Megkezdődtek a tárgyalások az egyiptomi elnökség vázlattervezete alapján az ENSZ 27. nemzetközi klímakonferenciájának (COP27) végén elfogadásra kerülő megállapodásról.
Szakértők szerint nem lesz egyszerű közös nevezőre jutnia a részt vevő csaknem kétszáz országnak a találkozó utolsó napjáig, péntekig.
A delegációk egyeztetései a hétfőn közzétett dokumentum alapján indultak meg, amelyben két oldalon keresztül felsorolásszerűen szerepelnek azok a pontok, amelyeket a különböző országok szeretnének belefoglalni a zárónyilatkozatba. Ezek között több is van, amely rendkívül megosztja a világ államait.
„Úgy tűnik, még mindig eléggé messze vagyunk az általunk kívánatosnak tartott eredménytől, de biztos vagyok benne, hogy ahogy több és több energiát fordítanak rá, minden ki fog kristályosodni az utolsó napokra, sőt talán az utolsó percekre” – mondta Virginijus Sinkevičius környezetvédelemért felelős európai uniós biztos.
Carlos Fuller, Belize képviselője arról számolt be, hogy kedd este megvitatják a dokumentumot, és még az is elképzelhető, hogy további tételek fognak felkerülni a „kívánságlistára”.
Your browser doesn’t support HTML5
A határ a csillagos ég: egy izraeli startupcég légballonokkal akarja felfogni a szén-dioxidot
Egyelőre nem tudni, hogy belefoglalják-e majd a nyilatkozatba egy olyan új pénzügyi alap létrehozását, amelyből a klímaváltozás okozta természeti katasztrófák által gyakran leginkább sújtott, szegényebb államokat kárpótolnák a fejlett, több üvegházhatású gázt kibocsátó országok.
Ennek felállítását a fejlődő országok nagy többsége elengedhetetlennek tartja, míg az Európai Unió és az Egyesült Államok óvatosabb állásponton van.
A fejlődő államok bizalmatlansága erős, mivel a gazdagabb országok még mindig nem váltották be ígéretüket, miszerint 2020-tól évi százmilliárd dollárra emelik a nekik nyújtott támogatásukat, hogy csökkentsék a kibocsátásukat és felkészüljenek a negatív hatásokra. Tavaly mindössze 83 milliárd dollár jött össze ebből a célból.
„Nem hagyhatjuk, hogy tovább porladjon a bizalom a fejlett és a fejlődő országok között” – szögezte le az óceániai Szamoa miniszterelnöke.
A konferencián felmerülő kérdések egy részéről magas szintű egyeztetés várható a világ legfejlettebb és legnagyobb feltörekvő országait tömörítő G20-csoport e heti kétnapos indonéziai csúcstalálkozóján is, ami kihatással lehet a COP27-zárónyilatkozatra is.
António Guterres ENSZ-főtitkár előző héten hangsúlyozta, hogy ha a világ továbbra sem működik együtt a klímaváltozás elleni harcban, azzal kollektív öngyilkosságot követ el. „Az emberiségnek választania kell: együttműködik vagy elpusztul” – fogalmazott.
Ehhez kapcsolódóan: Az ENSZ-főtitkár „kollektív öngyilkosság” veszélyére figyelmeztetett
Hozzátette: történelmi megállapodásra van szükség a gazdag szennyezők és a fejlődő országok között annak érdekében, hogy 1,5 Celsius-fok alatt lehessen tartani a globális felmelegedés mértékét az ipari forradalmat megelőző szinthez képest.
Az utóbbi években a világ súlyosbodó természeti csapásokkal, árvizekkel, szárazsággal, példa nélküli hőhullámokkal néz szembe, ami számos szakember szerint az éghajlatváltozás számlájára írható.
Sokan attól tartanak, hogy a többi válság, mint az ukrajnai háború, a dübörgő infláció, a koronavírus-járvány utóhatásai háttérbe szoríthatják a klímaváltozás elleni küzdelmet a világpolitika napirendjén.