Csütörtökön az orosz hadsereg elfoglalta a csernobili atomerőművet, ami után megnőtt a gamma-sugárzás a területen. Egyes források szerint Oroszország ezzel akarja elrettenteni a NATO-t a katonai beavatkozástól. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára szerint azonban nem jelent komoly kockázatot az erőmű orosz kézre kerülése.
Az Ukrajnába benyomuló orosz csapatok február 24-én elfoglalták a csernobili atomerőművet. Az erőmű, ahol 1986. április 26-án az addigi legsúlyosabb atomkatasztrófa történt, Kijevtől nyolcvan kilométerre északra fekszik, közel a belarusz határhoz.
Az orosz hadsereg azért foglalta el az atomerőművet, hogy a NATO-t elrettentse a katonai beavatkozástól – ezt egy orosz katonai forrás mondta a Reutersnek.
A balesetet szenvedett 4. rektor fölé már 1986-ban felhúztak egy betonszarkofágot, 2019-ben pedig egy másodikat is felépítettek. „Ez a dupla szarkofágrendszer kellő védelmet nyújt a környezeti hatásokkal szemben, nincsen azonban katonai csapásra méretezve. Azzal, hogy orosz csapatok foglalták el a csernobili létesítményeket, kényszerűen átvették az ezek fizikai biztonságáért viselt felelősséget is” – írja blogján Aszódi Attila, az Országos Atomenergia Hivatal Tudományos Tanácsának tagja, aki korábban a paksi atomerőmű bővítéséért felelős államtitkár volt.
Mi van Csernobilban?
A csernobili atomerőmű 4. reaktorában 1986. április 26-án történt baleset után folyamatosan kapcsolták le a többi három blokkot. Az utolsó reaktort 2000-ben kapcsolták le, így már nincs működő atomerőművi blokk Csernobilban. Tárolnak viszont kiégett üzemanyagokat a csernobili telephelyen, a baleset után tovább működő 1–3. reaktorokból. Ezeket egy nedves tárolóban helyezték el, majd 2021-ben elkezdték egy száraz tároló feltöltését ezekkel a kiégett kazettákkal.
„A száraz tároló egy robusztus betonszerkezet, amelyben konténereken belül helyezik el a kiégett kazettákat, ezek jól védettek a fizikai behatásokkal szemben” – írja Aszódi. Építettek Csernobilban egy másik tározót is, hogy odaszállítsák a jelenleg működő ukrán atomerőművekből az elhasznált üzemanyagot, de ezekből az első szállítmány csak idén áprilisban érkezett volna meg a tervek szerint.
„Ha a kiégett üzemanyagot tároló létesítményeket támadás érné, az eredményezhetne radioaktív kibocsátást, ennek érdemi hatása azonban nagy valószínűséggel a harminc kilométeres lezárt zónában maradna. A kiégett üzemanyagok több évtizede pihentető medencékben vannak, hőmérsékletük alacsony, radioaktivitásuk egy jelentős része már lebomlott” – áll a mérnök bejegyzésében.
Your browser doesn’t support HTML5
Exkluzív riportunk Csernobilból
Mi történhet, ha támadás éri a sérült 4. blokkot?
„Kisebb tüzérségi támadást akár kibocsátás nélkül is átvészelhet a csernobili 4. blokk. Nagyobb tüzérségi támadásnak lokális hatású kibocsátás lehetne az eredménye, de olyan nagyságú kibocsátás, mint az 1986-os baleset során bekövetkezett, nem elképzelhető. A csernobili 4. blokk 1986 óta nem működik, az elmúlt 36 évben a romok alatt lévő radioaktivitás a radioaktív bomlás következtében jelentősen lecsökkent, és a hőmérséklet is alacsony az épületen belül, így nagy, messzire eljutni képes kibocsátással nem kell számolni” – véli Aszódi.
A szakértő szerint a Csernobillal való fenyegetőzés így inkább csak szimbolikus jelentőségű lehet, hiszen a létesítmény nevét a világon mindenütt ismerik, említése pedig mindenhol félelmet kelt.
Emelkedő gamma-sugárzás
Pénteken arról is érkeztek hírek, hogy az orosz támadás után megnövekedett a gamma-sugárzás szintje a csernobili telephelyen. Az ukrán hatóságok szerint annyi történt, hogy az emelkedést a nehéz katonai járművek áthaladása és a radioaktív por levegőbe jutása eredményezhette. Aszódi szerint ez hihető magyarázat, mert csak néhány detektor mutat megemelkedett dózisteljesítményt. Hivatkozik korábbi, saját csernobili méréseire is, ami szerint sok helyen a talaj felső, tíz centiméteres rétegében jelentős mennyiségű radioaktív anyag van megkötve.
Tizenöt atomerőművi blokk működik Ukrajnában
Aszódi felhívja a figyelmet arra is, hogy Ukrajnában az áramtermelés felét adja a jelenleg is működő tizenöt atomerőművi blokk. Ezek a hivatalos jelentések szerint biztonságosan működnek, de felkészültek arra is, hogy szükség esetén leállítsák őket. „A reaktorok hermetikus beton védőépületekben vannak elhelyezve, ami bizonyos fokú védelmet jelent egy esetleges támadás vagy repülőgép-rázuhanás ellen, ugyanakkor egyértelmű, hogy ezek a polgári létesítmények – mint ahogy más polgári létesítmények – nincsenek katonai támadásra méretezve” – írja Aszódi.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség csütörtöki közleménye arról ír, hogy az ukránoktól kapott információk alapján nem sérült meg a csernobili létesítmény. Azt is közlik, hogy a NAÜ figyelemmel követi az ukrajnai fejleményeket és a nukleáris létesítmények biztonságát.
Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökség határozata szerint ráadásul a békés célokat szolgáló nukleáris létesítmények elleni fegyveres támadás és fenyegetés az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, a nemzetközi jog és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség alapokmánya elveinek megsértését jelenti.
Aszódi Attila szerint ugyanakkor az ukrán nukleáris létesítmények körüli események mindenképpen további figyelmet érdemelnek.
Your browser doesn’t support HTML5
A csernobili katasztrófa: hogyan történt?