Egy évvel csúszik a végső határideje egy, a boszniai szerb köztársaságban zajló vállalkozásfejlesztési programnak. A magyar közpénzből finanszírozott projekt keretében az ottani gazdálkodók magyar gyártású mezőgazdasági gépeket vásárolhatnak. A lebonyolításban szerepet játszó állami szervezet dokumentumai szerint a program az ígértnél eleve jelentősen alacsonyabb összeggel indult. A csúszás miatt a lebonyolítás költségeire félmilliárd forintnál is többet költhet egy Banja Luka-i alapítvány.
Jelentősen csúszik a boszniai Szerb Köztársaságban (RS) zajló magyar vállalkozásfejlesztési program – tudta meg a Szabad Európa a lebonyolításban szerepet játszó magyar állami szervezet dokumentumaiból. A hosszabbítás miatt a pályázatokat elbíráló boszniai alapítvány működésére további pénzt kellett küldenie a magyar kormánynak. Az iratokból kiderül az is, hogy a magyar kormányzati finanszírozású pályázat keretében a korábban ígértnél mintegy húsz százalékkal kevesebb pénzt oszthatnak szét a pályázók között.
A program keretében az RS-ben honos gazdálkodók – egyéni farmerek és agráriumban aktív kkv-k – pályázhatnak 2,5 és 25 ezer euró közötti összegre, amelyet Magyarországon összeszerelt mezőgazdasági gépek megvásárlásához használhatnak fel harmincszázalékos önerő mellett.
A Bosznia-Hercegovina teljes területének cirka felét kitevő szerb entitás elnöke, Milorad Dodik fontos regionális szövetségese Orbán Viktor magyar kormányfőnek. A magyar kormány legutoljára múlt héten tett jelentős gesztust Dodiknak, amikor nem szavazta meg a srebrenicai mészárlás emléknapját bevezető ENSZ-határozatot.
Bosznia-Hercegovina belső entitásai: a Bosznia-hercegovinai Föderáció (kékkel), a Szerb Köztársaság (pirossal) és a Brčkói Körzet (sárgával)
Korábban arról írtunk, hogy a támogatás időzítéséből arra lehet következtetni, hogy célja Dodik kampányának megsegítése volt. A szociáldemokrata politikus végül győzött az RS 2022 októberében tartott elnökválasztásán.
A csúszó és dráguló vállalkozásfejlesztési programot nehezen lehetne sikeresnek értékelni, azóta mégis több területen indult legalább az egyik fél részéről kormányzati szintű gazdasági együttműködés Magyarország és az RS között. A választások után a magyar állami Eximbank százmillió eurós, tízéves lejáratú, baráti kamatozású hitellel segítette meg az RS kasszáját, egy kormányközeli magyar magáncég pedig a szokásos eljárási szabályok megkerülésével szerzett tulajdonrészt egy kormányzati érdekeltségű, RS-beli energiacégben.
Ehhez kapcsolódóan: Magyarország újabb tízmilliárdokkal segítheti meg a Boszniai Szerb Köztársaságot Dodik szerint
Kisatírozták a számokat
A bosznia-hercegovinai magyar vállalkozásfejlesztési programmal kapcsolatos, eddig nem ismert részleteket a Szabad Európa újságírója a lebonyolítási láncban szereplő, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) felügyelete alatt működő magyar cégnél, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft.-nél eszközölt iratbetekintés során ismerte meg. Erre az iratbetekintésre azt követően került sor, hogy a Szabad Európa újságírója közérdekű adatigényléssel fordult a CED-hez.
A Szabad Európa újságírója részére betekintésre lehetővé tett dokumentumokban a cikkünkben szereplő pénzügyi adatokat hibajavítóval kisatírozták, ennek okára nem kaptunk érdemi magyarázatot. A számokat azért tudjuk mégis közölni, mert a satírozás – vélhetően figyelmetlenségből – nem volt megfelelően alapos és teljes körű.
Az iratbetekintésen a CED jelen lévő kollégája megígérte, hogy a kollégánk által megjelölt iratok másolatát postázni fogják. A cég az ígéretet nem teljesítette, így az eredeti dokumentumokat nem tudjuk közölni.
