Csak az ársapkás szerbek és szlovénok tankolhatnak olcsó magyart

Hatósági áras üzemanyaggal tankolható a külföldi rendszámú autó, ha az adott országban az üzemanyag szintén hatósági áras, és a külügyminiszter rendeletben megállapítja, hogy ezen országban a magyar rendszámú autós is jogosult a hatósági áras üzemanyagra

Mégiscsak tankolhatnak külföldiek olcsóbb üzemanyagból Magyarországon, de csak azok, akiknek a hazájában szintén hatósági áras az üzemanyag, vagyis jelen állás szerint a szerbek és a szlovének. A hét elején életbe lépett a háborús veszélyhelyzet, amire jogászok szerint a még nagyobb hatalmon kívül semmilyen oka nem volt a kormánynak. Mindeközben az igazságügyi tárca elfelejtette a Pegasus-botrány részleteit, de a megfigyelési engedélyek aláíróit – biztos, ami biztos – titkosították. Magyarországon ötven–százezer forintért lehet lányokat vásárolni. Az ukrajnai menekülthelyzet rávilágított az emberkereskedelem évtizedes problémáira.

Amnézia

Úgy tűnik, minél jobban múlik az idő, annál kevesebbet tudnak az illetékesek a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelésekről – legalábbis úgy tesznek. A több országot érintő Pegasus-botrány nyomán az Európai Parlamentben márciusban külön vizsgálóbizottság alakult, hogy feltárja: sértettek-e uniós jogot a tagállamok, mindenekelőtt Magyarország és Lengyelország a kémszoftver felhasználása során. A bizottság Magyarországra jön majd vizsgálódni, és felmerült az is, hogy a témában hallgassák meg Varga Juditot. Csakhogy a miniszternek nincs sok mondanivalója.

Míg tavaly nyáron még tudta az Igazságügyi Minisztérium, hogy addig hány ilyen adatgyűjtést engedélyezett, most közölte, hogy nem tartja nyilván, csak a kérelmek számát. Azt pedig titkosították, hogy ki írta alá az engedélyeket.

Ehhez kapcsolódóan: Elfelejtette az igazságügyi tárca, amit eddig tudott a Pegazus-ügyről

A hvg.hu három kérdést intézett az ügyben illetékes tárcához, ám ezek egyikére sem kapott konkrét választ, hiába telt le az erre törvényileg megszabott, maximálisan kilencvennapos határidő. A kérdezőnek mindössze egy dolgot sikerült megtudnia – azt, amit nem is kérdezett. Nevezetesen azt, hogy „2021-ben 1469 db külső engedélyhez kötött információgyűjtés-előterjesztés került az igazságügyi tárcához benyújtásra, egyéb közérdekű adatot nem tartunk nyilván”. Így azt sem, hogy a kérelmek közül hányat utasítottak el.

Korábban egyébként a tárca hasonló közérdekű adatigénylésekre rendre kiadta a megadott engedélyek számát, még tavaly nyáron is. Akkor a július 19-ig – a Pegasus-botrány kirobbanásáig – megadott engedélyekről közöltek pontos számot. E szerint minden korábbinál több, átlagosan csaknem napi öt, összesen 928 esetben engedélyeztek tavaly nyár közepéig nemzetbiztonsági célú titkos adatgyűjtést. A portál azt is megtudta, hogy titkosították a megfigyelési botrány engedélyezőit.

Lányok kilóra – emberkereskedelem Magyarországon

Napi húszmillió eurót keres a román emberkereskedelmi maffia az áldozatain. Szakértők szerint Románia ugyan sokkal fejlettebb alvilági hálózatot működtet, de Magyarországon is adják-veszik az embereket, mint a tárgyakat. Az árat mindig a helyzet határozza meg. Van, akit húsárban vesznek meg, ötven–százezer forintért, és van, akit a saját családja ad oda a striciknek tartozás fejében.

Az ukrajnai menekültválság miatt a probléma egész Európában eszkalálódott. Legutóbb Ausztriában tűntek el ukrán menekült nők a gyermekeikkel együtt.

