A csomagolással kapcsolatos díjemelések a nemzetgazdaság szinte valamennyi ágazatát érintik, a szervezet szerint az élelmiszer- és az italipar együtt a csomagolószer-felhasználás hatvan százalékát teszi ki. A kormány júliustól két–tízszeresére emelte a csomagolóanyagok hulladékkezelési díját, emiatt szinte minden élelmiszer drágább lesz.
Korábban az élelmiszergyártók is arra figyelmeztettek, hogy megdrágíthatja az élelmiszereket a kormány által júliustól bevezetni szándékozott új hulladékkezelési díj. Ezzel párhuzamosan indul el az új hulladékgazdálkodási rendszer, miután a kormány 35 éves koncessziós szerződést kötött a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel.
Az olajipari vállalat leánycége, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. fogja koordinálni a lakossági szemétszállítást és szinte az összes intézményi, vagyis iparihulladék-feldolgozást, -kezelést.
„Jelentős inflációs kockázatot látunk a csomagolóanyagokat is érintő díjemelésben” – mondta a Szabad Európának Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára. A szakember szerint az eddig fizetett termékdíjhoz képest van olyan csomagolóanyag, amely után közel a tízszeresére drágul a fizetett díj.
Ezt már nem termékdíjnak nevezik, hanem EPR-díjnak. Az EPR az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során.
Magyarul a gyártók fizetnek a termék jövőbeli hulladékkezeléséért: újrahasznosításáért vagy ártalmatlanításáért. A gyártók ezt a költségnövekedést be fogják építeni az áraikba – a termékdíjhoz hasonlóan, csak most magasabb összegben –, vagyis a végén a fogyasztók fizetik meg.
Az új szabályozás a csomagolást, egyes egyszer használatos műanyag termékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint fabútorokat érint. Az utóbbi három kategória (sütőolaj, textil, fabútor) új, a többi eddig is termékdíjköteles tétel volt.
Ehhez kapcsolódóan: Így einstandolhatja a Mol a hulladékos cégek vagyonát
Eddig termékdíjból évente átlagosan 85 milliárd forint folyt be az adóhivatalon keresztül az államhoz, ebből mintegy 15 milliárdot fordított a kormány hulladékgazdálkodásra. Az EPR-ből becslések szerint háromszázmilliárd forint fog befolyni, és nem az államhoz, hanem a Mol koncessziós cégéhez, a termékdíjjal szemben ugyanis az EPR-t nem az adóhivatalnak kell fizetni, hanem közvetlenül a MOHU-nak.
Nagy Miklós szerint az elérhető legfrissebb adatok alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) 2021-ben csak a csomagolószerek után 42,5 milliárd forintot fizettek be termékdíjként. A CSAOSZ az országos gyűjtési és hasznosítási terv (ogyht) alapján számolta ki, hogy EPR-díjként ennek többszörösét kell a csomagológyártóknak befizetniük éves szinten, ami 240 milliárd forintot tehet ki.
A csomagolás a nemzetgazdaság szinte valamennyi ágazatát érinti, a szervezet szerint az élelmiszer- és az italipar együtt a csomagolószer-felhasználás hatvan százalékát teszi ki. A főtitkár szerint a fél évre tervezett (miután az új rendszer július 1-jén indul) 120 milliárd forintos EPR-díj és a rárakódó egyéb költségek, mint például az áfa, a termékek árába beépülve óvatosan számolva is háromszázalékos inflációs hatást gerjeszthetmek.
„Ez nem tesz jót a kormány által év végére várt, egy számjegyűre tervezett inflációnak” – tette hozzá Nagy Miklós.
A főtitkár szerint az EPR-rendszer minimumkövetelményeit leíró irányelv átlátható díjmegállapítást ír elő. „A július 1-jétől érvényes szabályok kidolgozásakor a kormányzat nem egyeztetett a szakmai szervezetekkel. Konkrétan nem tudjuk, mi alapján határozták meg a díjakat” – mondta.
A főtitkár a papír és a fém csomagolószereket hozta fel példaként. A két anyagáram esetében már 2020-ban teljesítették a 2025-ös európai uniós célszámokat, a rendeletben mégis papír esetében 173, míg fém esetében 186 forintra emelték a kilogrammonkénti 19 forintos díjat.
„Az EPR-díj az indokolt költségek megtérítését írja elő. Hogy lehet, hogy ez a két csomagolószer kapta a legdurvább áremelést?” – tette fel a kérdést Nagy Miklós. A főtitkár szerint ha a két szóban forgó anyagáram esetében hozzuk az uniós elvárásokat, nincs olyan indok, ami alátámasztaná a díj növelését.
„Az EPR-díj megállapításakor a hatékony hulladékhasznosítás indokolt költségeit kell figyelembe venni. Ez a magyar szabályozásból nem olvasható ki, nem tudom, mi alapján lehet a többszörös áremelést indokolni” – tette hozzá.
De nemcsak a fém és papír csomagolóanyag díja nő. A műanyag csomagolásé 57 forint/kilogrammról 219-re, a rétegzett italkartoné 19-ről 168 forintra, a fém italcsomagoló-szer 57-ről 186 forintra, az üveg 19-ről 77-re, de még a nedves törlőkendő után is kell fizetni: az eddigi nulla után 113 forintot.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány biztos bevételt ígért a Molnak a hulladékos koncesszióban
A főtitkár szerint az EPR-rendszer EU-irányelvben rögzített minimumkövetelményei a hatékony hulladékgazdálkodás indokolt költségeinek felszámítását engedélyezik csak, ami semmiképpen nem indokolhatja a nemzetközi összehasonlításban akár két–tízszeres díjtételeket. Ahogy korábban megírtuk, a hazai EPR-díjak még az osztrák áraknál is sokkal magasabbak.
A CSAOSZ szerint a 2012 óta részben állam által felügyelt és finanszírozott hulladékgazdálkodás valós költségeit a kormány nem ismeri, vagy ha ismeri, figyelmen kívül hagyja, máskülönben nem hagyhatott volna jóvá ilyen mértékű díjemelést.
A szervezet emlékeztetett arra, hogy a kormány a környezetvédelmitermékdíj-törvény tavalyi módosításával azt sugallta a gazdasági szereplőknek, hogy nem emelkednek a környezetvédelmi pénzügyi terhek, miután az EPR-díj levonható a termékdíjból.
Csakhogy azáltal, hogy az EPR-díj sokkal magasabb lesz, a csomagolások/csomagolószerek tekintetében a környezetvédelmitermék-díjas szabályozás okafogyottá vált, fenntartása csupán adminisztratív, tehernövelő tényező mind a gazdaság, mint az adóhatóság számára.
A CSAOSZ szerint az EPR-díjakra vonatkozó miniszeri rendelet azonnali felfüggesztésére és az EPR-díjak díjszámítási módjának közzétételét követően – a kötelezettek bevonásával –, az érdemi adatok alapján újraszámításra van szükség.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: mintha egy magáncég diktálna a kormánynak