A DK nem támogatna egy újabb előválasztást

Gyurcsány nem ballaszt, az árnyékkormány megalakításának célja, hogy a DK átvegye a kezdeményező szerepet az ellenzéki térfélen. A legnagyobb frakcióval rendelkező ellenzéki párt kudarcosnak tartja az ellenzéki előválasztást, nem támogatna egy hasonlót.

Miután Dobrev Klára bemutatta a Demokratikus Koalíció árnyékkormányát, Molnár Csaba, a párt EP-képviselője, árnyék-kancelláriaminiszter, az árnyék-miniszterelnök helyettese háttérbeszélgetést tartott Budapesten. Molnár azt mondta, hogy hozzáértő szakpolitikusokból állították össze az árnyékkormányt, és fontos szempont volt, hogy lehetőleg választott politikusok (országgyűlési, önkormányzati vagy EP-képviselők, polgármesterek) legyenek a tagjai. Más pártokkal nem tárgyaltak az árnyékkormány létrehozásáról, de más pártok politikusaival igen.

„A koncepcióba nem fért volna bele, hogy más pártok is részt vegyenek az árnyékkormányban” – indokolt Molnár, és hasonlóan válaszolt arra is, miért nincsenek civil szakértők az árnyékkormányban.

Ehhez kapcsolódóan: Exminiszter, volt MNB-alelnök és szakszervezeti vezető Dobrev Klára árnyékkormányában

Molnár azt is elmondta, hogy minden pártpolitikus, akit megkerestek, igent mondott a felkérésre. „De volt köztük olyan, akit pártjának elnöksége nem engedett részt venni az árnyékkormányban.” Molnár azt nem akarta elárulni, hogy kiről vagy melyik pártról van szó, csak annyit mondott, hogy baloldali politikusokat kértek fel a részvételre.

Túl jobboldali lett a közös ellenzéki program

Az árnyékkormány első feladata a programalkotás lesz, ennek összeállításához a következő egy hónapban az országot fogják járni. Ennek első állomása Budapesten lesz pénteken szakszervezeti vezetőkkel. Emellett lesznek árnyékkormányinfók és utcai akciók is, de ezek részleteit nem árulta el.

A Szabad Európa azon kérdésére, hogy a választások előtt meghirdetett, közös ellenzéki programot fél év elteltével miért nem érzi aktuálisnak a DK, Molnár azt mondta, hogy az a program végül túl jobboldalivá vált. Szerinte sok kérdésben Márki-Zay Péter mondta ki a végső szót, és azokkal a megoldásokkal a DK nem tudott azonosulni. Azt például továbbra is fenntartja a DK, hogy az alkotmányellenes részeket feles többséggel is ki lehet venni az Alaptörvényből.

Kudarc az előválasztás

Az eredmények ismeretében kudarcos projekt az előválasztás” – fogalmazott Molnár, hiszen az így kiválasztott legesélyesebb jelöltek közül is sokan elbuktak az egyéni körzetekben. A DK EP-képviselője azt is hozzátette: ilyen formában nem támogatnának egy újabb előválasztást. Molnár elsősorban az egy párt, egy szavazat elvet kritizálta. „Egy politikai párt súlyát a támogatottsága adja meg” – hozzátéve, hogy például a DK támogatottsága háromszorosa a Momentuménak.

Ugyanakkor az önkormányzati választásokon szükséges az ellenzéki együttműködés – az EP-választásokon viszont nem.

Gyurcsány nem ballaszt, nincs üvegplafon

Molnár utalt arra, hogy céljuk a kezdeményező szerep megragadása az ellenzéki oldalon. „Kitöltöttük a büntetést, véget ért a szégyenlősség korszaka” – fogalmazott, hozzátéve, hogy tizenhárom év elteltével már nincs miért bocsánatot kérniük. Emlékeztetett, hogy Gyurcsány Ferenc vezetésével építették fel a DK-t az ellenzék legnagyobb pártjává, ami azt bizonyítja, hogy „Gyurcsány nem ballaszt”, és nincs üvegplafon a DK támogatottsága fölött.

A DK „nem zárja ki”, hogy 2024 előtt lesz a következő országgyűlési választás, sőt akár még Orbánnak is érdekében lehet egy előrehozott választás kiírása, ha a megszorítások miatt lejtőre kerülne a Fidesz népszerűsége – mondta Molnár. „A Fidesz már most elveszített ötszázezer szavazót, és a napokban érkeznek meg a hétszeresre emelkedett gázszámlák.”

A beszélgetésen Molnár rendre hangsúlyozta, hogy a brit és az ausztrál példát vették alapul az árnyékkormány koncepciójának megalkotásakor. A Szabad Európa ezért megkérdezte, hogy miért demokratikus példákat tanulmányoztak, miközben múlt héten a DK EP-képviselői (köztük Molnár Csaba is) megszavazták az a jelentést, amely szerint Magyarország nem demokrácia. Molnár azt mondta, hogy a DK-nak „nincs árnyékhadserege”, és a nem demokráciákban „nagyon csúnya vége lett annak”, ahogy elzavarták az autoriter vezetőket, a DK-ban viszont demokrataként gondolkodnak, ezért adta magát a brit és az ausztrál példa.