Második lépcsőt is terveztek
Orbán Viktor 2022 novemberében egy Banja Lukához közeli városkában, Laktašiban tárgyalt Dodikkal. A találkozó után a szerb entitás kormányzata arról tájékoztatta a Szabad Európa ottani szerkesztőségét, hogy a program keretében százmillió eurót (körülbelül negyvenmilliárd forintot) fognak szétosztani a gazdálkodók és kkv-k között.
Milorad Dodik beszél Orbán Viktorhoz és Pósa Krisztiánhoz, a boszniai magyar nagykövethez Laktašiban 2021. november 6-án. Kicsit hátrébb Szijjártó Péter külügyminiszter
A programról az első hivatalos bejelentés fél évvel később, 2022 júliusában történt, amikor Dodik és az entitás fővárosába látogató Szijjártó Péter Banja Lukában tartott közös sajtótájékoztatót.
Szijjártó ekkor azt mondta, hogy „a gazdaságfejlesztési program első ütemében 35 millió eurónyi fejlesztési támogatásra írunk ki pályázatot”. A magyar miniszter beszélt a lebonyolítás ütemezéséről is, amely szerint még 2022-ben szeretnék megkötni a támogatási szerződéseket.
Dodik a programmal kapcsolatban hozzátette: „Ha ezt sikerrel tudjuk végigvinni idén, jövőre újabb 35 millió euró áll rendelkezésre.”
Egy év csúszás
A Szabad Európa által megismert iratokból megállapítható, hogy nemcsak a program remélt második lépcsője nem indult el, de még az első ütemben pályázhatóvá tett összes pénzt sem tudták kiosztani 2023 szeptemberéig. Ekkor hosszabbították meg ugyanis egy évvel a pályázati programhoz tartozó határidőt a KKM és a CED közötti szerződésben.
Az egyik irat szerint a hosszabbítást „a pályázati konstrukció megvalósításának elhúzódása [és] újabb felhívások alapján támogatott projektek megvalósításának lehetővé tétele indokolta”. Mivel a pályázatok során kiosztható összeget nem növelték meg, ez csak azt jelentheti, hogy nem sikerült kiosztani az eredetileg is rendelkezésre álló pénzt. A jelenlegi tervek szerint a támogatások felhasználásának határideje 2024. december 31-e, a záró beszámolókat pedig 2025. március végéig kell benyújtani.
Az iratokból kiderül az is, hogy a program során 10 milliárd 967 millió forintnak megfelelő eurót osztanak ki. Ez az összeg a Dodik és Szijjártó által megnevezett 35 millió eurónál körülbelül húsz százalékkal alacsonyabb.
Még nyolcvanmillió az ottani partnernek
A vállalkozásfejlesztési program lebonyolítását hosszú szervezetlánc végzi. A végső támogató KKM a saját cégével, a CED-del szerződik. A CED egy Banja Lukában bejegyzett alapítványnak, a Progressusnak utalja tovább a pénzt. A végső kedvezményezett boszniai Szerb Köztársaságban (vagy a nyolcvanezer lakosú Brčkói Körzetben) honos gazdálkodók ennél az alapítványnál, a Progressusnál tudnak pályázni.
A Progressus tevékenységét ugyanúgy magyar kormányzati finanszírozás biztosítja, mint a pályázati programét. Az alapítvány működésére eredetileg 477 millió forintot szánt a KKM. A hosszabbítással egy időben a KKM arról is döntött, hogy további nyolcvanmillió forintot utal a Progressus működésére.
Járókelők Banja Lukában 2024. április 14-én
Az iratok között található költségtervből kiderül, hogy a Progressus a pénzből tizenhárom, teljes munkaidős dolgozó bérét és járulékait tudja fizetni. A KKM támogatásából állják a 125 négyzetméteres Banja Luka-i iroda, valamint három kisebb képviselet ingatlanköltségeit is.
A Progressust vezető Andrea Jaglicát boszniai híradások Dodik bizalmasának tartják. Sokatmondó, hogy a szervezetet 2021 decemberében, röviddel Orbán vizitálása után jegyezték be, majd ez után egy héttel máris együttműködési megállapodást kötöttek a CED-vel.
Politikában hasznosuló támogatások
Ismétlődő jelenség a Magyarországgal szomszédos, jelentős magyar kisebbség által lakott országokban, hogy a választások során is olyan módon hasznosítják a Fidesz ottani politikai szövetségesei a nemzetpolitikai célokra magyar kormányzati finanszírozásból létrehozott infrastruktúrát, ami felveti a választások befolyásolásának lehetőségét. A modell Magyarországon sem ismeretlen, egy szakértő szerint választási szezonban előfordul, hogy közintézmények alkalmazottai végzik a Fidesz politikai munkáját.
