy elkapja, ha pedig elkapja, akkor kevésbé súlyos lesz a betegség. A 90 százalék feletti hatékonyság nagyon jó arány, hiszen ha mindenkit be lehet oltani egy ilyen vakcinával, akkor kialakul a mesterséges nyájimmunitás – hisz a Covid estében úgy becsülik, az emberek 50-60 százalékának kell védettnek lennie, hogy megálljon a járvány. Egy 90 százalékos vakcinával elég beoltani az emberek nagyjából 70 százalékát a nyájimmunitás kialakításához.

Mikorra várható, hogy lesz elérhető oltás?

Pfizer például azt mondta, hogy decemberben, januárban be tudják oltani Amerikában a legvédettebbek jelentős részét, tavasszal meg talán az egész országot. Jövőre csak a Pfizer le tud majd gyártani 1,3 milliárdnyi vakcinát. Arra számítok, hogy Európa prioritás lesz, és rövidesen több gyártó oltóanyaga is beérhet. Az amerikai Moderna, valamint az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közösen fejlesztett koronavírus-vakcinájáról is bejelentették, hogy jelentős immunválaszt váltanak ki, de sok más gyártó oltóanyagának fejlesztése is előrehaladott állapotban van. Óriási a verseny, jövő őszre nagy valószínűséggel már lesz megbízható és tömegesen beadható védőoltásunk.

Előfordult már olyan, hogy évekkel később derült ki, milyen súlyos mellékhatása lehet egy szernek, a Contergan példája a leghírhedtebb. Megtörténhet hasonló a Covid-védőoltás esetében?

Az egy gyógyszer volt. Vakcinák esetében eddig ilyen eset – tudomásom szerint – nem fordult elő.

Ön beadatná magának a Pfizer BioNtech, a Moderna, vagy a Szputnyik V oltást?

A Pfizert vagy a Modernát mindenképpen beadatnám, az orosz vakcinát illetően még várnék további vizsgálatokra. Virológusként azt mondom, hogy az orosz vakcinának valószínűleg alacsony lehet a kockázata, hiszen más betegségek esetén használták már, a hatásossága viszont a jelen tudásunk alapján, még nem kellően igazolt. Nyilván a kormány megpróbál minden lehetőséget kihasználni, hogy hatékony és megbízható vakcinához jusson Magyarország. Ami viszont még probléma lehet az oltással kapcsolatban, az épp az oltásellenesek növekvő tábora.

Nálunk ez mekkora probléma?

Korábban csak néhány olyan szülőről lehetett hallani, aki nem adatta be gyerekeinek a kötelező védőoltásokat. A közösségi oldalakon azonban összeszerveződnek ezek az emberek, és mára óriási tömeget alkotnak. Hiába tilt le a Facebook egy-egy ilyen csoportot, átírnak két betűt a nevükben és újraszerveződnek.

A John Hopkins Egyetem nemrégiben végzett egy vizsgálatot. Ebben azt kérdezték az emberektől, szerintük igaz-e, hogy a hivatalos szervek a valósnál sokkal több halálesetet jelentenek a nyilvánosság felé, hogy elhitessék az emberekkel van járvány, miközben nincs is? Magyarországon a megkérdezettek 36 százaléka értett egyet az állítással, ami nagyon nagy szám. Németországban ez a szám „csak” 28 százalék, mégis ott is hatalmas tüntetések szoktak lenni a járványintézkedések ellen.

Rengeteg a téveszmékre és a konspirációs elméletekre fogékony ember, a szellemi vezetőiket pedig gyakran sanda szándékok vezérlik. A vitaminkirály azt mondja, hogy a vitaminok annyira megerősítik az immunrendszert, hogy egy „vírussal teli fürdőkádban” fürdeni is lehet. Egy másik motiváció pedig a pártépítés is lehet, ezt megfigyelhetjük idehaza és Németországban is. Szörnyű lenne, ha a valóságtagadás parlamenti szerephez jutna.

Van akkora ereje az oltásellenes mozgalomnak Magyarországon, hogy az közegészségügyi károkat tudjon okozni?

Egy napokban történt felmérés szerint a magyar lakosság igen jelentős része nem adatná be a vakcinát magának és a családjának. Ha nálunk nem fogják kötelezővé tenni a koronavírus elleni oltást, az nagy problémát fog jelenteni. Hozzáteszem, hogy a járvány nem ismeri a határokat, az oltásokat világszerte meg kellene szervezni, hogy végleg megszabaduljunk a vírustól.

Ön szokott vitázni oltásellenesekkel. Meg lehet győzni őket tudományos érvekkel?

Akik Gődény György csapatához csapódtak, azokat javarészt nem lehet meggyőzni. Ők nagyon erős érzelmekkel hisznek a vezérüknek és a téveszmékben. A kutatások azt mutatják, hogy minél alacsonyabb valakinek az iskolázottsága, annál fogékonyabb ezekre a nézetekre. Sokan azt mondják, hogy az a fő probléma, hogy nem jó a természettudományi oktatásunk. Én nem így gondolom. Nem az a gond, hogy nincs például elég biológiaóra, hanem az, hogy azt kellene tanítani az embernek, hogyan lehet a problémákat értelmes alapon megközelíteni, hogyan lehet az érvelési hibákat felismerni másokban és magunkban. Így kellene megreformálni az oktatást világszerte.

Érdekesnek találta cikkünket? Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát! Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!