A fiatalok mentális állapotát érintő lehetséges közegészségügyi fenyegetésnek tartják egyes városi egészségügyi vezetők az Egyesült Államokban a közösségi média terjedését, ezért helyi szinten próbálnak szabályozást kialakítani.
Ashwin Vasan, New York City önkormányzatának egészségügyi vezetője korábbi közegészségügyi figyelmeztetések alapján megvédené a város fiataljait a közösségi média potenciálisan káros hatásaitól.
„Vegyük a dohányt vagy az ólmot. (…) Ha ilyen mérgek kerülnek a fizikai környezetünkbe, tudjuk, mit kell tennünk. Miért ne használhatnánk ugyanezeket a szabályokat a digitális méreggel szemben is?” – fogalmazott a Reuters hírügynökségnek.
A közösségi média hatásaival kapcsolatos növekvő aggodalmak és az erre reagáló szövetségi intézkedések hiánya miatt frusztrált Vasan és több más önkormányzati tisztviselő országszerte azt vizsgálja, milyen lépéseket tehetnek.
Októberben 33 amerikai állam perelte be a Meta Platformsot és Instagram-részlegét, azzal vádolva őket, hogy a fiatalok mentális egészségügyi válságát erősítik azzal, hogy platformjaik függőséget okoznak, és félrevezetik a nyilvánosságot a veszélyeiről.
A Meta „csalódottságát” fejezte ki a per miatt, ugyanakkor közölte: osztja „az ügyészek elkötelezettségét, hogy a tizenévesek biztonságos, pozitív online tapasztalatokat szerezzenek”, és utalt a kamaszokat és a szüleiket támogató több mint harminc megoldás bevezetésére.
A pereskedés mellett azonban az egészségügyi tisztviselők, köztük Vasan, politikai intézkedéseket fontolgatnak.
New York júniusban találkozót szervezett, amelyen részt vettek a philadelphiai, a Los Angeles-i és a bostoni egészségügyi szervek képviselői is, azzal a céllal, hogy hosszú távú helyi stratégiát alakítsanak ki a közösségi média mint „potenciális közegészségügyi fenyegetés” kezelésére.
Vasan azt mondta, hogy „a mentális egészség romlásának nagyon egyértelmű növekedése miatti aggodalom motiválta, különösen a tizenévesek körében”, hozzátéve, hogy a Covid–19-járvány súlyosbította a hosszú távú tendenciát.
„Minden mércével mérve ez járvány” – mondta Vasan, aki egy városi cselekvési terven dolgozik, amely szabályozást, figyelemfelkeltő kampányokat és mentálhigiénés kutatásokat tartalmazhat.
Ehhez kapcsolódóan: Ne üljön fel a készpénzes ijesztegetésnek, mert alaptalan, félrevezető és káros
Vita az összefüggésről
A depresszió és az öngyilkosságok számának ugrásszerű növekedése az amerikai tinédzserek körében egybeesett a közösségi média használatának növekedésével körülbelül egy évtizede, bár több kutatás vegyes következtetésekre jutott a lehetséges kapcsolatról.
A technológiai iparági szervezetek vitatják az összefüggést, és azt mondják, hogy a közösségimédia-vállalatok büntetése emiatt sérti az alkotmányban rögzített szabadságjogokat.
„Vannak létező, alkotmányos megoldások, amelyek tényeken és észszerűségen alapulnak” – mondta Carl Szabo, a NetChoice alelnöke és általános jogtanácsosa. A szervezet – amely tagjai között tudhatja a Google-t, a Metát és másokat – az internetes véleménynyilvánítás szabadságáért száll síkra.
Ez tartalmazza „a gyerekek oktatását a digitális biztonságról, valamint a bűnüldöző szervek felhatalmazását a fiatalok ellen online elkövetett bűncselekmények üldözésére – írta e-mailben küldött kommentárjában. – A New York-i döntéshozóknak itt kellene kezdeniük, ahelyett hogy a polgárok jogait sértik” – tette hozzá.
A politikai lépések érdekében azonban egyre nagyobb a nyomás. Adriane Casalotti, a Megyei és Városi Egészségügyi Tisztviselők Országos Szövetségének kormányzati és közügyekért felelős vezetője szerint országos szinten is figyelemmel kísérik New York erőfeszítéseit.
