„A kémkedés vádja alól felmentenek, a költségvetési csalás vádrészben minimális elmarasztalás születik, erre számítok”- mondta a Magyar Nemzetnek Kovács Béla, akit a sajtóban csak KGBéla néven emlegetnek. A lap szerint a zárt tárgyaláson elhangozhatott olyan, ami az orosz feleségével együtt kémgyanúba keveredett Kovács ártatlanságát támasztja alá.
Gyorsan tört csúcsra
Kovács Béla 2005-ben lépett be a Jobbikba, 2006-ban a párt XIII. kerületi elnöke, 2008-tól pedig a fővárosi szervezet alelnöke lett, megalapította a párt külügyi bizottságát, felemelkedésével párhuzamosan pedig a Jobbik oroszbarát fordulatot vett. Ahogy arra a Heti Válasz rávilágított: Kovácsról a környezetében mindenki tudta, hogy rendszeresen jár Oroszországba, 2008-ban még Vona Gábort is elkísérte oda, ahol Putyin pártjának képviselőjével is találkoztak. Kovácsra már saját pártján belül ráragadt az előbb idézett KGBéla gúnynév.
Kovács 2010-ben váltotta az Európai Parlamentben Balczó Zoltánt, ahol olyan pozíciókat kapott, amelyek Oroszországnak is kiemelten fontosak, így az ipari, kutatási és energiaügyi bizottság, az Oroszországgal, illetve a közép-ázsiai volt szovjet tagállamokkal való kapcsolattartásért felelős küldöttségek tagja lett.
A sajtó rántotta le a leplet
2014-ben, tíz nappal az Európai Parlamenti választások előtt a Magyar Nemzet robbantotta a hírt, hogy információik szerint kémkedés gyanúja miatt az Alkotmányvédelmi Hivatal április elején feljelentést tett, az ügyészség pedig kezdeményezte Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését. Kovács ekkor a Jobbik EP listájának harmadik helyén állt. A lap szerint KGBéla tevékenysége már korábban felkeltette a polgári kémelhárítás figyelmét, mert a képviselő rendszeresen találkozott "konspiratív módon orosz diplomatákkal", és havi rendszerességgel az orosz fővárosba is ellátogatott.
Kovács Béla tagadta a vádakat,. Mint mondta: soha nem volt tagja semmilyen – sem külföldi, sem magyar – titkosszolgálatnak, soha nem működött együtt ilyen szervezettel, és megkeresést sem kapott tőlük. Kovács a nyilvánosság előtt kérte a meghallgatását, majd hozzátette, nyílt ülésen szeretné tisztázni magát. Pártja, a Jobbik kiállt a gyanúba keveredett képviselő mellett, szerintük Kovács lejárató kampány áldozata lett.
Bizottság elé került
A parlament nemzetbiztonsági bizottsága 2014. május 19-re ült össze, hog megvitassa a témát. A meghallgatást követően a bizottság akkori szocialista elnöke, Molnár Zsolt úgy fogalmazott: "Van kémügy, de nincs James Bond".
„Alapos a gyanú, hogy Kovács Béla hírszerzői és kémtevékenységet folytatott, kapcsolatot tartott fenn az orosz szolgálatokkal, és ez a kapcsolat szervezetszerű, illetve konspirált volt”- tette hozzá a testület fideszes alelnöke. Németh Szilárd szerint a csaknem háromórás ülésen a szolgálatok jelentésének általuk megismert része világos, Kovács Béla EP-képviselőként folytatólagosan követte el a "nemzet- és hazaárulást".
Bár a jobbikos politikus az ülés előtt ígéretet tett arra, hogy a meghallgatás után kiáll, a meghallgatást követően elmenekült a helyszínről. A nemzetbiztonsági ülésen készült jegyzőkönyvet 2043-ig titkosították.