„A stricik lemennek a határra, ígérnek a lányoknak mindent; pénzt és azt is, hogy kiküldik őket Svájcba, Olaszországba vagy Németországba dolgozni. A stricik előre le vannak szerződve a bárokkal. Bár konkrét esettel nem találkoztam, de hallottam, hogy a futtatók is rámozdultak a menekültekre. Az ukrán nők amúgy is szépek, meg hát őket könnyebb is megdumálni, mint a magyar csajokat, mert azok már ki vannak rafináltosodva”

– magyarázta informátorunk, aki azt is elmondta: a szexmunkás lányokat általában a Keleti pályaudvar parkolójából indítják útnak, ahol kisbuszok várják őket. A logisztika már évekkel ezelőtt kiépült a lányok fuvarozására: egy vállalkozói kör turnusváltásban hozza-viszi őket. De Magyarországon is sokan vannak, akik nem önszántukból lesznek szexrabszolgák. Van, akit eladnak, és van, aki a családja tartozását dolgozza így le.

„Egy lázcsillapító áráért is eladnak lányokat, de ez elsősorban az uzsorára vonatkozik. Korábban az enyingiek konkrétan bélszínárban vették a lányokat, vagyis húsárban, de most olyan drága lett a hús, hogy még annál is olcsóbban megkapják őket. Átlagosan egy lány ára olyan ötven- és százezer forint között mozog. De volt olyan kislányom is, akit ki kellett menekítenünk a családjából, mert az apja pár fröccsért a kocsmáros ölébe ültette. Azt, hogy mennyiért adják vagy veszik meg a lányokat kilóra Magyarországon, mindig a helyzet adja. Helyzet pedig sokszor van”

– mondta a Szabad Európának Tóth Ákos. Az Age Of Hope Alapítvány vezetője szerint többnyire az uzsorák végződnek szexrabszolgasággal. Az adósságspirálból kevesen tudnak kiszállni.

Ehhez kapcsolódóan: Van, akit egy lázcsillapító áráért vesznek meg – emberkereskedelem Magyarországon a háború idején

„Vagy az van, hogy a kamatos pénzt nem tudják visszafizetni, ezért előbb-utóbb a házat kell a minibankárok nevére íratni. Ha nincs ház vagy már rég az uzsorás nevén van az is, és már nincs mit adni neki a tartozás fejében, sokszor a kislányokat viszik el. Alapvetően nem arról van szó, hogy az ember az elején milliókat kért kölcsön. Konkrétan volt olyan eset, amikor tényleg egy doboz lázcsillapító árát kérte az ember az uzsorástól, és a vége az lett, hogy a lányát vitték el”

– mondta a szakember.

Minden menekültkrízis vissza nem térő alkalom az emberkereskedők és az embercsempészek számára, hiszen viszonylag gyorsan és sokat kereshetnek mások kilátástalan helyzetén. És élnek is a lehetőséggel – mondják a magyar szakértők, akik szerint a hangzatos cselekvési tervek ellenére az Ukrajna elleni orosz háború nem segítette az emberkereskedelem és a kizsákmányolás európai visszaszorítását, viszont ráirányította a környező országok figyelmét az évtizedek óta jelen lévő súlyos problémára.

Ársapkás külföldiek, szevasztok!

Csütörtökön bejelentették, pénteken életbe is lépett a kormány új szabályozása, amelynek értelmében külföldi rendszámú autósok számára nem érvényes a hatósági ár a benzinre és a dízelre, csak piaci áron tankolhatnak – ám vannak kivételek. Azon országok autósai itthon is élvezhetik a hatósági árat, ahol szintén létezik ársapka az üzemanyagon, és azt a magyarok is igénybe vehetik. A Mol arra kéri az autósokat, vigyék magukkal a forgalmit a fizetéshez, hogy igazolni tudják a jogosultságot a hatósági árra.

„Az üzemanyag nem hatósági áras termék, ha azt külföldi rendszámú jármű töltésének céljából értékesítik” – olvasható a Magyar Közlöny legfrissebb számában, amely csütörtök éjfél előtt jött ki, néhány perc felkészülési időt hagyva a benzinkutaknak. Az új szabályok többsége ugyanis már péntektől hatályba lépett.

A bejelentéshez képest újdonság volt a kormányrendeletben, hogy hatósági áras üzemanyaggal tankolható a külföldi rendszámú autó, ha az adott országban az üzemanyag szintén hatósági áras, és a külügyminiszter rendeletben megállapítja, hogy ezen országban a magyar rendszámú autós is jogosult a hatósági áras üzemanyagra. Jelenleg Szerbiában és Szlovéniában van a régióban a magyarhoz hasonló hatósági ár.

