A szórványosan rendelkezésre álló adatok alapján nem igazán sikerül Magyarországon csökkenteni a dohányzást a WHO szerint. A magyar állam sem erőlteti meg magát, pedig ismert az állami leszoktatás leghatékonyabb módszere – csak az költségvetési bevételkieséssel is jár. A trafiktörvény után érdemben nőtt a rendszeresen dohányzó fiatalok aránya, noha papíron pont ennek megfékezése volt a törvény fő indoka.
A 15 évnél idősebb magyarok csaknem harmada dohányozhatott 2020-ban, és a dohányzás elhagyásának üteme is nagyon lassú Magyarországon – derül ki a WHO kiadványából, amelynek publikálását május 31-re, a dohányzásmentes világnapra időzítették.
A szervezet becsült adatai szerint a magyarok 30,7 százaléka dohányzott 2015-ban, 2020-ban 29,3 százaléka, és öt évvel későbbre se jósolnak sokkal kevesebbet (27,9 százalékot). Ez azt jelentené, hogy 2010 után 15 év alatt 14 százalékkal sikerülne csökkenteni a dohányzók arányát úgy, hogy nem dohányzónak számoljuk az elektromos cigarettát és hasonlót használókat.
Az Eurostat adatai egy kicsit kisebb számokat mutatnak, de összességében náluk is az a trend látszik, hogy
még úgy se nagyon megy a leszokás a magyaroknak, ha az e-cigarettákat és hasonlókat nem számolják dohányzásnak.
Magyarország ráadásul elég rossz pozícióban van jelenleg is, itt dohányoznak rendszeresen az egyik legtöbben az EU-ban. Azt is lehet tudni, hogy a férfiak többet dohányoznak Magyarországon is, mint a nők, korcsoportonként pedig a fiatalok mindkét nemben jóval inkább dohányoznak, mint az idősek.
A dohányzás minden formája káros az emberre. Csakhogy a nikotin olyan erős függőséget okoz, mint a heroin, leegyszerűsítve leginkább ezért elképesztő pénzgyárat jelent a dohánygyártóknak.
A dohánytermékek második legnagyobb haszonélvezői a pénzügyminisztériumok, legalábbis rövid távon.
A magyar államnak is évente négyszázmilliárd forint körüli adóbevételt hoz csak jövedéki adóból
a dohányipari vállalatok egyéb adói mellett.
A dohányzás ugyan társadalmi szinten nettó káros, az adóbevételeknél lényegesen nagyobbak az ebből fakadó közvetlen egészségügyi költségek is. Csakhogy egyebek mellett a jelenleg már emiatt betegeket úgyis el kell látni, néhányan kifizetik maguknak a gyógyíttatásukat, sokan pedig például a nyugdíjas éveiket rövidítik le egy tíz-húsz évvel koraibb halállal.
Van egy univerzális, kiválóan működő megoldás
Szerencsére létezik egy egyedülállóan hatékony, költséghatékony és mindenhol bizonyított eszköz a dohányzás visszaszorítására:
a jelentős és folyamatos áremelés.
Ezt adóemeléssel kiválóan meg is lehet oldani, annál is inkább, mivel a fiatalok jellemzően lényegesen érzékenyebbek az áremelésre, mint az idősebbek.
Fortepan / Gyulai Gaál Krisztián (1975)
Csakhogy az adóbevételek szempontjából maximálisra becsülhető dohányárak jellemzően az ideálisnál alacsonyabb árat hoznának, ezért a kormányoknak le kell mondaniuk bizonyos mennyiségű pénzről a hosszú távú egészségügyi célok érdekében.
Az EU-n belül a magyar kormányt is elítélte amiatt az Európai Bíróság, mert nem sikerült kellő mértékben emelnie a cigaretta jövedéki adóját.
A lanyha magyarországi ellenlépések másik jele például a hivatalos, dohánytermékek környezetében rendre feltüntetett, leszokást ajánló oldal, a leteszemacigit.hu is.
A kifejezetten alacsony minőségű állami weboldal tartalma stílusában is inkább egy jó pár évtizeddel ezelőtti német szöveg nyersfordításának érződik.
Ha nem vesz cigit, jutalmul kiveheti a kölcsönzőből kedvenc filmvígjátékát – hirdeti az állami segítség, pontosabban a leteszemacigit.hu (EMMI Dohányzás Fókuszpont) tartalma
A dohányárusítás szigorítása, pontosabban a 2012-es magyarországi trafiktörvény egyik hivatalos célja a fiatalok dohányzásának visszaszorítása volt, bár ennek a szándéknak ellentmond, hogy végül kivették a törvényből azt, hogy iskolák közelébe ne lehessen trafikot tenni, illetve hogy például fagyit is lehet árulni a dohányboltokban.
Mindezek után kevésbé meglepő, hogy 2014-re lényegében nem változott a rendszeresen dohányzó magyarok aránya, miközben duplájára nőtt a dohányzást kipróbáló tíz év alattiak, illetve jelentősen nőtt a fiatal, 18–34 év közti dohányzó férfiak aránya.
Nagy dohánytermelők
A világ legnagyobb dohánytermelője évtizedek óta Kína, domináns szerepe az iparágon belül most sem kérdőjelezhető meg.
Másképp nézve a világ teljes dohánytermelésének több mint felét adja a három legnagyobb termelő, Kína, India és Brazília.
Kínában egyébként szinte kizárólag a férfiak kábítószere a dohányzás, tízből négy férfi dohányzik jelenleg is, de arányaiban összességében még így is kevesebb a dohányos, mint Magyarországon.
Kifejezetten Magyarországon a dohánytermesztés évek óta visszaszorulóban van. Jelenleg még nagyjából háromezer hektáron termelnek dohányt az országban, ez döntő részben Szabolcs-Szatmár-Bereg térségét jelenti.
Ehhez kapcsolódóan: Lesznek-e az EU-ban dohányzásmentes generációk?