A levélszavazatok kiosztása és begyűjtése közben zajló korteskedés, a szavazólapokhoz való ellenőrizetlen hozzáférés a probléma a határon túl. A 2022-es választások során Romániában ottani magyar politikai erők és hozzájuk kapcsolódó civil szervezetek összesen százezres nagyságrendben gyűjtöttek levélszavazatokat romániai magyar választóktól. A rendszerben rejlő visszaélési lehetőséget illusztrálja az incidens, amelynek során egy zsák kidobott levélszavazatot találtak Marosvásárhely mellett.
Szavazatszámlálók 2010. október 3-án az önkormányzati választáson Budapesten
Hasonló történt ugyanebben az időben Szerbiában, ahol a Vajdasági Magyar Szövetséghez (VMSZ) kötődő civil szervezet feladata volt kipostázni a magyar választóknak a szavazólapokat. Helyiek akkor arról számoltak be a Szabad Európának, hogy a lapokat a VMSZ aktivistái vitték ki, és amellett agitáltak, hogy ne később adják le a postán vagy a magyar külképviseleten, hanem azonnal töltsék ki, és adják oda nekik. A szerb sajtóban megjelent, hogy aktivisták felnyitottak borítékokat, és megsemmisítették az ellenzéki voksokat.
Ehhez kapcsolódik: Magyar választások Szerbiában – a nem fideszes választók eltűnt szavazólapjai
Semmilyen arra vonatkozó információink nincs, hogy a Progressus alkalmazottai másodállásban politikai munkát végeznének, vagy hivatalos szerepük lett volna a 2022-es boszniai választások során. A párhuzam mégsem alaptalan, ugyanis a CED-nél fellelhető iratok szerint a támogatásokat a KKM-nél hivatalos kormányzati funkció szerint határon túli magyarok egyéb támogatásai kategóriába sorolták.
A támogatás besorolásának alaposságát megkérdőjelezi, hogy a pályázatra bárki jelentkezhet, és biztosan meghaladja a kiosztható pályázatok összessége az ottani magyarok számát. Nincs friss adat arra, hogy hány magyar él akár a boszniai Szerb Köztársaságban, akár Bosznia-Hercegovina teljes területén, de a bosnyák államban élő magyarok lélekszáma korábban csökkenő trendet mutatott, 1991-ben 893-an voltak. Két éve a Banja Luka-i magyar hagyományőrző egyesület vezetője arról beszélt a vajdasági Magyar Szónak, hogy hetven tagjuk van.
Szoros gyeplő
Korábban megállapítottuk a magyar finanszírozású vállalkozásfejlesztési program lebonyolításának egyes részleteivel kapcsolatban a boszniai Szerb Köztársaságban, hogy a mechanizmus a magyarországi trafikosztásra emlékeztet. A CED-nél elérhető iratokból most még két érdekes momentumot azonosítottunk a pályázati lebonyolítás vonatkozásában.
Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy az összesen ötvenpontos skálán értékelt pályázatok szakmai minősítése során nem számszerűsített kritériumok alapján kaphatnak 35 pontot a pályázók. A dokumentumokból kiderül, hogy ezt a 35 pontot két szakértő bevonásával állapítják meg. Egyiküket az alapítvány delegálja, másikukat közbeszerzési eljárás során választják ki. Ha a két értékelő pontszámának átlaga nem éri el a 25-öt, elutasításra javasolják a pályázatot. Ez a gyakorlatban vétójogot ad mindkét szakértőnek. Az nem ismert, hogy a Progressus kit kért fel a külsős szakértő pozíciójára.
Ehhez kapcsolódóan: A trafikosztásra emlékeztet, ahogy Orbánék támogatását kezelik a radikális boszniai szerbek
További érdekesség, hogy a pályázatok támogatásáról nem az RS-beli alapítvány dönt. A Progressus mindössze döntési javaslatot tehet, a tényleges döntést a KKM bevonásával a CED tárgyalja. A CED-nek a Progressus informatikai rendszeréhez is hozzáférése van, ami szoros budapesti kontrollt jelent a pályáztatási folyamat felett.
A programmal kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a KKM-nek és a CED-nek is, a cikk lezárásáig nem kaptunk választ.