Uniós vizsgálat
Kovács Béla újrázott 2014-ben, a kémbotrány ellenére újraválasztották, helyet kapott az Európai Parlamentben. Polt Péter legfőbb ügyész májusban indítványozta, hogy az EP függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, 2014 júliusában pedig Martin Schulz, az EP akkori elnöke bejelentette: az EP jogi bizottsága elé utalták Kovács Béla mentelmi ügyét.
A bizottság 2015. januárjában döntött, a Legfőbb Ügyészségnek megküldött válaszukban azt írták, a magyar ügyészség által benyújtott bizonyítékok alapján elegendő okot látnak arra, hogy az EP érintett testülete tárgyaljon Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről. A meghallgatást február 24-re tűzték ki, amit időhiány miatt végül májusra halasztottak, az ügyben pedig még Polt Péter legfőbb ügyészt is meghallgatták.
Az Európai Parlament illetékes szakbizottsága 2015. október 12-én fogadta el azt a jelentést, amely Kovács mentelmi jogának felfüggesztését kérte, Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése október 14-én pedig felfüggesztette a képviselő mentelmi jogát. Pártja, a Jobbik közleményben reagált, szerintük így végre fény derülhet az igazságra.
Brüsszelből újra Budapestre
2015. decemberében az Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség Kovács Bélát, aki panasszal élt a gyanúsítással szemben és tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el.
2016. októberében újabb indítvánnyal élt a legfőbb ügyész az Európai Parlament elnökénél. Polt Péter ezúttal jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége megalapozott gyanúja miatt kérte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A gyanú szerint Kovács Béla 2012-2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy magánszeméllyel, melynek értelmében ezek a személyek a képviselő mellett, Brüsszelben teljesítettek négy és hat hónapos szakmai gyakorlatot. A gyanú szerint viszont nem is jártak Brüsszelben, és semmilyen munkát nem végeztek. 2017. júniusában újabb ügyben függesztették fel Kovács Béla mentelmi jogát.
Kovács Béla korábbi jobbikos EP-képviselő érkezik a Budapest Környéki Törvényszékre 2020. szeptember 16-án. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Vádemelés
Kovácsot a kémkedés és a költségvetési csalás ügyében többször is meghallgatta a Központi Nyomozó Főügyészség.
2017. december 6-án az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással, három rendbeli, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásával vádolja Kovács Bélát a Központi Nyomozó Főügyészség- ezt közleményben tudatta az ügyészség. Kovács Béla még aznap kilépett a Jobbikból.
Bíróság
„Nem tudtam, hogy hírszerzőkkel beszélek, nem volt a homlokukra írva”- nyilatkozta újságíróknak a 2018. július 10-én kezdődött büntetőper első tárgyalási napja előtt az ex-jobbikos képviselő. Hozzátette, a gyakornokokkal kapcsolatos összeg kisebb a vádiratban megjelöltnél, és egyébként már is visszafizette.
Az előkészítő ülését államtitok miatt zárt ajtók mögött tartották, azon csupán a bíró, az ügyészek, a védők és vádlottak vehettek részt-írta akkor az MTI. Ügyében több jobbikos politikust, köztük Szávay Istvánt, Vona Gábort és Szabó Gábort is meghallgatták. Vona akkor azt mondta, Kovács munkájának része volt, hogy kapcsolatot tartson más államok tisztségviselőivel, de arról a sajtóból értesült, hogy ezt konspiratív módon is tette. Hozzátette: nem tudott arról, miként alkalmazták gyakornokaikat a vitatott programokban, ezzel kapcsolatos visszásságokkal egyszer sem keresték meg őt.
Kihallgatták Kovács Béla apját is, aki időközben elhunyt, ezért vallomását az ügyészek ismertették. Az idősebb Kovács Béla elmondása szerint fiát a japán külszolgálat után a Szovjetunióban iskolázták be, apa állítása szerint KGBéla felesége futárként az akkoriban szintén a KGB-nél dolgozó Vlagyimir Putyinnal is munkakapcsolatban állt- foglalta össze a hvg.
Első fokú ítélet a napokban születhet, Kovács Bélát akár 11 év börtönbüntetésre is ítélhetik.