A szövetség mintegy háromezer közegészségügyi hivatalt képvisel országszerte, „sokan közülük tárgyalnak az oktatási intézményekkel a mentális egészségügyi kihívások kezelését célzó együttműködésről – különösen a világjárvány óta” – mondta Casalotti.
Az elmúlt hónapokban több mint kétszáz, az online tartalom moderálásáról szóló törvényjavaslatot nyújtottak be az állami törvényhozásokban a számítógépes és kommunikációs iparági szövetség szerint.
Több államban törvényt fogadtak el az életkor ellenőrzésének előírásáról, míg más kezdeményezések az adatgyűjtés és -tárolás módjának ellenőrzését, illetve a platformok perelhetővé tételét célozták – bár számos ilyen törekvés jogi akadályokba, valamint jogvédő csoportok ellenállásába ütközött.
Mintegy 460 iskolai körzet csatlakozott két perhez öt közösségimédia-platform ellen, azzal vádolva őket, hogy „jelentős szerepet játszanak” a fiatalok mentális egészségügyi problémáinak előidézésében.
„Ezek a közösségimédia-vállalatok közvetlen hatást gyakorolnak lakosaink szociális érzelmi jólétére” – mondta Patricia Socarras, a Rhode Island-i Providence kommunikációs igazgatója, aki az egyik per résztvevője.
A netchoice-os Szabo olyan kísérletnek nevezte a legnagyobb ilyen iskolai pert, amely arra irányul, hogy bűnbakot találjanak szélesebb körű társadalmi problémákra, ahelyett hogy „megpróbálnák megtanítani a gyerekeket arra, hogyan használják jobban az online teret”.
Ehhez kapcsolódóan: Orosz színészeket találtunk az ukrajnai támogatásokat gúnyoló, állítólagos német videóban
Első a biztonság
A kongresszusban több, a gyermekek internethasználatával kapcsolatos aggályokkal foglalkozó szövetségi javaslat van folyamatban, májusban pedig a Fehér Ház létrehozott egy ügynökségek közötti munkacsoportot, amely a gyermekek online egészségével és biztonságával foglalkozik. Év elejére ajánlásokat várnak a testülettől.
Ugyanebben a hónapban az Egyesült Államok főorvosa is közzétett egy tanácsot, amelyben a fiatalok mentális egészségét fenyegető károsodás kockázatának „bőséges jeleire” figyelmeztetett.
A tanácsadás az első a biztonság megközelítést javasolta a kérdéssel kapcsolatban – mondta Kris Perry, a Gyermekek és Képernyők érdekvédelmi csoport ügyvezető igazgatója.
Egy ilyen megközelítés elismeri a gyerekek közösségimédia-használatában rejlő pozitív lehetőségeit, például támogatás és közösség az LMBTQ-fiatalok számára, ugyanakkor igyekszik kezelni „a gyermek fejlődésének több szakaszát is érintő ártalmak egész sorát”.
Közműszolgáltató?
A közösségi média olyannyira mindenütt jelen lévővé vált, hogy hasonlóan részletes szabályozást igényel, mint egy közműszolgáltató – mondta Perry. Többen egyetértenek azzal, hogy ugyanúgy kellene szabályozni a közösségi médiát, mint például a vízműveket.
Ted Kury, a Floridai Egyetem Közművek-kutatóközpontjának energetikai oktatásért felelős igazgatója szerint a vezetékek szabályozása jobb modellt adhat. Ehhez a tartalomszolgáltatásra vonatkozó szabályokat kellene megalkotni, és bírságokat kellene kiszabni azokra a platformokra, amelyek nem tartják be.
A végrehajtás azonban nehézkes lehet – figyelmeztetett Kury –, mivel a helyzetet bonyolítja az alkotmányos szólásszabadság védelme, de a közösségimédia-használat gyors változása és a bírságok befolyásolhatják a vállalatokat.
A helyi szinten az ügyben létrejövő párbeszédek számának növekedése azonban előnyt jelenthet az új szabályozás megalkotásához: a kisebb csoportok, például a városok könnyebben juthatnak közmegegyezésre az új szabályozás céljairól – mondta Kury.
„A helyi csoportokkal a társadalmi vélemények talán egy kicsit egységesebbek lesznek. Ez előny, mivel így talán egy kicsit könnyebb lesz meghatározni a célokat – és ez az első kritikus lépés” – fogalmazott.
Ehhez kapcsolódóan: Közösségi média – Az amerikai tiszti főorvos tanácsai tizenéveseknek és szülőknek