Tíz olyan országa van a világnak, amely az elmúlt négy évben rendszeresen tartott kivégzéseket. A számok tekintetében az évente több ezer embert kivégző Kína vezeti a listát az Amnesty International jogvédő szervezet új jelentése szerint.
A jogvédők szerint „Kína ezreket végez ki évente, de a valódi számokat titokban tartják”. Irán is fokozta a végrehajtott halálos ítéletek számát – és a büntetésnek ezt a formáját előszeretettel alkalmazza az ellenzékiek és tüntetők, valamint az etnikai kisebbségek politikai elnyomására.
Egyiptomban több mint háromszorosára ugrott a kivégzések száma.
Mégis, a 2020-as Amnesty-jelentés szerint globális összesítésben tavaly 26%-kal kevesebb embert végeztek ki, mint korábban. 18-ról 16-ra csökkent a halálbüntetést végrehajtó országok száma.
A nemzetközi átlag csökkenése annak köszönhető, hogy a kivégzések számát 87%-kal mérséklő Szaúd-Arábia mellett Irakban is jelentősen visszafogták a halálbüntetés végrehajtását. Egyes helyeken pedig a pandémia lassította az ítélkezést és az ítéletek végrehajtását.
Az Amnesty szerint lehet, hogy jó a trend, de „néhány ország továbbra is rémisztő módon semmibe veszi az emberéletet, épp egy olyan időszakban, amikor a világ figyelme a halálos vírustól való védekezésre összpontosít”.
Kína éppenséggel azért végzett ki minimum egy személyt, mert az ítélet szerint megszegte a Covid-19 járvány letörését célzó szigorú intézkedéseket.
Az Amnesty International aktivistái tüntetnek Torinóban az Ahmadreza Dzsalali iráni-svéd orvosra, kémkedés miatt kimondott halálos ítélet ellen, 2020. december 10-én a Piedmont Regionális Tanács épülete előtt
Amerika is azok között van, akik felélesztették a gyakorlatot
Eközben az Egyesült Államokban a Trump-kormányzat 17 év szünet után újraindította a szövetségi állam által végrehajtott kivégzéseket, és kevesebb mint hat hónap alatt 10 emberen hajtottak végre halálbüntetést. India, Omán, Katar és Tajvan is újraindította a kivégzéseket.
„A halálbüntetés visszataszító büntetés, és a világjárvány közepette végrehajtott kivégzések még inkább rávilágítanak a benne rejlő kegyetlenségre. A kivégzés ellen küzdeni a legjobb időkben is nehéz, de a világjárvány miatt sok halálraítélt nem tudott személyesen jogi képviselethez jutni. A halálbüntetés alkalmazása ilyen körülmények között különösen súlyos támadás az emberi jogok ellen” ‒ mondta Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára.
A Covid-19 miatti korlátozások számos országban, például az Egyesült Államokban is aggasztó módon fékezték a jogsegélyhez való hozzáférést és így csökkentették a méltányos eljárás lehetőségét. Mint amerikai ügyvédek elmondták, nem tudtak döntő fontosságú kutatómunkát végezni, és nem tudtak személyesen találkozni a védenceikkel.
Európában is volt halálos ítélet... de kivégzés nem
Sokkoló módon Európából sem tűnt el a halálbüntetés. Nem meglepő, hogy a kormányellenes tüntetéseket brutálisan letörő belarusz Lukasenka-rezsim az, amely még mindig a büntető törvénykönyvben tartja a kivégzés lehetőségét.
Tavaly például Belaruszban 3, más adatok szerint 4 személyt ítéltek halálra – köztük egy 19 és 21 éves testvérpárt, gyilkosság miatt.
Mint az Amnesty megjegyzi, Belaruszban a kegyelmi kérvények elbírálásáról és elutasításáról is csak akkor értesítik az elítéltet, amikor már viszik a kivégzés színhelyére. Ugyanakkor Fehéroroszországban tavaly nem hajtottak végre halálos ítéletet.
Az első nyilvános kivégzés a német hadsereg által megszállt Minszkben, 1941. október 26-án. Kirill Trusz, Maria Bruszkina és Vlagyimir Scserbacevics ellen az volt a vád, hogy partizánként német csapatokra lőttek
Halálsoron van még egy személy az Amnesty által az európai régióhoz sorolt Kazahsztánban is – bár az ország tavaly ratifikálta a büntetés eltörléséről szóló nemzetközi egyezményt. Háború esetére viszont fenntartotta a jogot a kivégzések felújítására.
Az öt legnagyobb „halálosztó” ország
Peking a kivégzések és halálos ítéletek számát államtitokként kezeli, és akadályozza a független ellenőrzést. Ezért az Amnesty International adatai nem tartalmazzák a Kínában végrehajtott dokumentált kivégzéseket.
