Az izraeli szárazföldi csapatok csütörtökön Gázaváros felé nyomulnak, miközben az Egyesült Államok és az arab országok fokozzák diplomáciai erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy legalább egy rövid szünet jöjjön létre a civilek megsegítésére a Hamász uralta enklávé ostromában.
Joe Biden elnök humanitárius szünetet javasolt szerdán, miközben először nyílt meg az Egyiptomba vezető rafahi átkelő több száz külföldi állampolgár és sebesült palesztin előtt. Antony Blinken amerikai külügyminisztert pénteken várják vissza a térségbe.
Az arab országok, köztük azok is, amelyek szövetségesek az Egyesült Államokkal és békét kötöttek Izraellel, egyre nagyobb nyugtalanságuknak adnak hangot a háború miatt. Jordánia visszahívta nagykövetét Izraelből, és azt mondta Izrael nagykövetének, hogy ne térjen vissza az országba mindaddig, amíg véget nem ér a háború és a „humanitárius katasztrófa”. Több mint 3600 palesztin gyerek vesztette életét a 25 napja tartó harcokban, a bombázások több százezer embert űztek el otthonából, fogytán az élelmiszer, a víz és az üzemanyag.
Az izraeli katonák a hétvégén nagyobb számban nyomultak be Gázába a három hétig tartó heves légicsapások nyomán, amelyek teljes városrészeket romboltak le, és az övezet 2,3 millió lakójának több mint felét elűzték otthonából. Akkor kezdődött az ötödik és messze legvéresebb gázai háború, amikor a Hamász október 7-én ámokfutást rendezett Izraelben, amelyben sok száz férfit, nőt és gyermeket öltek meg, mintegy 240-et pedig elraboltak.
Három fő útvonal
Az Egyesült Államok megingathatatlan támogatásáról biztosította Izraelt, amely igyekszik véget vetni a Hamász uralmának Gáza felett, és megpróbálja szétzúzni a szervezet katonai képességeit, jóllehet a jelek szerint a két szövetségesnek nincs egyértelmű terve arra, mi legyen később. A Fehér Ház tisztviselői azt mondják: a harcok szüneteltetése lehetővé tenné, hogy több segély jusson be Gázába, és lehetőséget teremtene több túsz kiszabadítására is.
Ehhez kapcsolódóan: Gázai konfliktus: a háborúnál is nagyobb kérdés, hogy mi lesz utána
A rafahi átkelő megnyitására Egyiptom, Izrael, az Egyesült Államok és a köztük, illetve a Hamász között közvetítő Katar hetekig tartó tárgyalásai után került sor. Ez volt az első alkalom, hogy a Hamász által szabadon engedett négy túszon, illetve az izraeli erők által kimentett foglyon kívül emberek hagyták el Gázát.
A Háborús Tanulmányok Intézete (Institute for the Study of War) amerikai kutatócsoport szerint az izraeli csapatok három fő útvonalon haladnak előre. Az egyik Gáza északkeleti sarkából indul, míg egy másik Gázavárostól délre vágja át az övezetet, egészen a fő észak–déli autópályáig.
A harmadik Gáza északnyugati sarkától körülbelül öt kilométerre vezet a Földközi-tenger partján, érinti az al-Sati és a Dzsabalija menekülttábor szélét Gázaváros mellett. A keddi és szerdai légicsapások lakóházakat romboltak le Dzsabalijában, de a halottak és a sebesültek száma továbbra sem ismert. Izrael közölte, hogy a támadásban fegyvereseket öltek és Hamász-alagutakat semmisítettek meg.
Palesztinok gyülekeznek a Gázai övezet északi részén található Dzsabalija menekülttábort érő izraeli légicsapások helyszínén 2023. november 1-jén
Palesztin fegyveresek páncéltörő rakétákat lőttek ki, robbanószerkezeteket hoztak működésbe és gránátokat dobtak az izraeli csapatokra egy éjszakai csatában – közölte az izraeli hadsereg csütörtökön. Közleménye szerint a katonák viszonozták a tüzet, a tüzérség mellett helikoptert és egy haditengerészeti hajót vetettek be. A jelentést nem sikerült megerősíteni független forrásból.
Százezrek maradtak a harcok útjában
Palesztinok százezrei maradtak továbbra is az észak-gázai harcok útjában, annak ellenére hogy Izrael ismét felszólította őket a térség elhagyására, arra, hogy menjenek az övezet déli részére, amelyet egyébként szintén bombáznak.
