Ilyen sem volt még: az Európai Bizottság várhatóan több időt ad Magyarországnak a túlzott mértékű államháztartási hiány kiigazítására, mint a kormány saját magának. Brüsszel kedden hozza nyilvánosságra nyolc tagállamhoz intézett ajánlásait a deficiteljárás keretében.
Érdemi szakaszba lép kedden a Magyarországgal és hét másik EU-tagállammal szemben a nyáron elstartoló deficiteljárás az államháztartási hiány GDP-arányosan háromszázalékos referenciaértékének túllépése miatt. Magyarország mellett Belgium, Franciaország, Olaszország, Málta, Lengyelország és Szlovákia ellen indult meg a szabályok többéves felfüggesztése után az eljárás, illetve Romániával szemben folytatódik.
Az ajánlásokról januárban dönthetnek a pénzügyminiszterek
Az Európai Bizottság kedden mutatja be a nyolc országnak címzett ajánlásait, amelyekről információink szerint december helyett csak januárban dönt majd a pénzügyminiszteri tanács. Ajánlásaiban a bizottság javaslatot tesz majd arra, hogy a tagállamoknak mennyi idő alatt kell korrigálniuk a túlzott mértékű hiányt, és milyen (nettó kiadási) kiigazítási pálya figyelembevételével.
Magyarország esetében az a furcsa helyzet állhat elő, hogy a kormány ambiciózusabb deficitcsökkentést céloz meg az Európai Bizottságnál. Az Orbán-kabinet ugyanis a jelenlegi tervek alapján 2026 végére szeretné az előírt szintre csökkenteni az államháztartási hiányt, amit a kormányétól számottevően eltérő (értsd: sokkal kevésbé optimista) növekedési és hiányprognózissal számoló Brüsszel diplomáciai forrásaink szerint csak hosszabb idő alatt tart megvalósíthatónak.
Ehhez kapcsolódóan: Az Európai Bizottság feleakkora növekedést vár jövőre, mint a kormány
A különbség fő oka az eltérő növekedési előrejelzés
A testület néhány napja bemutatott őszi gazdasági előrejelzésében ugyanis a jelenlegi helyzetből kiindulva 2026-ban a háromszázalékosnál jóval magasabb, 4,1 százalékos deficitet jósol, amiből az is következik, hogy legkorábban 2027-re tartja reálisnak (ha egyáltalán) a kiigazítást. Ez elméletileg nem zárja ki azt, hogy a bizottság agresszívebb hiánycsökkentést várjon el a kormánytól, és hozzá hasonlóan 2026-ra írja elő a túlzott mértékű hiány korrigálását. Ezt azonban lapunknak nyilatkozó források nem tartották valószínűnek.
Az időpont kitűzése mindenesetre éppen az ambiciózusabb magyar tervek miatt rövid távon várhatóan nem fog vitát generálni. Az más kérdés, hogy egyesek szerint később ebből még probléma lehet, ha kiderül, hogy a magyar cél – ahogy nem egy szakértő jósolja – túlzottan optimista növekedési előrejelzésre épül. Az Európai Bizottság a kormány által várt 3,4 százalékos helyett 2025-ben mindössze 1,8 százalékos GDP-növekedést prognosztizál Magyarországon, és még 2026-ban is csak 3,1 százalékos bővüléssel számol.
Az alacsonyabb növekedési előrejelzés miatt a bizottság szerint a 2023-ban még GDP-arányosan 6,7 százalékos államháztartási hiány is lassabban fog csökkenni, idén 5,4, 2025-ben 4,6, majd 2026-ban 4,1 százalékra. A kormány ezzel szemben 2025-ben 3,7 százalékos (majd 2026-ban már három százalék alatti) deficitet vár.
Ehhez kapcsolódóan: Benyújtotta a kormány a „béke költségvetését”, 3,2 százalékos inflációval számolnak jövőre
Késik a középtávú magyar fiskális terv értékelése
Az Európai Bizottságnak az eredeti tervek szerint kedden kellett volna bemutatnia a középtávú magyar strukturális tervről szóló értékelését is, ám ezt későbbre halasztják, mert a kormány csak a megadott határidő után, november 4-én küldte el a dokumentumot Brüsszelbe.
A középtávú tervben a kormányoknak hiteles forgatókönyvet és intézkedéseket kell felvázolniuk az államadósság csökkentésére egy négyéves időtávban. Erre maximum hétéves haladékot kérhetnek megfelelő reformok ellenében. A tagállamoknak a nettó kiadások rögzítésén keresztül kell közelíteniük az adósságcsökkentés kívánt mértékéhez; ha az időszak végén eltérnek ettől, akkor az államadósság alapján is megindulhat a deficiteljárás velük szemben.
Az Európai Bizottság idén ősszel két szakaszban teszi közzé az úgynevezett európai gazdasági kormányzási csomagot. Első körben, most kedden, még a kifutó testület teszi közzé ajánlásait a deficiteljárás keretében, és véleményét a tagállami középtávú fiskális tervekről (ez az, amit Magyarország és néhány más tagállam túl későn nyújtott be ahhoz, hogy már értékelni lehessen), valamint a korábbi programországokról.
Második lépcsőben, decemberben, már az új bizottság fogadja el az új stratégiai dokumentumot (ez volt régen az éves fenntartható növekedési stratégia), a makrogazdasági egyensúlyhiányról szóló eljárással összefüggő jelentést, az euróövezet egészére vonatkozó ajánlást és a közös foglalkoztatási jelentést.
Ehhez kapcsolódóan: Gazdasági akcióterv: óvatos osztogatásra készül a kabinet