Ehhez kapcsolódóan: A megszavazott EP-jelentés szerint Magyarország nem teljes értékű demokrácia

Az árnyékkormány tagjai:

• Dobrev Klára. A DK azt állítja, hogy a közvélemény-kutatásokon rendszerint őt tartják a válaszadók a legalkalmasabb ellenzéki politikusnak a kormányzásra. Az ötvenéves jogász EP-képviselő feladata az árnyékkormány vezetése és politikai irányítása.
• Molnár Csaba kancelláriaminiszter, a miniszterelnök helyettese. A 47 éves jogász nyolc évet a magyar Országgyűlésben dolgozott, nyolc éve EP-képviselő. Az árnyékkormány egyetlen tagja, aki korábban már miniszterként is dolgozott, a Bajnai-kabinetben a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a miniszterelnök helyettese volt. Az árnyékkormányban a közigazgatási, igazságügyi, EU-ügyi és európai uniós fejlesztési ügyek felelőse.
• Arató Gergely kormányprogramért felelős miniszter, 53 éves országgyűlési képviselő, korábbi államtitkár. Feladata az árnyékormány programjának kidolgozása, a nyitott kormányzás, a civil szervezeti kontroll és az állampolgári részvétel feltételeinek megteremtése.
• Mustó Géza belügyminiszter, 48 éves művelődésszervező, a X. kerület rendvédelemért és közbiztonságért felelős alpolgármestere.
• Rónai Sándor külügyminiszter, 33 éves európai parlamenti képviselő, első alelnöke az Európai Parlament Pegasus-vizsgálóbizottságának. Az árnyékkormányban hozzá tartozik Magyarország nemzetközi kapcsolatainak, tekintélyének helyreállítása, a magyar–amerikai kapcsolatok rendezése, a közös közép-európai fellépés erősítése, a visegrádi együttműködés euroatlanti értékek mentén történő újjászervezése.
• Bodnár Zoltán pénzügyminiszter. A 63 éves, jogász végzettségű szakember egyebek között MNB-alelnök és a Nemzeti Autópálya Rt. igazgatója is volt. Az árnyékkormányban hozzá tartozik az euróövezethez való csatlakozás előkészítéséhez, az infláció letöréséhez, a pénzügyi stabilitás megteremtéséhez, a felelős pénzügyi tervezés helyreállításához, a semleges, de erős garanciákat tartalmazó bankszabályozás és pénzügyi felügyeleti rendszer kialakításához, valamint az MNB jegybanki szerepének, hitelének helyreállításához szükséges intézkedések kidolgozása.
• Dávid Ferenc gazdasági miniszter 67 éves közgazdász, országgyűlési képviselő, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének volt főtitkára.
• Kordás László bér- és munkaügyi miniszter 52 éves közgazdász, szakszervezeti vezető, országgyűlési képviselő, korábbi államtitkár. Korábban az Autóbuszgyártók Vasas Szakszervezetének elnöke volt.
• Gy. Németh Erzsébet szociális és nyugdíjügyi miniszter hatvanéves tanár, országgyűlési képviselő, volt főpolgármester-helyettes.
• Komáromi Zoltán egészségügyi miniszter 67 éves háziorvos, egészségügyi szakértő, országgyűlési képviselő. Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltként őt kérte fel az egészségügyi programot kidolgozó csoport vezetőjének.
• Barkóczi Balázs oktatási és kulturális miniszter 42 éves, tanár, politológus, országgyűlési képviselő, a DK szóvivője.
• Varju László energia- és rezsiügyi miniszter 61 éves, közgazdász, országgyűlési képviselő, volt államtitkár és polgármester.
• Oláh Lajos környezetvédelmi és klímaügyi miniszter 53 éves jogász, országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke, volt államtitkár.
• Vadai Ágnes honvédelmi miniszter jogász, közgazdász, országgyűlési képviselő, volt államtitkár. 2014 és 2022 között az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának tagja, tavaly óta a NATO Parlamenti Közgyűlés Tudományos és Technológiai Bizottságának alelnöke.
• Benedek Szilveszter mezőgazdasági miniszter 35 éves mezőgazdasági mérnök, önkormányzati képviselő, a DK mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakpolitikusa.
• Szaniszló Sándor önkormányzati miniszter 53 éves gazdasági mérnök, közgazdász, polgármester, a fővárosi közgyűlés képviselője és a Demokratikus Koalíció fővárosi frakcióvezetője.
• Szitka Péter kazincbarcikai polgármester vidéki önkormányzatokért felelős főtanácsadó 45 éves közgazdász, volt országgyűlési képviselő, Kazincbarcika polgármestere.
• Kálmán Olga pedig, aki az árnyékkormány szóvivője lesz, 54 éves tanár, szerkesztő-riporter, országgyűlési képviselő, frakciószóvivő.