Ehhez kapcsolódóan: Megjelent a benzinárstop módosítása, egyes külföldiek mégis tankolhatnak hatósági áron

Kényszerképzetek

Jogászok szerint semmi alapja nincs a háborús veszélyhelyzet kihirdetésének, az csak a Fidesz kényelempolitizálását szolgálja. A Magyar Helsinki Bizottság jogásza alaptalannak tartja a háborús félelmeket, amit szerinte igazán félteni kell, azok a demokratikus jogállami hatalomgyakorlás és a fékek és ellensúlyok rendszere. Bár elvileg az Alkotmánybíróság kontrollt gyakorolhatna a rendeletek felett, mégsem dolgozik hatékonyan – állítja a TASZ jogásza. Szerinte éppen emiatt az is elképzelhető, hogy hosszasan alkotmányellenes rendeletek maradnak a rendszerben.

Arra, hogy a kétharmados parlamenti többség közepette miért nem törvénymódosítókkal ír felül törvényeket a magyar kormány, nincs észszerű magyarázata az általunk megkérdezett jogászoknak. Egy olyan parlamentáris berendezkedésben, ahol az ellenzék meg tudna hiúsítani egy törvénymódosítást, lenne értelme a rendeleti kormányzásnak. Miután azonban abszolút többsége van a Fidesz–KDNP-nek a parlamentben, az ellenzék még akkor sem tudna megvétózni semmit, ha fogcsikorgatva akarná.

Ehhez kapcsolódóan: Akkor van veszélyhelyzet, amikor csak a kormány akarja

Interjúalanyaink állítják: az elmúlt két évben a Fidesz egyszerűen rákapott a kétharmadon felüli extra teljhatalom ízére. A bónuszok: kényelempolitizálás, zéró diszkomfortos helyzet, nem létező parlamenti viták, gyors döntések. Azt csinálnak, amit akarnak, és úgy, ahogy csak akarják. A Holdról is látszó áprilisi Fidesz-győzelem hozadéka pedig, hogy akkor van veszélyhelyzet, amikor csak a kormány akarja.

Narancsos bűnszervezet?

Hogy lehet legyőzni egy bűnszervezetet? Valószínűleg nincs még egy magyar politikus, aki annyi kormánynak lett volna tisztviselője és pártnak politikusa, mint Kerék-Bárczy Szabolcs. Podcastunkban beszél a nem létező ellenzékről, a „Fidesz-bűnszervezetről” és arról, hogy naivitás-e a köz szolgálatának lehetőségét keresni a politikában.

Your browser doesn’t support HTML5

Hogyan lehet legyőzni egy bűnszervezetet? Kerék-Bárczy Szabolcs az elmúlt 30 év magyar politikájáról

A hirtelen elolvadó vagyonok nyomában

Az Európai Bizottság azt szeretné, hogy az uniós szankciók megsértését minden tagállam kezelje azonosan. Azt is indítványozzák, hogy hozzanak létre közös szabályokat annak megelőzése és büntetése érdekében, hogy a szankció alá vont magánvagyonokat ne lehessen elrejteni, kijátszani. A tervek szerint ez nemcsak Putyin elnök oligarcháira, hanem a szervezett bűnözői csoportok vezetőire, irányítóira is vonatkozik majd.

Az Európai Uniónak Oroszország Ukrajnával szembeni inváziója miatt eddig öt elfogadott szankciós csomagja van, a hatodik kapcsán folyik a vita az olajembargó miatti magyar vétófenyegetésről. A szankciós intézkedések nyomon követésére az Európai Bizottság létrehozta Befagyasztás és lefoglalás nevű munkacsoportját, amelynek beszámolója szerint eddig a tagállamok 9,89 milliárd értékű vagyontárgyat foglaltak le, és 196 milliárd euró értékben zároltak tranzakciókat.

Ehhez kapcsolódóan: Az eltűnő vagyon nyomába eredne az EU

A brüsszeli testület most új szabályozásokat is javasol annak érdekében, hogy az orosz oligarchák tulajdonát képező vagyonok lefoglalása egységesen és hatékonyabban történjen. Sőt a kezdeményezés kiterjed a szervezett bűnözői csoportoktól lefoglalt vagyonokra is – bár néha a két kategória fedi egymást.

Az első javaslat lényege, hogy az EU korlátozó intézkedéseinek megsértését vegyék fel az uniós bűncselekmények listájára. A másik kezdeményezés célja a vagyonvisszaszerzésre és az elkobzásra vonatkozó uniós szabályok megerősítése. Ez első hallásra az előző ponthoz kapcsolódik – így is van –, azonban a brüsszeli tervek ennél bővebb értelmet adnának neki. Ugyanis idesorolnák azokat a vagyontárgyakat, amelyek a szervezett bűnözői hálózat birtokában voltak, és amelyeket a nyomozások során sikerrel azonosítottak és lefoglaltak.