Az áldozatok száma várhatóan mindkét oldalon nőni fog, ahogy az izraeli csapatok Gázaváros sűrűn lakott negyedei felé nyomulnak. Izraeli tisztviselők szerint a Hamász katonai infrastruktúrája – beleértve az alagutakat – a városban összpontosul, és azzal vádolják a szervezetet, hogy a civilek között rejtőzködik.
A Gázából Izraelre kilőtt rakéták, valamint az izraeli és a libanoni Hezbollah fegyveresei közötti mindennapos összecsapások több millió izraeli életét zavarják meg, és becslések szerint 250.000 embert kényszerítettek arra, hogy elhagyják a határok közelében fekvő északi és déli városokat. A rakéták zömét elfogják, vagy nyílt területen esnek le.
Ehhez kapcsolódóan: Sárga csillagot visel Izrael ENSZ-nagykövete, a Jad Vasem bírálta érte
Kit enged be Egyiptom?
A háborúban több mint 8800 palesztin vesztette életét, többségükben nők és kiskorúak, és több mint 22 ezren megsebesültek – közölte szerdán a gázai egészségügyi minisztérium, anélkül hogy elkülönítette volna egymástól a civil és a fegyveres áldozatokat. Ez a szám példa nélküli az izraeli–palesztin erőszak sok évtizedes történetében.
Izraeli oldalon több mint 1400 ember halt meg, főként civilek a Hamász október 7-i támadásában, ami szintén példátlan szám. Tizenhat izraeli vesztette életét Gázában a szárazföldi hadművelet kezdete óta.
Legalább 335 külföldi állampolgár hagyta el Gázát a rafahi átkelőn keresztül Egyiptom felé szerdán – közölte Vél Abu Omar, a Palesztin Átkelőhelyek Hatóságának szóvivője. Hetvenhat palesztin beteget kísérőikkel együtt egyiptomi gyógykezelésre vittek – mondta. Az Egyesült Államok bejelentette, hogy megpróbál evakuálni négyszáz amerikait a családjukkal együtt.
Egyiptom közölte, hogy nem enged be tömegével palesztin menekülteket, mert attól tart, hogy Izrael nem engedi vissza őket Gázába a háború után.
A Gázában maradók egyre súlyosabb humanitárius helyzettel néznek szembe: az alapvető készletek kifogyóban vannak, és százezrek zsúfolódtak össze a kórházakban és az ENSZ által fenntartott menedékhelyeken. Izrael több mint 260, élelmiszert és gyógyszert szállító kamiont engedett be Egyiptomból, de a segélyszervezetek munkatársai szerint ez közel sem elég.
Ehhez kapcsolódóan: Gázavárosnál folyik a harc a Hamász ellen, az izraeli hadsereg szerint nyolcszázezren menekültek délre
Kórházakban kockáztatott életek
A gázai kórházak közölték, hogy az egész övezetet érintő áramszünet közepette vészesen fogy az üzemanyag vészhelyzeti generátoraikban. Az Egészségügyi Világszervezet szerint az üzemanyaghiány ezer vesedialízisben részesülő beteg, 130 inkubátorban lévő koraszülött, rákbetegek és lélegeztetőgépen kezelt páciensek életét teszi kockára.
Izrael azért nem enged be üzemanyagot, mert attól tart, hogy a Hamász ellopná és katonai célokra fordítaná. A hadsereg nyilvánosságra hozott egy felvételt arról, hogy a Hamász egyik parancsnoka az üzemanyag átadására kényszerít egy kórházat. A felvételt nem lehet független forrásból hitelesíteni.
Mindössze alig néhány órára elegendő áram maradt Gázaváros legnagyobb kórházában, a Sifában – mondta az intézmény igazgatója, Mohammed Abu Szalmia, aki azt kérte, hogy „akinek van egy liter gázolaja otthon”, adományozza nekik.
A török palesztin kórház, Gáza egyetlen, rákbetegekre szakosodott intézménye szerdán kénytelen volt bezárni üzemanyaghiány miatt, így hetven rákbeteg került kritikus helyzetbe – közölte az egészségügyi minisztérium.
Az észak-gázai indonéz kórház, ahol a Dzsabalija elleni légicsapások sebesültjeit is kezelik, kénytelen volt lekapcsolni a legtöbb lámpát és a halottasház hűtőkamráit.
„Ezek a rendkívüli intézkedések lehetővé teszik, hogy az indonéz kórház még néhány napig működjön – mondta Asraf al-Kudra, az egészségügyi minisztérium szóvivője. – Ha nem tudjuk biztosítani az áramot vagy az üzemanyagot, katasztrófával kell szembenéznünk.”
Palesztinok menekülnek, miután bomba csapódott be a gázai al-Sifa kórház közelében 2023. november 1-jén