A magyar uniós elnökség keretében, magyar részvétellel jött létre megállapodás az Európai Bizottság és a Norvég Alap országai között az alap forrásainak felhasználásáról – tudta meg a Szabad Európa. Információink szerint még idén megkezdődhetnek a kétoldalú tárgyalások Norvégiával a 2021 óta felfüggesztett alap újraindításáról.
Érdekes tárgyalás zajlott nemrég Brüsszelben Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára és Espen Barth Eide norvég külügyminiszter vezetésével – tudta meg több, egymástól független forrásból a Szabad Európa. A magyar uniós elnökség keretében szervezett megbeszélésen a Norvég Alap tagállamainak (Norvégia, Liechtenstein, Izland), valamint az Európai Bizottság képviselői vettek részt. Sikerült megállapodni arról, hogy a Norvég Alap ismét megkezdi működését.
A Norvég Alap azt a pénzt jelenti, amit a három említett tagállam fizet azért, hogy – bár nem tagjai az Európai Uniónak – szabadon hozzáférjenek az uniós közös piachoz. Az alap forrásaihoz a kevésbé fejlett uniós tagállamok jutnak hozzá. A költségvetését ugyanúgy hétéves ciklusokra tervezik, mint az uniós büdzsét, csakhogy miután a magyar kormány éles vitába bonyolódott a norvéggel a 2014–2021-es alap civil forrásainak elosztásáról, nemcsak ezekről volt kénytelen lemondani, de a 2021–2028-as költségvetésről sem sikerült megállapodni.
Előttünk a lengyelek
Ezt a helyzetet oldhatja fel a már említett megállapodás. Ez az első lépése ugyanis annak, hogy az érintett tizenöt tagállam kétoldalú tárgyalásokat kezdhessen a Norvég Alap országaival. Ezek részben már el is indultak – mint a Szabad Európa norvég forrásból megtudta, Lengyelországgal például már javában zajlanak, és várhatóan tavaszra be is fejeződnek. Az év első felében Lengyelország hozzájuthat összesen nagyságrendileg 740 millió euróhoz – ennyi volt a 2014–2021-es ciklusban rá eső rész –, és várhatóan hasonló összegből gazdálkodhatnak a 2021–2028-asban is.
Ehhez kapcsolódóan: Norvég Alap-ügy: Magyarország megvétózza az EGT-ülés zárónyilatkozatát
Magyarországgal még nem kezdődtek meg a formális tárgyalások, de az előkészítésük már zajlik – tudtuk meg magyar és norvég forrásból. Információink szerint még év vége előtt megtörténhet az első hivatalos tárgyalási forduló, norvég részről pedig úgy számolnak, hogy nyárig aláírhatják a megegyezést. Feltéve persze, hogy összejön. „Mi a legnagyobb nyitottsággal és jó szándékkal fogunk leülni magyar partnereinkkel, de abban is biztos vagyok, hogy ragaszkodni fogunk a pénzek transzparens és kormányfüggetlen módon történő elosztásához. Természetesen az alapokhoz érkező pályázatokat elbíráló szervezetek esetében is ez lesz az elv, mindenképpen nyílt pályázat keretében kell majd kiválasztani őket” – mondta egy norvég informátorunk.
Hagytuk veszni
Magyarországnak 2014–2021 között mintegy kétszázmillió euró (mai áron 82 milliárd forint) járt volna. A neuralgikus kérdés nyilvánvalóan a civil szervezeteknek járó pénz elosztása lehet – mint korábban történt, ami miatt végül az egész keretet buktuk. (A pénz nagyobbik részét szociális programokra, infrastrukturális, környezetvédelmi beruházásokra lehetne fordítani, mint korábban, számos fideszes önkormányzat is így jutott forráshoz.)
A Norvég Alapnak ugyan csak egy kis része lett volna fordítható ilyen célra, de a kormány még ezt is szerette volna kontrollálni. A civil pénzeket az Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorcium lett volna hivatott elosztani, de a szervezet 2014-ben a kormány civilekkel szemben indított hadjáratának központi szereplője lett.
Ehhez kapcsolódóan: Van az a pénz, amiért a kormány eltekint a „Soros-törvény” alkalmazásától
Az Ökotárs ellen rendőrségi, majd NAV-vizsgálat indult (egyik sem talált semmi szabályelleneset), az akkori kormánypárti sajtó pedig komoly kampányt indított a civil szervezetek ellen. Ezután úgy tűnt, hogy mégis lesz megállapodás, 2015-ben be is jelentette Lázár János akkor Miniszterelnökséget vezető miniszter, de nem sokkal később egy sajtótájékoztatón egyik államtitkára, Csepreghy Nándor már arról beszélt, hogy a magyar kormány a megállapodás értelmében vétójogot kapott a pénzek elosztásával kapcsolatban, amit Oslóból gyorsan cáfoltak.
Legalább fizessenek
A vita így újranyílt, majd holtpontra jutott. 2020 augusztusában a Népszava már arról írt, hogy a kormány még az elvi megállapodást sem írta alá. Ezek után nem volt nagy meglepetés, amikor egy évvel később kiderült: az Orbán-kormány inkább lemond az akkori áron 75 milliárd forintnyi támogatásról, de nem hajlandó elfogadni, hogy az Ökotárs konzorciuma diszponáljon a civil alap felett. Amikor a norvég fél bejelentette, hogy a maga részéről lezártnak tekinti a történetet, a magyar kormány még elfogadott egy harcias hangvételű határozatot arról, hogy az ablakban maradt 75 milliárd forintot „Norvégia Magyarországgal szemben fennálló államadósságának tekinti” – aminek természetesen jogilag semmilyen relevanciája nem volt a skandináv országra nézve.
Az Orbán-kabinet hozzáállásának változását jelzi most, hogy egy kormányzati forrásunk szerint már úgy gondolkoznak: mivel Norvégia a megállapodás elmaradása ellenére is zavartalan hozzáféréssel bír az uniós közös piachoz, nem fair, hogy eközben nem fizet be az alapba, ezért jobb lenne megegyezni. Nem zárható ki, hogy hasonló helyzet alakul ki, bár egyelőre mindkét fél a nyitottságát hangsúlyozza a megegyezésre. A megegyezést ráadásul az is segítheti, hogy a civil szervezeteknek nyújtandó támogatásokat már teljesen külön kezelik és az elosztási mechanizmus is az Európai Bizottságon keresztül zajlik.
Móra Veronika, az Ökotárs vezetője a fentiek fényében azt mondta lapunknak, a magyar-norvég tárgyalások hírét nem tudja kommentálni, azt pedig még nem döntötték el, hogy a civil pénzek kezelésére pályáznak-e.
Az ügyben kerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, válaszaikat közölni fogjuk.