Kiadták a titkos csehszlovák Gulag-aktákat

Néhány mappa a csehszlovák állampolgárokról szóló több száz aktából, a szovjet titkosrendőrség archívumaiból

A Gulagon bebörtönzött csehszlovák állampolgárok sorsát bemutató fényképek és dokumentumok ezrei jelentek meg az interneten, és továbbiak várhatók.

Amikor 1939 márciusában a német tankok bevonultak Prágába, a Csehszlovákiában élő ukránok, zsidók és csehek ezrei menekültek keletre, a Szovjetunió felé.

A szovjet határt átlépő mintegy nyolcezer ember cseberből vederbe esett. A szovjet hatóságok szinte valamennyi menekültet elfogták, és az egész Szovjetuniót behálózó kényszermunkatáborok hálózatába, a Gulagba küldték őket. A legtöbbjüket háromtól öt évig terjedő kényszermunkára ítélték illegális határátlépésért; másoknak ennél súlyosabb, gyakran a hatóságok által kitalált vádakkal kellett szembenézniük.

A Gulagon őrizetben tartott foglyok dolgoznak egy kisvasúton a Komi Köztársaságban

Január 3-án a Totalitárius Rendszerek Tanulmányozásának Cseh Intézete (USTR) közzétette a szovjet titkosrendőrség aktáit ezer, többnyire ukrán nemzetiségű menekültről, akik a második világháború idején menekültek el Kelet-Csehszlovákiából, és a Gulagon kötöttek ki. A dokumentumok és fényképek egy digitalizálási projekt első mintái, amely cseh, ukrán és orosz történészek és levéltárosok több mint egy évtizedes munkájának eredménye.

Illusztráció egy Gulag-rabról, aki rágcsálót süt. A jobb felső sarokban lévő cseh szó jelentése patkányfogó. Az illusztráció Vladimir Levora cseh művész emlékirataiból származik, akit illegális határátlépésért három év Gulagra ítéltek. Csehországban halt meg 78 éves korában, 1999-ben

A dokumentumok közzétételét a legtöbb csehszlovák fogoly 1942. január 3-i szovjet „amnesztiájának” nyolcvanadik évfordulójára időzítették. A szabadon bocsátott foglyokat azért engedték ki a táborokból, hogy dandárokat alakítsanak a Szovjetuniót lerohanó nácik ellen. A szabadon bocsátott csehszlovákok közül sokan meghaltak a harcokban.

Csehszlovák tisztek szovjet fogságban

Adam Hradilek cseh történész 2006-ban kezdett interjúkat készíteni a táborok túlélőivel, mielőtt az USTR-hez csatlakozott volna, de az oroszországi és ukrajnai titkosrendőrségi aktákhoz való hozzáférés rendkívül nehéz volt. Hradilek szerint Ukrajnában a 2014-es Majdan-forradalom után gyökeresen megváltozott a kutatáshoz való hozzáállás. Három héttel az ukrán kormányt megdöntő tömeges utcai tüntetések után Kijevbe utazott, hogy meglátogassa az SZBU (volt KGB) archívumát. Így emlékszik vissza: „Azt mondták, hogy minden nyitva áll előttünk.”

Egy, a mai Nyugat-Ukrajnában található Sztrijben fekvő titkosrendőrségi börtön makettje, ahol csehszlovák menekülteket tartottak fogva

Hradilek szerint az éveken át tartó projekt legmeghatóbb pillanatait akkor élte át, amikor az egykori foglyoknak és hozzátartozóiknak bemutatta a szovjet rendőrségi aktákat, amelyeket évtizedeken át titkos archívumokban őriztek.

Vasil Gebes csehszlovák gimnazista, akit 1940-ben a szovjetek letartóztattak és három év munkatáborra ítéltek. 1943-ban szabadult, és csatlakozott a szovjet hadsereg oldalán harcoló erőkhöz. A harcokban halt meg 1943 októberében

Hradilek a Szabad Európának elmondta, hogy míg a túlélők gyakran lelkesen lapozgatják saját aktáikat, „természetesen sokkal nehezebb ilyen dokumentumokat megosztani olyan emberek leszármazottaival, akik vagy a táborokban, vagy sok évvel később haltak meg (…) Nagyon megható pillanat számukra, hogy ilyen dokumentumokat kezelhetnek, és láthatják, min kellett keresztülmenniük az apjuknak, nagyapjuknak, nagyanyjuknak.”

Egy térkép, amely a Gulag-rendszerben lévő csehszlovák foglyok helyét és számát mutatja az Szovjetunióban

Hradilek szerint a dokumentumok január 3-i közzététele azért keserédes, mert ez Mihail Rogacsov orosz történész halálának egyéves évfordulója is – a történész Covidban hunyt el. Személyesen vezette körbe Hradileket az oroszországi Komi régióban található néhány Gulag-helyszínen. Mintegy hétszáz csehszlovák állampolgár sorsáról ásott elő információkat a régióban található, külföldiek számára rendkívül nehezen hozzáférhető archívumból.

„Azt terveztük, hogy közös tanulmányt publikálunk a kutatásról – mondja Hradilek. – Sajnos nem élt elég ideig ahhoz, hogy megtehessük.”

A Gulagra internált csehszlovák állampolgárokról rendelkezésre álló összesen több ezer mappát várhatóan az év végéig publikálják online.