Kína azonban feltételezések szerint évente több ezer embert végez ki, megelőzve Iránt, Egyiptomot, Irakot és Szaúd-Arábiát. Utóbbi négy ország a 2020-ban ismertté vált kivégzések 88%-át hajtotta végre.
Egy halálra ítélt bűnözőt visznek teherautóval kivégzésre 2006-ban a kínai Hunan tartomány-beli Csucsouban. Kína államtitokként kezeli a kivégzések számát, amelyek az Amnesty International szerint évente több ezerre tehetők
Egyiptomban a kivégzettek közül legkevesebb 23 embert politikai erőszakkal kapcsolatos perekben ítéltek halálra, de vallomásaikat sok esetben kényszerrel és más súlyos jogsértésekkel, például kínzással csikarták ki.
A kivégzések száma októberben és novemberben ugrott meg, amikor az egyiptomi hatóságok legkevesebb 57 embert ‒ 53 férfit és négy nőt ‒ végeztek ki.
Egyes ázsiai államokban nem szándékos emberölésért is halállal büntetnek
Közben az ázsiai és csendes-óceáni térség számos országa a nemzetközi jogot és normákat sértve olyan bűncselekmények esetében is alkalmazta a halálbüntetést, amelyek nem végződtek szándékos emberöléssel.
Kínában, Indonéziában, Laoszban, Malajziában, Szingapúrban, Srí Lankán, Thaiföldön és Vietnamban kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért, Kínában és Vietnamban korrupcióért, Pakisztánban pedig istenkáromlásért szabtak ki halálbüntetést.
A Maldív-szigeteken öt olyan személyt ítéltek halálra, akik a bűncselekmény elkövetésekor még kiskorúak voltak.
Kilóg a sorból Indonézia
Világszerte legalább 483 ember kivégzését dokumentálták 2020-ban (kivéve azokat az országokat, amelyek a halálbüntetésre vonatkozó adatokat államtitokká minősítik, vagy amelyekről korlátozott információk állnak rendelkezésre – ezek Kína, Észak-Korea, Szíria és Vietnam).
A csökkenés 26%-os 2019-hez, és 70%-os a 2015-ös 1634 kivégzési csúcshoz képest.
A jelentés szerint a kivégzések számának csökkenése annak tudható be, hogy egyrészt néhány országban kevesebb emberen hajtottak végre halálbüntetést, továbbá kisebb mértékben a pandémia miatt egyes helyeken moratóriumot vezettek be.
Szaúd-Arábiában 85%-kal, a 2019-es 184-ről 27-re, Irakban pedig több mint felére, a 2019-es 100-ról 2020-ra 45-re esett a nyilvántartott kivégzések száma.
Bahreinben, Fehéroroszországban, Japánban, Pakisztánban, Szingapúrban, Szudánban ‒ és azokban az országokban, ahol 2019-ben kivégzéseket hajtottak végre – tavaly nem dokumentáltak végrehajtott kivégzést.
A halálos ítéletek száma is csökkent világszerte. Tavaly legkevesebb 1477 ilyen ítélet volt ismert, ami 36%-kal kevesebb, mint 2019-ben volt.
Szemet szúró kivétel Indonézia, ahol 2020-ban a dokumentált halálos ítéletek száma (117) 46%-kal nőtt 2019-hez (80) képest; valamint Zambia, ahol 2020-ban 119 halálos ítéletet hoztak, ami 18-cal több, mint 2019-ben.
Amnesty: Ideje eltörölni a halálbüntetést
2020-ban Csád és az amerikai Colorado állam eltörölte a halálbüntetést, Kazahsztán elkötelezte magát a nemzetközi jog szerinti eltörlés mellett, Barbados pedig reformokat hozott a kötelező halálbüntetés eltörlése érdekében.
2021 áprilisára 108 országban szűnt meg a halálbüntetés minden bűncselekmény esetében, és 144 ország iktatta ki a büntetésnek ezt a formáját törvényi úton vagy a gyakorlatban, de – ahogy a jogvédő szervezet fogalmaz – „ennek a trendnek folytatódnia kell”.
Ilyen ágyon végzik ki halálos injekcióval Oklahoma államban a halálraítélteket. Egy orvosi jelentés szerint az injekció miatt az egyik kivégzett „extrém fájdalmat” szenvedett el halála előtt
„Most, hogy 123 állam ‒ minden eddiginél több ‒ támogatja az ENSZ Közgyűlésének a kivégzésekre vonatkozó moratóriumra vonatkozó felhívását, egyre nagyobb a nyomás, hogy a kivégzéseket végrehajtó államok is kövessék a példát” ‒ mondta Agnès Callamard.
Az Egyesült Államokban a déli államok közül Virginia a közelmúltban elsőként helyezte hatályon kívül a halálbüntetést, míg a Kongresszus elé több, a halálbüntetés szövetségi szintű eltörlését célzó törvényjavaslatot nyújtottak be.
Az Amnesty sürgette az amerikai törvényhozást, hogy támogassa ezeket az erőfeszítéseket.